193683. lajstromszámú szabadalom • Lengéscsillapító forgó tömegek csillapítására
1 193683 2 A találmány tárgya lengéscsillapító, amely forgó tömegek csillapítására való. E tengelyen, főleg többhengeres belsőégésű motor forgattyústengelyén rögzíthető primerrészből és ezzel rugalmas csillapítóbetéten, például gumibetéten keresztül összekötött, radiális irányban elhelyezkedő szekunderrészből áll. Ilyen lengéscsillapító ismert például a 2 537 390 sz. NSZK-beli közrebocsátási iratból. Ez lényegében lendítőgyűrűből (szekunderrészként is nevezhető), továbbá peremből (primerrészként tekinthető), továbbá ezek közé helyezett gumibetétből áll. Ennél a megoldásnál a primerrész a forgattyústengefyhez mereven van csavarozva, a szekunderrész pedig ékszíjtárcsaként van kialakítva, amely a segédgépek hajtására szolgál. Az ilyen csillapítószerkezetnél a gumin keresztüli elasztikus kapcsolat kötetlen, azaz a primer és szekunderrész erőzáróan préseléssel van egymással összekötve. A lengéscsillapító célja ebben az esetben, hogy a forgattyústengely forgás közbeni lengéseit csillapítsa. Annak érdekében, hogy a lengéscsillapító nehogy már a veszélytelen lengéseknél működésbe lépjen (szükségtelen hőfejlődést eredményezve), a lengéscsillapítót a csillapítandó rendszer rezonanciájára hangolják. Ezt pedig a szekunderrész és a gumi tömegének megfelelő méretezésével érik el. Az ilyen típu- 5 sú lengéscsillapító tehát csak a rezonancia-fordulatszámon lép működésbe. A rezohancialengések csillapítása a következő hatásokon alapul: A szekunderrésznek a primerrészhez ké- 10 pesti viszonylagos elfordulásánál a közbenső gumibetét deformálódik, és egyúttal csillapítóképessége révén az átadandó lengési energiának egy bizonyos részét elnyeli. Ennek pedig az a következménye, hogy a közbenső gu- 15 mibetét hőmérséklete nő. A csillapítandó forgattyústengely az ily módon hővé átalakított energiát elvonja, aminek következtében a forgattyústengely lengési kitérései csökkennek. A gumiréteg csillapítóképessége a gumi 20 anyagának csillapítóképességét használja ki, és azáltal jön létre, hogy az anyag deformálódása sohasem tisztán elasztikus, azaz a tehermentesítésnél visszanyert energia mennyisége mindig kisebb, mint a deformáláshoz be- 25 vezetett energia. Csillapítási jellemzőként a szakirodalomban a viszonylagos csillapítást tp használják: egy lengés alatt hővé átalakult energia_____________ maximális kitérésnél felhalmozódó deformációs energia Ennek a csillapítási értéknek (ifi) lehetőleg minél nagyobbnak kell lennie. A mérésekből ismert, hogy egy meghatározott lengéscsillapítónál annál nagyobbak a méretek, minél kisebb a csillapítási hőmérséklet. A tervező azonban határokba ütközik, ha a megfelelő csillapítási hőmennyiséget a forgattyústengely hőmennyiségével együtt nem képes kielégítően elvezetni, ilyenkor ugyanis megengedhetetlenül nagy csillapítási hőmérsékletek lépnek fel. Ennek következményeként a gumiréteg túl korán elöregszik, repedések képződnek benne, vagyis a csillapító szerkezet élettartama jelentősen lerövidül. Különösen a feltöltött nagyteljesítményű tehergépkocsi-dízelmotoroknál mutatkozik fokozottan, hogy gumicsillapítók alkalmazása a fellépő nagy szerkezeti hőmérsékletek miatt gyakran meghiúsul. Ennek a problémának a kiküszöbölésére ismert olyan javaslat, amelynél a primerrészben közelítőleg radiálisán kifelé vezető, a szekunderrész körzetébe torkolló hűtőlevegő-nyí - lásokat alakítanak ki, a szekunderrészen pedig hűtőbordákat képeznek ki (lásd például a 631 528 sz. svájci szabadalmi leírást). Eltekintve attól, hogy itt lényegében más típusú lengéscsillapításról van szó, a megfelelően nagy, a jó hűtéshez szükséges nyílások a primer részben azzal a hátránnyal járnak, hogy a primer forgórész agyának szilárdságát jelentősen lecsökkentik (agytörésveszély). A 2 35 fentieken túlmenően az ilyen nyílásokat gyakran nagyobb átmérőjű szerkezetek, például a ventillátor elfedik. Ilyenkor azután kényszerűen a hűtőlevegőfuratokat a ventillátoragyban kell kialakítani, ami járulékos költségeket 40 okoz. Annak érdekében, hogy ezek a szilárdsági problémák ne léphessenek föl, továbbá mindig kielégítő hűtést érjenek el, a szerkezeti részeket egyszerűen nagyobbra kellene méretezni. 45 A szekunderrész nagyobb felületével azután több meleget lehetne elvezetni. Ez a megoldás azonban a beépíthető hely és súly szempontjából csak ritkán lehetséges. 50 A találmánnyal célunk a fenti hiányosságok kiküszöbölése, azaz olyan megoldás létrehozása, hogy a bevezetőben leírt típusú lengéscsillapító viszonylag kis térigénnyel, kielégítő szilárdsággal és mindig biztonságos 55 és jó hűtéssel legyen alkalmazható. A kitűzött feladatot a találmány szerint azzal oldottuk meg, hogy a szekunderrésznek olyan hűtőlevegőcsatornái vannak, amelyek axiális irányban helyezkednek el és a szekungg derrész teljes kerületén vannak elrendezve. Ezzel az intézkedéssel a kitűzött feladatot teljes mértékben megoldottuk. Az ilyen hütőlevegő-csatornákkal, amelyek célszerűen a rugalmas csillapítóbetét közelében helyezkednek el, a hő közvetlenül a keletkezési helyéről (a 655 gumiréteg kerületéről) elvihető.
