193681. lajstromszámú szabadalom • Eljárás virágföld, illetőleg kertészeti földkeverék előállítására és az eljárás szerint előállított földkeverék
193681 A találmány tárgya eljárás virágföld, illetőleg kertészeti földkeverék előállítására, de a találmány kiterjed az eljárás szerint előállított íöldkeverékre is. A kertészeti gyakorlatban régóta használják a különböző kultúrák speciális igényeinek megfelelő földnemeket és földkeverékeket. Erre a célra használatos alapanyagok a tőzegek, lápföldek, lombföldek, gyepszintföldek, komposztok, homokok, agyagok. Az egyes speciális földkeverékek előállítása és alkalmazása a kertészetben nagy múltra tekint vissza. Ezeket egy-egy kultúrára alkafmj'zták^Kialakulásuk és alkalmazásuk em'pirikus jellegű volt. A későbbiek folyamán az ilyen speciális földkeverékek használatát gátolták az alábbi tényezők: — a lelőhelyek különbözősége szerint az alapanyagok összetétele változott, mely az adott keverési arány betartása mellett az előállított keverék tulajdonságait nagymértékben befolyásolta — esetleg az illető kultúra termesztésére alkalmatlanná tette; — az alapanyagok — elsősorban a lombföldek — beszerezhetősége a megnövekedett igények miatt korlátozott és drága lett. Ennek oka, hogy az értékes szervesanyagok (lombföldek) nagyvolumenű eltávolítása az erdőgazdálkodásra nézve káros. Fenti nehézségek kiküszöbölésére a különböző és sokféle speciális keverék helyett James Barnes már 1846-ban törekedett az egységes földkeverékek előállítására, mely általánosan alkalmazható a különböző kultúrák talajigényének kielégítésére. 1939-ben Angliában William Lawrence előállította a mai értelemben vett egységes földkeveréket, mely 7 rész vályogot, 3 rész tőzeget és 2 rész homokot tartalmazott és ezt NPK műtrágyával egészítették ki. A keverék legnagyobb hibája az alacsony kolloid tartalomból eredő csekély adszorpciós- és pufferkapacitás. 1947-ben Németországban Fruhsorfer tőzeg alapanyagú földkeveréket állított elő, melynek meglehetősen stabil a szerkezete, mely az előzőek hiányosságait kiküszöbölte éppen stabil szerkezete és konzisztenciája révén. A későbbiek folyamán kifejlesztették a „Compo Sana" terméket, melyet kifagyasztással nedvesíthetővé tett fekete tőzegből, lombföldből, homokból és mikroelemekkel dúsított alaptrágyából állítottak elő. Ehhez hasonló keverékek a „Compo Cactea" kaktuszok és szukkulensek számára, valamint a „Compo Pikier”, mely pikirozáshoz megfelelő földkeverék. Szintén az NSZK-ban fejlesztették ki a T.K.S. (Torfkultur-Substrat) márkanevű készítményt, mely tulajdonképpen tápanyagokkal kiegészített tőzeg. A tisztán tápanyagokkal kiegészített tőzeg forgalmazása, a korlátozott tőzegvagyon miatt, nálunk nem lehet gazdaságos, a tőzegkészlet gyors apadásához vezetne. 1 A technika állását bemutató fenti ismertetés és még több részletinformáció megtalálható Hargitai László—Nagy Béla: Dísznövények talajai és közegei című könyvében, főleg a 138-141 oldalakon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1971). A virágföldek és földkeverékek előállítása jelenleg az előbbiekben említett alapanyagokból történik, ezek különböző variációi fordulnak elő, valamint a tápanyagkiegészítés és beállítás mértékében térnek el egymástól. Hazai viszonylatban megemlítendők az elterjedt „Florasca” földkeverékek, melyek különböző tőzeges termékekből és komposztokból készülnek, mint az Hargitai László: „Üj irányok és lehetőségek a hazai földkeverék előállításában" című cikkéből megismerhető (A TÖZEGALAPÜ FÖLDKEVERÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁNAK ÉS ALKALMAZÁSÁNAK ÜJ IRÁNYAI, ANKÉT, 1982.szept.28. SOPRON, 3-11 oldal). Az ugyancsak hazai „ZALA" virágíöld összetétele, mint az az ÁRPÁD VEZÉR MGTSZ, ZALAKOMÁR, szórólapjából megismerhető 33% rostos tőzeg, 33% gyepszintföld és 33% komposzvföld, N, P, K tápsókkal dúsítva és nyomelemekkel kiegészítve. Fenti virágföldek és földkeverékek mindegyike tőzegalapú keverék, melyet komposztált szerves anyagokkal és szervetlen makro- és mikroelemekkel egészítenek ki a növények általános és bizonyos esetekben speciális igényeinek megfelelően. Ezek a termékek hosszas kísérleti munka eredményeként, megfelelő minőségellenőrzés mellett kerülnek forgalomba. Lényegében előnyösen felhasználhatók. Mindamellett több hátrányuk van. Mindenekelőtt a tözegigényük egyre nehezebben elégíthető ki. A megnövekedett igények miatt a tőzegkészletek világszerte lecsökkentek és kimerülőben vannak. Másik hátrányuk a komposztigény. Mint ismeretes a komposztálás drága és hosszadalmas folyamat. Ugyancsak költséges és körülményes eljárás a fertőtlenítés, mely oly esetben elkerülhetetlen, amikor pl. tőzeggel felitatott fekáliát dolgoznak be a mesterséges földkeverékbe (virágföldbe) . Ezen hátrányok kiiktatása végett már korábban igyekeztek ásványi eredetű nyersanyagokat, főleg olyanokat, melyek geológiai eredetű szervesanyagokat tartalmaznak, belekeverni a mesterséges földkeverékekbe. így pl. az US 4 328 025 lajstromszámú szabadalmi leírás 13 igénypontja szerint a tenyészedényes földkeverékhez számos komponens, így tőzeg mellett, palát is használnak. A HU 175 501 lajstromszámú szabadalmi leírásban ismertetés található olajpala alapú növénynövekedést elősegítő szerről, melyben előzetes savas feltárással módosított oldhatóságú olajpalát alkalmaznak, mint növénynövekedést elősegítő szert. A HU 175 635 lajstromszámú szabadalmi leírásban kitanítás található olajpala ala5 10 15 20 25 3C 35 40 45 50 55 60 65 2
