193677. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növények viroidfertőzései ellen
193677 1 A találmány tárgya eljárás növények viroidfertőzéseinek megelőzésére és gyógyítására tiaminnal végzett kezeléssel. A viroidok kis molekulasúlyú nukleinsavak, amelyek számos gazdaszervezetben — így növényekben — betegséget okoznak. Az egészséges növényekben viroidok nem mutathatók ki, fertőzött egyedekben önállóan szaporodnak és jellegzetes kórtüneteket váltanak ki. A jelenlegi ismeretek szerint a viroidoknak a következő megkülönböztető tulajdonságaik vannak: — nincs fehérjeburkuk, — a fertőzött szövetben vírusrészecskék nem mutathatók ki, — kis molekulasúlyú nukleinsavak, — a fertőző nukleinsav önállóan, azaz segítő (helper) vírus nélkül szaporodik (replikálódik), — a fertőző nukleinsav csak egyféle típusú (például RNS). További tulajdonságuk, hogy ultraibolya sugárzással szemben igen ellenállóak; a kis molekulasúlyú nukleinsav molekulák kovalensen zárt gyűrűt alkothatnak és belső kiterjedt homológ szakaszok következtében kettősszálú és csavarodott állapotot vehetnek fel. A viroidokat részletesen ismerteti Diener T.O.: Viroids and Viroid Diseases [John Wiley and Sons, New York, Chichester, Brisbane, Toronto (1979)] című könyve. A viroidok gazdanövényei, földrajzi elterjedésük és gazdasági jelentőségük igen eltérő, a fertőzés okozta tünetek megjelenésében azonban nagy hasonlóságot mutatnak. A tünetek kialakulása nagy mértékben függ a környezettől; kedvező a forróság és az erős, tartós napsugárzás. Jelenleg a következő fontosabb viroidok ismertek: burgonyagumó orsósodás viroid (PSTV), citrom külső kéreg viroid (CEV), krizantém satnyulás viroid (ChSTV), krizantém sárgafoltosság viroid (ChCMV), pálma sárga pusztulás viroid (CCCV), uborka halvány gyümölcsüség viroid (CPFV), komló satynyuiás viroid (HSV), paradicsom foltosodás viroid, avokádó napfoltosódás viroid (ASBV), paradicsom csúcsbütykösődés viroid (TBTV), paradicsom csúcssatynyulás viroid (TASV). A PSTV természetes gazdája a burgonya (Solanum tuberosum L.) és a paradicsom (Lycopersicum aesculentum L.), de a burgonyafélék családjába tartozó számos más növényt is fertőz. Fertőzésének jellegzetes tünetei burgonyán a törpülés, a levelek elkeskenyedése, deformálódása, haragos zöld szín, a gumóméret csökkenése, gumómegnyulás (orsósodás) , a gumón mély szemek megjelenése, A talaj- és levegőhőmérséklet emelkedése fokozza, a lehűlés csökkenti a tünetek megjelenését. Terjedése főleg mechanikai úton valósul meg, de átvihető üvegházi molytetűvel, levéltetvekkel, magokkal és virágporokkal; is. 2 2 A burgonyaféléken kívül még számos más kétszikű növényt is képes megfertőzni; a legelterjedtebb viroidnak tekinthető. Paradicsomon jól szaporodva jellegzetes tüneteket vált ki, így törpülést, levélcsavarodást és -deformációt, sápadtságot, helyi klorotikus és nekrotikus léziót, sárgulást, szárnekrózist, illetve teljes pusztulást idéz elő. Hosszú vagy állandó fényhatás esetén az átmeneti sárgulás kiterjed az egész levélfelületre, végül a kisárgult, nekrózisos növény elpusztul. Enyhén fertőzött területeken a burgonyatermésben okozott veszteség átlagosan 2-5%-os, erősebb fertőzés esetén azonban 60-70% is lehet. A CEV a citrusféléket (citrom, narancs, mandarin) károsítja és törpülést, levélelvékonyodást, torzulást, ráncosodást, levélcsavarosodást idéz elő; a fák kevésbé életképesek, termésük csökken. Ültetvényekben a fertőzés átlagosan 5-25%-os, de az 55%-ot is elérheti. A viroid károsíthatja a burgonyaféléket is. A ChSTV a krizantémon kívül megtámad számos fészkesvirágú (Compositae) fajt is. Tünetei törpülés, sápadtság, sárga foltosodás, kisárgulás, színtörés, a virágméret csökkenése. A ChCMV csak a krizantémot fertőzi; sárga foltosodást, sárgulást okoz. A tünetek kialakulását a magasabb hőmérséklet és a tartós napfény elősegíti. A CPFV számos tökfélét és a paradicsomot fertőzi. Jellegzetes tünetei a termés kivilágosodása, méretcsökkenése, a virágméret csökkenése, virágdeformáció, a növény törpülése, a levélméret csökkenése, sárgulás. Mechanikai úton terjed. A CCCV számos egyszikű növényt, így a nagy gazdasági jelentőségű pálmaféléket — kókuszpálmát (Cocus nucifera L.), afrikai olajpálmát (Eleans guineensis Jach.) — fertőzve hatalmas gazdasági károkat okoz. A kezdeti tünetek a leveleken halványsárga, majd narancssárga foltok megjelenése, ezek később kiterjednek és összeíofynak. Az alsó kisárguló levelek lehullanak, a korona mérete csökken. Virágképzési zavarok, virágdeformáció is fellép, a gyümölcsök mérete csökken, végül a fa elpusztul. Terjedési módja nem tisztázott. A HSV a komlót (Humulus lupulus L. és Humulus japonicus Sieb et Zucc.) fertőzi; törpülést, levélsodródást okoz. Mechanikai átvitellel terjed. Szinte valamennyi viroid a fertőzött növényeken sárgulásos tüneteket vált ki. PSTV- vel fertőzött paradicsomnövényeken bizonyítható volt, hogy a magasabb hőmérséklet és több fény hatására kialakult sárgulást a viroidszintézis fokozódása kíséri. A tünetek megjelenésével egyidejűleg vagy azokat megelőzően sejtelváltozások is megfigyelhetők. Például PSTV-vel fertőzött paradicsomban a sejten belüli membránszerkezetek, az úgynevezett plazmolemmoszómák megjelenése és szerkezete rendellenes, a ti 1 a -5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
