193676. lajstromszámú szabadalom • Öntisztító osztályozó elem, elsősorban nedves, tapadós, nehezen osztályozható anyagféleségeket feldolgozó osztályozógépekhez
193676 A találmány tárgya öntisztító osztályozóelem, elsősorban nedves, tapadós, nehezen osztályozható anyagféleségeket feldolgozó osztályozó gépekhez, amely osztályozóelem kerettel, kerethez rögzített összekötő tuskókkal és összekötő tüskökhöz rögzített szálakkal van kialakítva. Ismeretesek különböző mechanikus osztályozó berendezések, elsősorban nedves, tapadós anyagok osztályozására, amelyek általában osztályozó rácsokat, lépcsős rostákat, perforált lemezeket vagy acélhuzal szitákat tartalmaznak osztályozóelem gyanánt. Az osztályozó berendezések felhasználási területei közül közismertek a különböző meddővel szennyezett szénféleségek, az agyagos tartalmú sóder, vagy a kő osztályozásánál leválasztásra kerülő melléktermékek, stb. Ismeretes, hogy a nedves, tapadós anyagok osztályozásánál különös jelentősége van az osztályozó berendezés, osztályozó gép osztályozó elemeinek üzemi jellemzőit meghatározó ismérvek állandóságának. Az osztályozó elemekkel szemben támasztott közismert alapvető kritériumok közé sorolhatók, hogy tartós, hosszan tartó üzemű osztályozás során is megtartják az osztályozó elemek alkotta nyílások aktív jellegét. Más szóval ezen kritériumot úgy szokták megfogalmazni, hogy az osztályozó elemek nyílásai egymással átellenben „szembeülésbe” kerüljenek, sőt megfelelő öntisztító hatással rendelkezzenek. Ez utóbbi kritérium megvalósítása nem önmagától értetődő módon lehetséges, mert a nedves és általában tapadós nyersanyagféleségek különösen hajlamosak az osztályozó elemek nyílásainak eltömésére, azaz az aktív átáramlási metszetet szűkítik, sőt különösen nehéz üzemi feltételek mellett időlegesen akár el is tömíthetik. Természetesen az osztályozó elemek hatásos nyíláskeresztmetszetének szűkülése sem fogadható el minden esetben az üzemi feltételek megvalósítható szükséges kompromisszumaként, mert a meghatározott osztályozó berendezésen átbocsátóit és nyert darabos anyag méretének meghatározó jelentősége van a további felhasználás szempontjából és az osztályozó berendezésnek az előírásosan megkívánt darabos anyagméretet kell kibocsátani. További követelmény az osztályozógépek, valamint az osztályozó elemeikkel szemben, hogy az elválasztás pontossága minél szűkebb tűrések között mozogjon, továbbá, hogy a szerkezeti elemek (osztályozó elemek) élettartama magas legyen. Fentiekkel nem kerülhet ellentmondásba az a kritérium sem, hogy a leírtak szerint megvalósított berendezés létesítési és üzemeltetési költsége minél alacsonyabb legyen. Az ismertetett feladatoknak, illetve kritériumoknak megfelelő, hagyományosan használt osztályozógépek hiányossága, hogy elsősorban nedves, tapadós anyagféleségek esetén osztályozó elemeik hajlamosak az eltö- 2 1 mődésre, a nyílások aktív átáramló keresztmetszete szűkül és a „szembeülés" jelensége lép fel. A tradicionálisan használt osztályozógépek fent említett hiányosságát részben az okozza, hogy az osztályozó elem öntisztítását elősegítő, ún. másodlagos rezgések nem képesek az egész osztályozó elem felülete mentén kialakulni. A lefogási, alátámasztási helyeknél és ezek környezeténél az osztályozó elemen a másodlagos rezgés nem jöhet létre és így ezeken a helyeken mindig bizonyos aktív osztályozó felületet csökkentő „szembeülés” alakul ki. Ezen jelenség következtében a teljes osztályozó elem felületnek csupán egy része tekinthető aktív működő felületnek. Ezrn típusú hiányosság jellemzően a közisme t acélhuzalsziták közül az űn. hárfaszitákon, valamint anyaguk rugalmasságánál fogva a gumi és műanyag szitákon jön létre. Az osztályozógépek azon típusainál, amelyeknél az osztályozó elemek másodlagos rezgést végeznek, hiányosságként jelölhető meg az az jelenség, hogy (az osztályozó elem szerke; éti kialakításából eredően) az öntisztítási célból előnyös másodlagos rezgés nem alakú hat ki az osztályozó elem teljes felületén. A hiányosság konkrétan abból ered, hogy az osztályozó elem szerkezeti elemeinek lefogási, ahtámasztási helyeinél és ezek szomszédságában az öntisztítás szempontjából előnyös másodlagos rezgés nem jöhet létre, hiszen a ögzítési mód eleve rezgéscsillapító hatású az egyes egymással mechanikus kapcsolatban lévő szerkezeti elemek (pl. szálak és tüskök) között. Ennek következtében alakul ki a hiányosság, hogy a teljes átáramlási keresztmetszetnek csupán egy tört részét vehetjük aktív működő felületnek, továbbá lokálisan ezeken a helyeken az osztályozó felületet csökkentő bi'.onyos „szembeülés” alakul ki. A találmánnyal célunk az osztályozó elem tökéletesítése, olyan megoldás kidolgozása, a nely lényegesen jobb működési hatásfokká jellemezhető, mint az ismert megoldások. A találmánnyal feladatunk az osztályozógépeknél felhasznált osztályozó elemek o^yan szerkezeti továbbfejlesztése, amely az osztályozási és öntisztítási célú rezgéseket nem csillapítja, nagyobb átáramlási (aktív) felületet és jobb működési hatékonyságot eredményez, szerkezete nem bonyolult és előállítási költsége alacsony. A találmány alapja az a felismerés, hogy a kitűzött feladat megoldódik, ha az osztályozó elem részeit képező összekötő tüskök és szálak egymáshoz kapcsolását az osztályozó elem teljes felülete mentén kialakuló másodlagos rezgéseket létrehozó módon oldjuk meg. A kitűzött feladatot a bevezetőben leírt lípusú osztályozó elemnél úgy oldottuk meg a találmány szerint, hogy összekötő tuskói és szálai hosszirányú szimmetriatengelyeik 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
