193656. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként1-(2,6-dialkil-fenil)-imidazol-5-karbonsav származékokat tartalmazó fungicid, herbicid és nüvénynövekedést szabályozó készítmények és eljárás 1-(2,6-dialkil-fenil)-imidazol-5-karbonsav származékok előállítására

193656 tozható ezekkel a szerekkel. Emellett az új vegyületek a herbicid alkalmazásban szoká­sos adagolásban kímélik a kultúrnövény-fa­jokat, így tehát a gazdaságilag fontos növény­­-kultúrákban, mint a kukorica, rizs, gabona­félék, szója, gyapot és repce termelésében igen jól alkalmazhatók a nem kívánatos gyomnö­vények növekedésének szelektív irtására. így például ezekkel a szerekkel a kukorica­­-ültetvényekben a kakaslábfű és disznóparéj, a szója-ültetvényekben az ujjasmuhar és a muhar, valamint a mályvafélék hatásosan irthatok, azonban a gabona- és rizs-kultú­rákban is eredményesen alkalmazhatók a találmány szerinti szerek a fontosabb káros gyomnövények, mint a kakaslábfű, hélazab, ecsetpázsit, Cyperaceák és galaj irtására. Ezekkel a készítményekkel az alkalma­zott adagolástól függően jellegzetes növeke­désszabályozó hatások is elérhetők; így pél­dául befolyásolható nemcsak a növények nö­vekedése, hanem a növényekben jelenlévő anyagok képződése is. így ezek a vegyüle­tek jól alkalmazhatók növekedésszabályozó­ként haszonnövény-kultúrákban, mint gabona-, kukorica-, cukornád-, dohány-, rizs- és cirok­­-ültetvényekben. Másrészt szabályozhatók ál­talában a különféle növények, mint a kul­túrnövények, a dísznövények, valamint az útszéli vegyes növénytársulások általános fejlődésük szempontjából is. A találmány szerinti készítmények elő­nyösen kombinálhatok már ismert növénynö­­vekedés-szabályozókkai, például klóretil-fosz­­fonsavval is. A találmány szerinti hatóanyagok mennyi­sége fungicid szerként való alkalmazásban általában hektáronként 0,125—1,0 kg. Növény növekedés-szabályozószerként való alkalma­zásnál hektáronként 0,15 és 5,0 kg közötti, előnyösen 0,5 kg és 2,5 kg közötti mennyisé­get használunk. A találmány szerinti új vegyületek előál­lítási módját és tulajdonságait közelebbről az alábbi példák szemléltetik. Előállítási példák 1. példa; a) eljárásváltozat 1- (2,6-Dietil-fenil) -imidazol-5-karbonsav­-etil-észter 17,8 g (0,06 mól) 2-(2,6-dietil-N-formil­­-anilino)-3-hidroxi-akrilsav-etil-észtert 10 ml tömény sósav és 50 ml formamid hozzáadásá­val 8 óra hosszat melegítünk keverés közben egy 160°C hőmérsékletű olajfürdőben (a reak­­cióelegy belső hőmérséklete ■ 140°C). Lehűlés után a reakcióelegyet 100 ml víz és 100 ml diizopropil-éter elegyével kirázzuk, a szerves oldószeres fázist elkülönítjük és a vizes fázist diizopropil-éterrel még egyszer extraháljuk. Az egyesített szerves fázisokat vízmentes nátrium-szulfáttal szárítjuk és be­pároljuk. Ily módon 14,8 g cím szerinti vegyü­­letet (az elméleti hozam 90%-a) Kapunk szín­telen olaj alakjában, amely 0,013 mbar nyo­máson 145°C-on forr. 7 'H-NMR (60 MHz, CDC!3) 6 = 1,06 (t, J = = 7,5 Hz, 6H, Ph-CH2-CH3) ; 1,14 (t, J = = 7,5 Hz, 3H, -OCH2-CH3) ; 2,23 (q, J = = 7,5 Hz, 4H, ph-CH2-) ; 4,10 (q, J = = 7,5 Hz, 2H, -O-CHj-) ; 7,1—7,3 (m, 3H, Ph); 7,50, 7,85 ppm (2s, 1H—1H, imid­­azol). Megjegyzés; s = szingulett, d — dublett, t = triplett, q = kvadruplett, m = multiplett, Ph = fenilcso­­port. 2. példa: b) eljárásváltozat 1- (2-Etil-6-metil-fenil )-imid azol-5-karbon - sav-metil-észter 15 g (0,06 mól) 2-(2-etil-6-metil-N-formil­­-anilino) - 3 - hidroxi - akrilsav-metil-észter, 65 g ammónium-acetát és 100 ml jégecet ele­­gyét 8 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alkalmazásával, majd további 50 g am­­mónium-acetátot adunk hozzá és az elegyet az előzővel egyező körülmények között to­vábbi 4 óra hosszat reagáltatjuk. A reakció­elegyet azután 300 mi vízzel elegyítjük és 100—100 ml toliuollal kétszer extraháljuk. Az egyesített szerves oldószeres fázist víz­mentes nátrium-szulfáttal szárítjuk, bepárol­juk és szilikagélen kromatografáljuk. Il> módon 9,2 g cím szerinti vegyületet (az el­méleti hozam 67%-a) kapunk, 56—57°C-on olvadó színtelen táblás kristályok alakjában 'H-NMR (60 MHz, CDC13) 6= 1,05 (t, J = = 7,5 Hz, 3H, Ph-CH2-CH3) ; 1,95 (s, 3H, Ph-CH3) ; 2,25 (q, J = 7,5 HZ, 2H, Ph­­-CH3-); 3,70 (s, 3H, -OCH3); 7,1—7,3 (m, 3H, Ph); 750, 7,88 (2s, 1H-1H, imid­­azol) ppm. 3. példa; c) eljárásváltozat 1- (2,6-Dietil-fenil) -imidazol-5-karbonsav­­-etilészter 5,5 g (0,019 mól) 2-(2,6-dietil-N-formil­­anilino)-3-hidroxi-akrilsav-etil-észter és 10 g (0,1 mól) ammónium-karbonát elegyét 100 ml xilolban 1 óra hosszat melegítjük 65—75°C hőmérsékleten. Ez alatt ammónium-karbonát szublimál a reakcióelegyből és a megfelelő amino-metilén-végyület keletkezik. Az ammó­nium-karbonát feleslegének teljes eltávolí­tása céljából a reakcióelegyet 120°C-ig emel­kedő hőmérsékleten melegítjük tovább, majd lehűlni hagyjuk, az oldószert vákuumban el­párologtatjuk a reakcióelegyből és a mara­dékot nagyvákuumban (0,013 mbar-nál ki­sebb nyomáson) melegítjük, amikor is 130°C hőmérsékleten a kívánt 1 - (2,6-dietil-feniI ) - -imidazol-5-karbonsav-etil-észter desztillál át. E vegyületet 4,3 g mennyiségben kapjuk (az elméleti hozam 80%-a). 4. —28. példa Az 1.—3. példában leírt eljárásváltozatol szerint állítjuk elő az alábbi I. táblázatban felsorolt további (IA) általános képletű ve­­gyületeket is. A táblázat harmadik hasáb­jában utalunk arra, hogy az illető vegyület elő­állítása melyik fenti példa szerinti eljárással történt. 8 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents