193631. lajstromszámú szabadalom • Többtengelyes csuklós gépjármű, különösképpen csuklós autóbusz

193631 A találmány olyan többtengelyű csuklós gépjárműre, különösképpen csuklós autóbusz­ra vonatkozik, amelynek első és hátsó kocsi­­szekrénye van, továbbá, amelynél az összes­ségében a hátsó kocsiszekrényben lévő meg­hajtómotor legalább a hátsó kocsiszekrény tengelyeit hajtja meg, és végül, amelynél a hátsó kocsiszekrény csuklós kapcsolattal csatlakozik az első kocsiszekrényhez úgy, hogy a jármű kormányzására különösen az első kocsiszekrény első tengelye szolgál. Az ilyen csuklós gépjárművek csuklós autóbuszként ismertek. Ezeknél az első ko­csiszekrény és a második kocsiszekrény között olyan forgógyűrű van, amely a második ko­csiszekrény csuklópontját alkotja az első kocsiszekrénnyel, és amelynél ezen a szaka­szon a járműkarosszériát oldalról harmonika helyettesíti. Az ilyen jármű ívben való hala­dása különösképpen azért problematikus, mert a hátsó kocsiszekrény az első kocsiszekrénnyel szöget zár be és ezért a hátsó kocsiszekrény tolóereje az első kocsiszekrényre kitérően hat a mellett az érintő mellett, amit a befutan­dó ív által alkotott körhöz képzelünk. Ez az első és a hátsó kocsiszekrény között lévő különleges kapcsolat nélkül arra vezetne, hogy az első kocsirész ívbe való beállása erősen korlátozva lenne. Ezért ismert a csuk­lós gépjármüveknél a hajlási szögnek oly módon történő befolyásolása, hogy az első és a hátsó kocsiszekrény között olyan henger van beépítve, ami a csuklós jármű pályájá­nak hajlása szerinti irányban elő van feszít­ve (DE — OS 27 48 713 számú NSZK-beli közrebocsátási irat). Az ilyen csillapító hengerrel egy bizonyos tartományban meg lehet akadályozni a hátsó kocsiszekrény nem szándékos elfordulását az első kocsiszekrény­hez képest, mivel az ilyen hengerek a bennük felhalmozott előfeszültség következtében kie­gyenlítő hatásúak és különösen a hirtelen, nagymértékű csuklómozgások ellen hatásos az ilyenkor fellépő erő. Az ilyen hidraulikus szabályzásnál azonban az alvázra és a felé­pítményre fékező erők hathatnak, mivel a csillapító lényegében ugyanabban az irány­ban hat, mint a tolóerő és ezért terhelése esetében a teljes tolóerőt kompenzálni kell. Ezért elkerülhetetlen marad az, az alvázzal összekötött csillapító az erőt erre is és ezzel a felépítményre is ne adja át. Az ilyen csilla­pítók nem is tudják azt megakadályozni, hogy a hátsó kocsiszekrény az első kocsiszekrény­hez képest ne végezzen lengőmozgást erős kanyarodásnál. A találmány alapját az a feladat jelenti, hogy olyan csuklós gépjárművet, különös­képpen olyan csuklós autóbuszt készítsünk, amit nedves, vagy sima útfelületen, kis ívű kanyarban is biztosan lehet kormányozni anél­kül, hogy a jármű kitörésétől, vagy a hátsó és első kocsiszekrény közötti túlzott behaj­lástól kellene tartani. A találmány lényege az, hogy olyan csukló­fék nyer alkalmazást, amely az első és a hát- 2 1 só kocsiszekrény közötti elfordulás szögének függvényében a csukló kapcsolatra hat. Az ilyen csuklófékkel el lehet érni azt, hogy az elfordulás szögének megfelelően a csukló további elfordulása a növekvő szöggel nehe­zebbé válik. Az előzőleg meghatározható maximális csuklószögnél fejtheti ki a csuk­lófék a maximális fékerejét, úgyhogy a haj­lásszög további növekedése nem léphet fel. Egyenes haladásnál tehát akkor, amikor úgy a hátsó kocsirészt, mint az első kocsirészt is a tengely mentén vezetjük, a csuklófék hatás­talan és fékező ereje olyan mértékben nö­vekszik, amint a hajlásszög az ívben való haladás következtében nagyobbodik. E mellett a fékező erő a hátsó kocsirész tolás! irányá­ra merőlegesen hathat az első kocsirészre csak a csuklón lévő alkalmas felületek között. Ehhez csak lényegesen kisebb fékező erő szük­séges. A csuklófék például sűrített levegővel működő súrlódó fék lehet. Az ilyen csuklós gépjárművek a szokásos módon fel vannak szerelve légsűrítővel, amelyek a csuklófék működtetésére anélkül is felhasználhatók, hogy a járművön további segédenergia ellá­tásra lenne szükség a találmány szerinti csuk­lófékhez. A súrlódó fék a két kocsifél össze­kapcsolási helyénél hatásosan elhelyezhető és úgy hat, hogy a legnagyobb megengedett csuklószögnél ennek a szögnek meg tudja akadályozni a további növekedését. Termé­szetesen a fék olajműködtetésű tárcsafék is lehet. Azért, hogy a fékhatást a csuklószög függ­vényében vezérelni lehessen, kedvező az, ha például a forgógyűrűnél olyan mechanikus fokozatkapcsoló van, ami lépcsőskerékből áll, ez pedig kerületén lépcsősen növekszik és a mechanikus kapcsolópontokkal akkor kerül érintkezésbe, amikor a megfelelő csuk­lószöget eléri. Ez esetben a lépcsőskerék érint­kezése esetén a kapcsolópont mágnesszelepen keresztül vezérelheti a súrlódó fékhez a sűrí­tett levegő hozzávezetését..Az ilyen fokozat­kapcsolás a legtöbb esetben kielégítő, a fék­hatás a fokozatkapcsolóval megszabott szög­tartományban állandó mértékű. Azonban az is kedvező lehet, ha az a kapcsoló fokozat nélküli, amely a szögtől függő szabályzást lehetővé teszi. Ezt például a szelepek elekt­romos szabályzásának segítségével valósít­ható meg, amikor is az érzékelés a szög­től függően potenciométer segítségével történ­het. Ez a megoldás azt a lehetőséget is biz­tosítja, hogy más vezérlési folyamatokat is kiváltsunk. így például lehetséges a maxi mális csuklószög elérésekor a vezető részére figyelmeztető jel adása, vagy például auto­matikus sebességváltó esetében és hátra me­netnél, ahol a maximális csuklószöget el lehet érni, a hátra meneti fokozatból önműködően üresjáratba átkapcsolni. így az alváz túlter­helése elkerülhető. Nagyon előnyös az, ha a csuklófék az üzemi fék használata esetén működésbe lép. 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents