193626. lajstromszámú szabadalom • Emelőszerkezet és mérleghíd között elrenezhető mérleghídtámasztó elrendezés
193626 A találmány tárgya mérleghídtámasztó elrendezés, amely előnyösen emelőszerkezet íelső tartóéle és mérleghíd íelfekvőeleme között rendezhető el. A találmány szerinti elrendezés különösen a közepes és durva pontosságosztályba tartozó rakodómérlegek alátámasztására alkalmazható. A mérleghídra ható terhelőerők emelőszerkezetre történő erőátvitelénél a terhelt közvetítőélek csak a mérleghídra ható, függőlegesen lefelé irányuló erőhatásokat közvetíthetnek, vízszintes síkban működő zavaróerők — úgynevezett haránterők — átvitele nem ^rnegengedejtt. Ezeket a haránterőket, amelyek'ä teher Ifiérleghídra történő felvitelekor lépnek fel, a rhérlegkeretnek kell felfognia. A vertikális erőátvitel biztosítására a mérleghíd és a terhelt élek között nyomóerőközvetítő hengertest-kombinációkat — úgynevezett támasztóelrendezéseket — helyeznek el, amelyek szerkezeti felépítésük révén haránterők hatására a mérleghíd vízszintes síkban történő kilengését biztosítják és a tőmeghatású inga stabilitás-kritériumainak felhasználásával stabil kiindulási helyzetbe térítik vissza. A fenti elven működő mérleghídtámasztó elrendezést ismertet például Raudnitz-Reimpell: „Handbuch des Waagenbaues” (A mérleggyártás kézikönyve) I. kötete a 161- -163. oldalakon. A „gömbkéstartó" néven ismert mérleghídtámasztó elrendezésben mérleghíddal mereven összekapcsolt felső alkatelem és játékkal rendelkező teherélet hordozó alsó alkatelem között legalább két golyó van elrendezve, amelyeken a mérleghíd gördülni tud. A golyók az alsó alkatelem vályúszerű bevágásában helyezkednek el, és a mérleghidat terhelő nyomóerők hatására a vályú alakú bevágás legmélyebb pontjára gördülnek, így a mérleghíd stabil kiindulási helyzetébe áll vissza. A támasztóelrendezés teherél körüli megbillenésének megakadályozására legalább két golyó szükséges, amelyeket úgy kell elrendezni, hogy a felfekvési pontjaikat öszszekötő egyenes a teherélre merőleges legyen. A megoldás hiányossága, hogy a párosán kialakítandó, vályú alakú bevágások pontos kialakítása költséges technológiát igényel, és különösen nagy mérlegterheléseknél olyan golyóátmérőre van szükség, amely helyigény és anyagköltség szempontjából egyaránt kedvezőtlen. Ismert olyan mérleghídtámasztó elrendezés is, amely a két golyó alkalmazását kiküszöböli. Az elrendezésnek olyan támasztóeleme van, amelynek felső része gömbsüveg-felülettel van kialakítva. A támasztóelem úgy van elrendezve, hogy gömbsüveg felülete a mérleghíd sík felületén legördül. A támasztóelem alsó része ékalakban van kiképezve. Az ékalak vágóélben végződik, amely a terhelést korongszerű illesztőelem felfekvőfelületére közvetíti, és ott forgástengelyszerüen 2 1 működő forgásélet képez. Ugyancsak forgástengelyszerüen működő forgásélet képez a mérleghíd alatt lévő emelőszerkezet tartóelemének felső vágóéle. A támasztóelem alsó vágóéle az emelőszerkezet tartóelemének felső vágóélére merőlegesen van elrendezve. A támasztóelem felső gömbsüveg felülete úgy van kiképezve, hogy a gömbsüveg sugara nagyobb, mint a gömbsüveg és a mérleghíd találkozási pontja által meghatározott vízszintes sík és a tartóelem terhelt felső vágóéle közötti távolság, így a mérleghíd kétdimenziós ingása és stabil alaphelyzetbe történő visszatérése lehetővé válik. Hasonló megoldás olvasható ki a 25 40 219 sz. DE közzétételi irat 22 G jelű ábrájából, amely a javasolt mérleghídtámasztó elrendezés példakénti kiviteli alakját tünteti fel. Az elrendezésnek a támasztóelem és az illesztőelem helyzetbiztosítására szolgáló szerkezete van. A támasztóelem alsó és felső végén gallérszerű szegélyként kialakított központozószervvel van ellátva. Az illesztőelemnek a tartóelem felső vágóéle irányában történő eltolódásának megakadályozására az elrendezésben acélgolyó van elhelyezve, amely mind az illesztőelembe, mind a felső vágóélbe félig behatol. Az elrendezésnek továbbá az illesztőelem gerincvonalának és a támasztóelem forgásélének viszonylagos szögfekvését beállító szerve van. Az utóbbi két javaslatnak az előzőekben ismertetett, két golyót tartalmazó „gömbkéstartóval” szemben több előnyös hatása van. Utóbbi megoldások anyag- és helyigénye— különösen nagy mérlegterhelések esetén — lényegesen kisebb. Egyszerűbben illeszthetők és beszabályozhatok. Hátrányuk ugyanakkor, hogy a felfekvőfelület és a vágóéi közötti távolság következtében az egymásra merőleges forgásélek nem egy síkba esnek, aminek következtében viszont az elrendezés pillanatnyi forgástengely körüli megbillenése következtében fellépő visszatérítő erők eltérőek, és ez a stabil kiindulási helyzetbe történő nem egyenletes visszabillenést eredményez. További hiányosság, hogy a golyó vágóélbe és illesztőelembe történő beékelődése következtében a terhelésközvetítő él középen megtörik, és ez az előállítási költségeket megnöveli, továbbá az él teherbírását csökkenti. A támasztóelem alsó és felső részén kialakított, gallérszerű perem, valamint a szögfekvés-beállító szerv ugyancsak az előállítási költségek megnövekedéséhez vezet. A találmánnyal célunk mérleghíd és emelőszerkezet között zavaróerő-mentes terhelésátvitel biztosítása alacsony ráfordítással — — anyag és előállítási költséggel — megvalósítható mérleghídtámasztó elrendezés révén, amelynek helyigénye és műszaki jellemzői a korábbi megoldásoknál kedvezőbbek. A megoldandó feladat ennek megfelelően olyan, emelőszerkezet és mérleghíd között elrendezhető mérleghídtámasztó elrendezés 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
