193593. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fokozott kopásállóságú alumínium-oxid kerámiák előállítására

193593 1 A találmány tárgya eljárás fokozott ko­­pásállóságú alumínium-oxid kerámiák elő­állítására. A kerámiák különösen fúvási iszap- és zagyszivattyúk hengerperselyei készítésére szolgálnak. Ismeretes, hogy az alumínium-oxid porból zsugorítással előállított kerámiák száraz és nedves közegben a súrlódó, koptató hatás­nak nagymértékben ellenállnak. Ennek követ­keztében kiválóan alkalmasak hosszú élet­tartamot igénylő szerkezeti elemek, például iszapszivattyú csúszócsapágy, homokfúvó, fémporlasztó, stb. előállítására. A kopásálló­ság azonban több tényezőtől függ, közülük a legfontosabbak az alábbiak: — a kémiailag tiszta, elsősorban alkália­­mentes alapanyag, amely csak hasz­nos adalékokat tartalmazhat, — a formázás módja, — a formatest zsugorítási körülményei (idő, hőmérséklet), — az idomtest finomkristályos szövet­szerkezete, — a kristályok egymáshoz való szilárd kapcsolata, — a maximális testsűrüség, — az anyagfolytonóssági hibák kizárása, — a feszültségmentesség és — a sima munkafelület. A gyakorlatban ezeknek a feltételeknek a biztosítása számos technológiai problémát vet fel, melyekkel a szakirodalomban részle­tesen foglalkoztak. Általában ismeretes, hogy a különböző (például elektrotechnikai, hőtechnikai, optikai, mechanikai, kémiai) célokra készülő, alumíni­­um-oxid-alapú kerámiák gyártásánál különbö­ző (timföld és nagytisztaságú) alapanyago­kat használnak, melyekhez a zsugorítási hőmérsékletet leszállító adalékokat visznek be. így például átlátszó (és egyben kopásálló) kerámiát állítanak elő az 1 264 914 sz. nagy­­-britanniai szabadalmi leírás szerinti eljárás­sal, többek között 1 tömeg% MgO-|­­+Ce02 bevitelével, amikor is 1700°C körüli hőmérsékleten hidrogénben vagy vákuumban zsugorítanak. Legismertebb a tiszta magné­­zium-oxid bevitele [184 381 lsz. magyar vagy 1 256 966 sz. nagy-britanniai szabadalmi leírás], azonban a magnézium-oxid bevitelé­vel egyedül a szemcseméret-növekedés gátol­ható 1700°C feletti hőmérsékleten, a zsugo­rítási hőmérséklet ez alá nem szállítható le. Hasonló a helyzet az ittrium-oxid (Y203) önálló bevitelével is [Amer. Cer. Bull. 61, (2), (1982) p. 221], Jobb eredmények ér­hetők el, ha e két fém-oxidot együtt alkal­mazzák [3 377 176 sz. amerikai egyesült államokbeli és az 1 072 536 sz. nagy-bri­tanniai szabadalmi leírások], de a zsugorí­tási hőmérsékletet így sem lehet 1700°C alá csökkenteni. Ugyancsak magas, 1750°C körüli zsugo­rításokról számol be Abraham [Cercl. Metal. Inst. Vol. 20. Bukarest, 1979], aki 0,1—0,3 2 2 tömegszázalékban vitt be alumínium-oxidhoz magnézium-oxidot, titán-dioxidot, nikkel-oxi­­dot, továbbá a mangán-dioxiddal együtt ti­tán-dioxidot, s csak ez utóbbi kettős rendszer­nél tudott jelentősebb hőmérséklet-csökkenést elérni, viszont a termék keménysége is csök­kent, a kristályok mérete pedig jelentősen megnőtt. Kedvezőbbnek bizonyulnak az összetett rendszerek, mint például az ittrium-oxiddal stabilizált cirkonium-oxid adagolása [J.Amer. Ceram.Soc., 67, (3), (1984), p. 164], vagy a 163 704 lsz. magyar szabadalmi leírás­ban szereplő 13Be0.7Y203 képletű binér rend­szer. Ezek előállítása azonban körülményes, ugyanakkor a zsugorítási hőmérséklet alig csökkenthető 1700°C alá. Természetesen szi­­likátokkal lehet alacsonyabb hőmérséklete­ken zsugorítani, azonban — ugyanúgy mint sok idegen fém-oxid bevitelével — az alumíni­um-oxid kerámia sajátosságai eltolódnak az adalék sajátosságai felé, s nélkülözik a tisz ta korundokra jellemző kiváló paramétereket. így például 30 töniegszázalék titán-karbid bevitelével [Amer.Ceram.Bull., 62 (12), (1983) p. 1384] és meleg izosztatikus sajtolás­sal jó minőségű vágókések készíthetők alu­­mínium-oxidból, de a költséges berendezés és annak védőgázas üzemeltetése jelentő­sen növeli a termék árát. Gazdaságosabb eljárást ismertet a 4 357 427 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás, azon­ban az izosztatikus sajtoló beszerzésé elő­feltétele az eljárás kivitelezésének. Ugyancsak három dimenzióban nyomóprés és különleges ún. reaktív alumínium-oxid (Reinolds RC— HP) együttes használatával és kétszeri, 1510°C hőmérsékletű szinterelésével készített D.Hallcomb [Amer.Ceram.Bull., 61 (12), (1982) pl311 ] esz.tergavágókéseket. összefoglalva megállapítható, hogy jó minőségű alumínium-oxid kerámiákat csak speciális adalékokkal, magas hőmérsékletű zsugorítással és/vagy különleges alapanyag­ból költséges beruházást. igénylő berende­zésekkel lehet előállítani. A találmány célja egyszerűen kivitelez­hető és gazdaságos eljárás biztosítása foko­zott kopásállóságú alumínium-oxid kerámiák előállítására. Azt találtuk, hogy a fenti célt elérjük, ha 97—99,5 tömeg% alumínium-oxidhoz 0,1—2,0 tömeg% mennyiségű, 38,5—71,5 tömeg% kalcium-fluoridból és 28,5—61,5 tömeg% magnézium-fluoridból hőkezeléssel készített eutektikus szinter-adalékot, 0,2—I tömeg% szemcseméret-növekedést gátló szert és 0—1,9 tömeg% adalékanyagot adunk, a komponenseket összeőröljük, önmagában ismert módon formázzuk, majd legalább 1200°C-on, előnyösen 1450—1600°C-on zsu­gorítjuk, és a kapott kerámiát kívánt eset­ben utólagos megmunkálásnak és/vagy vé­dőtokozásnak vetjük alá. A találmány alapja az a felismerés, hogy a kalcium-fluoridnak a magnézium-fluorid-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents