193591. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dihidropiridazinon-származékok, valamint ezeket hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

193591 Jellegzetes transzdermális készítmények az általánosan alkalmazott vizes vagy nem vizes készítmények, például a krémek, ke­nőcsök, habok vagy paszták, de tapasz, memb­rán vagy plaster forma is megfelelő. Az inhalációs készítmények általában ol­datok, szuszpenziók vagy emulziók, melyek aeroszol formában a szokásos nyomógázt, így diklór-difluor-metánt vagy triklór-fluor­­-metánt tartalmaznak. A gyógyszerkészítmény előnyösen tabletta, kapszula vagy aeroszol, melyet a beteg ön­magának adagolhat. Orális alkalmazásnál az egyszeri dózis 0,01 mg/kg — 3 mg/kg, előnyösen 0,5 mg/kg- 1,5 mg/kg. Parenterális adagolásra alkalmas készítménynél az egyes dózisok 0,001 mg/kg- 1 mg/kg (I) általános képletű vegyületet tartalmaznak. Orális adagolás esetén a napi dózis az (I) általános képletű vegyületek mintegy 0,01 mg/kg — 12 mg/kg mennyisége. Paren­terális adagolás esetén a napi dózis az (I) általános képletű vegyületek 0,001 mg/kg — 4 mg/kg például 0,01 mg/kg — 1 mg/kg mennyisége. A hatóanyag naponta 1—4 alka­lommal adagolható. A találmány szerinti gyógyszerkészítmények pozitív inotropikus ak­tivitással és értágító aktivitással rendelkez­nek, és ily módon szív- és érrendszeri -meg­betegedések kezelésére alkalmasak egyik vagy mindkét aktivitásuk alapján. Fenti betegsé­gek egyike a kongesztív szívelégtelenség. A találmány szerinti eljárással előállított vegyü­letek hörgőtágítóak is és így krónikus obstruk­tiv tüdőbetegségek, például az asztma és a bronchitis kezelésére alkalmasak. A kezelés módja orális, rektális, parenterális vagy in­­halálásos eljárással történik. Az inhalációs dózisok mennyiségét az inhalációs készülé­ken lévő szeleppel szabályozzuk oly módon, hogy az egyes dózisok az (I) általános kép­letű vegyületből 0,1—5,0 mg-ot tartalmazza­nak. A találmány szerinti vegyületek adott eset­ben más gyógyászatilag aktív vegyületekkel kombinációkban, például együtt vagy egymás után adagolhatok. Az (1) általános képletű vegyületekkel együtt alkalmazhatók értágítók, például a hidralazin, angiotenzin konvertáló enzim in­hibitorok például a kaptopril, anti-anginás szerek például az izoszorbid-nitrák, és a gli­­ceril-trinitrát, továbbá a pentaeritritol-tetra­­nitrát, anti-arritmiás szerek például a gua­­nidin, a prokain-amid és a lignokain, kar­­dioglikozidok, például a digoxin és a digitoxin, kalciumantagonisták, például a verapanil és a difedipin, diuretikumok, így a tiazidok és hasonló vegyületek, például a bendrofluazid, a klórotiazid, a klorotalidon, a hidroklorotia­­zid és más diuretikumok például a frusemid és a triamterén, továbbá nyugtatok, például a nitrazepam, a flurazepam és a diazepam. A találmány tárgya tehát eljárás (I) ál­talános képletű vegyületek — ahol a kép-3 Jetben R1 jelentése hidrogénatom, vagy me­­íilcsoport, R2 jelentése hidrogénatom vagy 1—4 szénatomos alkilcsoport — előállítása oly módon, hogy a) valamely (III) általános képletű ve­gyületet — ahol a képletben R‘ jelentése a fenti — valamely (IV) általános képletű ve­­gyülettel — ahol a képletben L1 jelentése egy kilépő csoport, és R jelentése valamely -NHR2 képletű csoport, ahol R2 jelentése a fenti, vagy R jelentése egy L2 kilépő csoport — reagáltatjuk, és amennyiben R jelentése egy L2 kilépő csoport, akkor a reakciót egy NH2R2 képletű aminnal — ahol a képletben R2 jelen­tése a fenti — folytatjuk, vagy b) valamely (V) általános képletű vegyü­letet — ahol a képletben R1 és L2 jelentése a fenti — egy NH2R2 képletű aminnal — ahol a képletben R2 jelentése a fenti — reagál­tatjuk, vagy c) valamely (VI) általános képletű vegyü­letet — ahol a képletben R' és R2 jelenté­se a fenti és X egy helyettesítő csoport — hidrazinnal, vagy annak kémiai ekvivalensé­vel reagáltatjuk, vagy d) valamely (VII) általános képletű ve­gyületet — ahol a képletben R1 és R2 jelen­tése a fenti és A jelentése egy helyettesítő csoport — ciánamiddal, vagy annak vala­mely nehézfém sójával reagáltatjuk; e) az (I) általános képletű vegyületek kö­rébe tartozó olyan vegyületeket, melyeknek képletében R2 jelentése hidrogénatom, úgy ál­lítjuk elő, hogy valamely (III) általános képle­tű vegyületet — ahol a képletben a helyette­sítők jelentése a fenti — diciánamid-nátrium sóval reagáltatjuk. A (III) és (IV) általános képletű vegyü­letek reakciójával, ha a kiindulási (IV) kép­letű vegyületben R jelentése egy -NHR2 kép­letű csoport, közvetlenül az (I) általános képletű vegyület képződik. Előnyösen R je­lentése valamely L2 kilépő csoport, mely adott esetben az L1 kilépő csoporttal azonos, vagy attól eltérő. Az L' és L2 csoportok jelenté­se előnyösen benziltio, vagy 1—6 szénato­mos alkiltio-csoport, például metiltiocsoport. A fenti reakcióban megfelelő oldószert, így például piridint alkalmazunk és a reakciót melegítés közben, például refluxálási hőmér­sékleten végezzük. Az L1 és L2 jelentése lehet például 1—6 szénatomos alkoxicsoport, fen­­oxicsoport, vagy benzil-oxi-csoport, előnyösen fenoxicsoport. A szóbanforgó reakciót előnyö­sen valamely aprotikus szerves oldószerben, így dimetil-formamidban, vagy valamely 1—4 szénatomos alkanolban, például etanolban, emelt hőmérsékleten, például 50°C és 150°C közötti, előnyösen 100—130°C közötti hőmér­sékleten hajtjuk végre. Ha L1 és L2 kilépő csoportokat jelente­nek, akkor a (III) és (IV) általános kép­letű vegyületek reakciója az (V) általános képletű vegyületet eredményezi. A kapott (V) általános képfetű vegyületet adott esetben el-4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents