193584. lajstromszámú szabadalom • Eljárás épületgépészeti csövek és szerelvények külső és belső felületeinek tartós korrózióvédelmére
1 193584 2 A találmány tárgya eljárás főleg acél épületgépészeti termékek, csővezetékek, előregyártott, ágasan tagolt csővezetékegységek külső és belső felületének korrózióvédelmére egy technológiai lépésben. Az ismert gyakorlat szerint az épületgépészeti termékek, csőből készült előregyártott egységek külső felületének korrózióvédelmét műanyagbázisú és oldószertartalmú korrózióvédő anyagok ecseteléssel történő felvitelével oldják meg. A felhordási eljárással a külső felületeken a bevonati rétegvastagság nem egyenletes és ebből adódóan a korrózióvédelem bizonytalan. A belső felületek korrózióvédelme az ismert technológiával vagy nem oldható meg, vagy a korrózióvédelem nem megfelelő. (Ochr. Köröz. 1978 21/6 159— 162). A kétkomponensű müanyagbázisú bevonóanyagok alkalmazása munkaigényes és a belső felületeken szintén nem oldható meg. (Japan Kokai Tokkyo Koho 79.36329) Az oldószertartalmú bevonóanyagok — az oldószer jellegétől függően — robbanásveszélyt, fokozott tűzveszélyt, vagy egészségi ártalmakat idéznek elő, egyrészt a nagy volumenű festékanyag tárolása, másrészt felhordás közben és azután az oldószer elpárolgása miatt. Hátrányos az is, hogy a bevonóanyag homogenitása nem mindig volt biztosítható, továbbá a bevonást csak teljesen száraz felületen lehetett végrehajtani. (Tatsu to Hogone 1980 66/7 1042-53) Figyelembe véve az épületgépészet azon lényeges célkitűzését, hogy az előállított berendezések tipizáltak és nagy sorozatban előregyárthatók legyenek — a jelenleg alkalmazott felületvédelmi anyagok és technológiák nem jelentenek kielégítő megoldást. A korszerűen gépesített gyárit torokon a termékek gyártási ütemét a felületvédelem szabja meg. Ezért alapvető igény a termeléssel egyidejűleg elvégezhető és azzal korszerűen összehangolható gépesített felületvédelmi technológia kidolgozása. A találmány célkitűzése jó minőségű és tartós korrózió elleni védelem megoldása erősen tagolt külső és belső, nehezen hozzáférhető felületeken is, alacsony költségszintű technológiával elárasztással vagy bemerítéssel. Megoldandó feladat volt továbbá olyan bevonati készítmény előállítása, amely az acél-, illetve vasfelületen passziváló réteget alkot, azaz megakadályozza a töltéscserét az oldatban lévő ionokkal, valamint reakciócsökkentő anyagot, úgynevezett inhibitorokat tartalmaz. A korszerű technológia követelménye az anyag- és energiatakarékosságon túlmenően a fennálló tűz- és robbanásveszély kiküszöbölése, vagyis az oldószeres bevonati készítmények helyett környezetet kímélő és egészségre nem ártalmas új bevonó készítmény használata. A találmány szerinti eljárás épületgépészeti csövek és szerelvények külső és belső felületének korrózióvédelmére kationaktív bitumenemulzió felhasználásával, azzal jellemezhető, hogy a védendő, adott esetben futórozsdás acélfelületet 5—6,5 tömeg% 14— 18 szénatomos faggyúzsír-amin hidrogénkloridos sójával emulgeált, 58—69 tőmeg% bitument tartalmazó kationaktív vizes bitumenemulzió egy passziváló és inhibitor anyagok keverékét tartalmazó készítménnyel legalább 1 percig, célszerűen 4—5 percig egyszer vagy többször elárasztással vagy bemártással kezelünk, majd a kezelt felületen a bevonatot 15—20 percig száradni hagyjuk. A passziváló szer és inhibitor komponens előnyösen nátrium-nitrit és trietanol-amin és krómsav vagy cinkklorid+trietanol-amin és krómsav, vagy propargilalkohol, dietil-szulfid vagy dietilén-diszulfid lehet. A passziváló és inhibitor anyagok összmennyisége a kationaktív bitumenemulzió tömegére számítva 0,25- 10,5 t%. A kationaktív bitumen emulzió pH értéke 3—5, szitamaradéka 0,63 mm-es lyukbőségű szitán legfeljebb 1 tömeg%, törési ideje fémfelületen (levegővel érintkezve) 5—10 perc. A kialakított rétegvastagság a védendő felületen legalább 0,2 mm. A találmány szerinti korrózióvédelmi eljárást kézzel vagy mechanikusan működtethető berendezésben, amelyet közelebbről az 1. ábrán szemléltetünk, végezzük. A bevonatolandó darabokat a berendezés „b“ helyzetében berakjuk. A berendezést „a“ helyzetbe hozzuk, így tartjuk az emulzió megtörésének idejéig. Majd a berendezést „b“ helyzetbe hozzuk és a bevonatolt darabokat kiszedjük vagy pár perces szárítás után ismételten bevonjuk az előbbi munkamenet szerint. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a kationaktív bitumenemulzió acélfelületen fizikai-kémiai behatásra megtörik, a felületen olyan bitumenbevonat képződik, amely megfelelő korrózióvédelmet biztosít egyszeri bemártással vagy elárasztással. A korrózióvédő bevonóanyaghoz adagolt passziváló és inhibitor anyagok megakadályozzák a íutorozsdás felületen a további oxidációt. Ez lehetővé teszi, hogy bevonatolás előtt a futórozsdát eltávolítani nem kell. A felhordási technológia úgy van kialakítva, hogy a kationaktív bitumenemulzió vizes komponense eltávozik további kezelés nélkül. Különösen előnyös az eljárás alkalmazása acél alapanyagú szennyvíz lefolyócsöveknél, amelyeknél használat közben agresszív közeg jelenlétével is számolni kell. A találmány szerinti eljárás előnyeit röviden abban foglaljuk össze, hogy alkalmazásával az ismert alkalmazott technológia műszaki bizonytalansága kiküszöbölhető. Átmeneti és tartós korrózióvédelem minőségileg és műszakilag alacsony költséghányaddal oldható meg. Az eljárás termelékenység és technológiai korszerűség tekintetében összhangban van a szerkezeti előgyártás technológiai kialakításával és termelékenységével. Az eljárásban alkalmazott bevonóanyag 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
