193583. lajstromszámú szabadalom • Eljárás amino-ecetsav előállítására

1 193583 2 A találmány amino-ecetsav (glicin) elő­állítására vonatkozik monoklór-ecetsav ami­­dálása útján vizes etanolos közegben hexame­­tilén jelenlétében. A glicint fontos intermedierként mind a gyógyszeripar, mind pedig a növényvédőszer­­ipar nagy mennyiségben használja fel. Az egyik fontos előállítási módszere a klór-ecet­­sav amidálása. A 161 938 lajstromszámú magyar szaba­dalmi leírás szerint metanolos vagy etano­los közegben hexametilén-tetramin jelenlé­tében reagáltatják a monoklór-ecetsavat és az ammóniát. A reakciópartnereket párhuza­mosan adagolják be, az adagolás ütemét a hűtési viszonyok határozzák meg. Alkoholos közegben a kelét,kező amino-ecetsav és az NH4CI egyafánt oldhatatlan és így abból mindkettő kristályosán kiválik. A kristály­­-keverékét szűréssel távolítják el a reakció­­elegyből. A kinyert kb. 1:1 mólaránynak meg­felelő glicin-ammónium-klorid kristálykeve­rékből az ammónium-kloridot kioldják. Ez­után az ammónium-klorid oldatban kristá­lyosán jelenlévő aminó-ecetsavat kiszűrik. Az ismert eljárás, hogy az amino-ecetsav négy munkafolyamatot igényel: — a monoklór-ecetsav és ammónia egyidejű reagáltatása hexametilén-tetramin jelenlé­tében és a keletkező aminó-ecetsav és ammó­nium-klorid kikristályosítása; — az amino-ecetsav és ammónium-klorid 1:1 mólarányú kristálykeverékének kiszűrése; az amino-ecetsav és ammónium-klorid kris­tályok keverékéből az ammónium-klorid ki­oldása vizes alkohollal; az ammónium-klorid oldatból a kristályos aminó-ecetsav kiszűrése. A fenti négy műveletből látható, hogy az amidálásnál melléktermékként keletkező am­mónium-klorid eltávolítása az amino-ecetsav mellől bonyolult, sok rektort igényel és nö­veli a fajlagos energia felhasználását is, ugyanis az első munkafolyamatnál a kris­tályok közel fele ammónium-klorid, a máso­dik és a harmadik munkafolyamat pedig ki­zárólag az ammónium-klorid eltávolítását szolgálja. Célként tűztük ki az ismert eljárás töké­letesítését, amely szerint a felsorolt hátrányok kiküszöbölhetők. Azt tapasztaltuk, hogy ha víz és alko­hol eiegyében, előnyösen 60—70 t%-os vizes etanolban monoklór-ecetsavat és hexameti­­lén-tetramint oldunk és ebbe az oldatba fo­lyamatosan vezetünk cseppfolyós vagy gáz halmazállapotú ammóniát, akkor a kezdet­ben homogén oldatból folyamatosan kristá­lyok válnak ki. A kristálykiválás akkor feje­ződik be, amikor az eredetileg erősen savas reakcióelegy semlegessé válik. A kivált kris­tályokat kiszűrtük és magas hozammal jó minőségű aminó-ecetsavat nyertünk. 2 A találmány tehát amino-ecetsav előállí­tása alkoholos közegben, hexametilén-tetr - amin jelenlétében, monoklór-ecetsav és ammó­nia forrásponton vagy forráspont körüli hő­mérsékleten való reagáltatása útján a2zal jellemezhető, hogy a vizes-etilalkoholos közeg­ben előkészített hexamitlén-tetramin és mono­klór-ecetsav keverékébe, amelynek víztartal­ma 1:2—2,5 monoklór-ecetsav-víz tömegarány­nak felel meg és a képződő ammónium-klorid­­ra számítva telítetlen, semleges kémhatás el­éréséig ammóniát adagolunk,majd hűtés után az amino-ecetsavat kinyerjük és kívánt eset­ben az anyalúgból az etilalkoholt regenerál­juk. Eljárásunk szerint dolgozva az amidálás végén tiszta, kristályos formában van jelen az amino-ecetsav,míg az ammónium-klorid a re­akcióközegben oldva marad. A vizes alkoholos reakcióközeget tehát oly mennyiségben al­kalmazzuk, hogy az ammónium-kloridra, még a reakció lejátszódása után is telítetlen legyen. Eljárásunk alkalmazása esetén az ismeri eljáráshoz képest az alábbi előnyök jelent­keznek: 1. Az ismert eljárás esetében a reakcióközeg metanol vagy etanol, amely sem az amino­­-ecetsavat sem az ammónium-kloridot nem oldja, ezért mindkettő kristályosán kiválik a reakcióelegyből az amidálás végén. A találmány szerint a reakcióközeg víz és etanol elegye, amelyben az amidálás végén a keletkező ammónium-klorid oldat­ban van, míg a glicin tiszta, kristályos állapotban kiválik. 2. Az ismert eljárás esetében az amidálás után a reakcióközeg telített ammónium­­kloridra. A találmány szerint a reakcióközeg az ami­dálás befejezése után is telítetlen ammó­nium-kloridra nézve. 3. Az ismert eljárás szerint a reakciópart­nereket (mono-klór-ecetsav és ammónia) egyidejűleg adagolják be az amidáló reak­torba. A találmány szerint a mono-klór-ecet­­sav a reakcióközegben kezdettől fog­va jelen van és csak az ammóniát kell adagolni. 4. Az ismert eljárás szerint az amidálás sem­leges-lúgos pH tartományban történik. A találmány szerint a reakció változó pH mellett játszódik le, mert a kezdetben sa­vas kémhatású reakcióelegy az amidálás alőre haladtával fokozatosan semlegessé válik. 5. Az ismert eljárás szerint az amidálás elő­rehaladtával az amino-ecetsav és az ammó­­niumklorid keveréket folyamatosan kris­tályos formában kiválik. így mindkét ke­letkező termék kristályosítási hője felsza­badul, amit el kell vonni, ahhoz, hogy az amidálás végbe menjen. \ találmány szerint az ammónium-klorid nem válik ki kristályosán, így az ammonium klorid kristályosodási hője, amely 15 KJ/ 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents