193567. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés két impulzussorozat impulzusszámának összegzésére
menete, a t órajel bemenet és egy 17 inverter kimenete egy négy bemenetű 11 ÉS-kapu bemenetéivel vannak összekötve. A 9 D-trigger nem invertáló kimenete, a 10 D-trigger invertáló kimenete és a 17 inverter kímenete egy második négy bemenetű 12 ÉS-kapu bemenetéivel vannak összekötve. A 11 és 12 ÉS-kapuk kimenetei egy 13 VAGY-kapu egy-egy bemenetére vannak csatlakoztatva, míg a 13 VAGY-kapu kimenete képezi az 1 antikoincidencia áramkör első kimenetét. A 7 és 9 D-triggerek nem invertáló kimenetei,valamint a 8 és 10 D-triggerek invertáló kimenetei egy harmadik négy bemenetű 15 ÉS-kapu bemenetéivel vannak összekötve, amelynek kimenete a 17 inverter bemenetével és egy két bemenetű 14 ÉS-kapu első bemenetével van összekötve. A 14 ÉS-kapu második bemenetére a t órajel bemenet van csatlakoztatva, míg kimenete az 1 antikoincidencia áramkör második kimenetét képezi. A találmány szerinti, két impulzussorozat impulzusszámának összegzésére alkalmas berendezés a következőképpen működik: Az 1 antikoincidencia áramkör az fi és f2 bemenetekre érkező jeleket feldolgozza, és ha azok olyan impulzusok, amelyek nem lapolják át egymást, a két impulzus egymás után jelenik meg az 1 antikoincidencia áramkör első kimenetén. Ha viszont ezek az impulzusok egymást átlapolják, az 1 antikoincidencia áramkör egyetlen impulzust állít elő a második kimenetén. Az 1 antikoincidencia áramkör első kimenetén megjelenő impulzus a 2 számláló bemenetére kerül, mely azokat leszámlálja. Ugyanezek az impulzusok a 3 ÉS-kapu egyik bemenetére is eljutnak, amelynek második bemenetére a 2 számláló 4 legkisebb helyiértékű pozíciójának kimenőjele kerül. A 3 ÉS-kapu kimenetén megjelenő jelet a 2 számláló 6 legnagyobb helyiértékű részének számláló bemenetére adjuk, amely szinkronban van az 1 antikoincidencia áramkör első kimenetén megjelenő impulzusokkal. Az 5 NEMVAGY-kapu segítségével egyesítjük a 3 ÉS-kapu kimenőjelét és az 1 antikoincidencia áramkör második kimenetén megjelenő jelet, amelyet a 2 számláló 6 legnagyobb helyiértékű részének számláló bemenetére adunk. Az erre a bemenetre juttatott jelek a 2 számláló tartalmát kétszeresére nagyítják fel, ami megfelel két egymást átlapoló impulzus leszámlálásának. Ez csökkenti a számláló beállításához szükséges időt, amikor annak bemenetére ilyen impulzusok érkeznek, és megnöveli a berendezés működési sebességét. Az 1 antikoincidencia áramkör az fi és f2 bemenetekre jutó bemenőjeleket (lásd 2. ábrát) egyaránt feldolgozza. A feldolgozás során az 1 antikoincidencia áramkör egymást átlapoló impulzusoknak tekinti azokat az impulzusokat, amelyeknek felfutó élei az órajelimpulzus sorozat két egymást követő impulzusának lefutó élei között érkeznek az fi,illetve f2 bemenetekre. (Az 1 antikoincidencia 3 áramkör megfelelő elemeinek kimeneteit a 3. ábrán,azok hivatkozási jeleivel tüntettük fel.) Ehhez a 7 és 9 D-triggerekbe beírjuk az fi és f2 bemenetek állapotának megfelelő információt, mégpedig az fi illetve f2 bemeneten megjelenő jel felfutó élét követő órajelimpulzus lefutó élével szinkronban, majd a következő órajelimpulzus lefutó élével szinkronban átírjuk az információt a 8,illetve a 10 D-triggerekbe. Ilyenformán a 7, 8, 9 és 10 D-triggerekben egyaránt tároljuk mindkét fi és f2 bemenet régi és új állapotait is. Ezeket az információkat az órajelimpulzusok minden lefutó élénél felfrissítjük. A 7, 8, 9 és 10 D-triggerek állapotait a 11, 12, 14, 15 ÉS-kapukkal, a 17 inverterrel és a 13 VAGY-kapuval dolgozzuk fel, majd az 1 antikoincidencia áramkör két kimenetére átvisszük a szükséges jeleket (lásd 3. ábrát), melynél az 1 antikoincidencia áramkör első kimenetét a 13 VAGY-kapu kimenete képezi, második kimenetét pedig a 14 ÉS-kapu kimenete. Tételezzük fel, hogy kiindulási állapotban a berendezés egyik bemenetére sem jut impulzus. Ebben az esetben a 7, 8, 9 és 10 D-triggerek „logikai nulla" állapotba lesznek beállítva (lásd 3. ábrát). Ha most ezt követően az 1 antikoincidencia áramkörnek csupán az egyik bemenetére, például az fi bemenetre jut egy impulzus, akkor a következő órajelimpulzus lefutó élénél a 7 D-trigger „logikai egyes” állapotba billen át. Mivel ekkor a 8 D-trigger invertáló kimenete szintén „logikai egyes" állapotban van, a következő órajelimpulzus beérkezésekor a logikai 11 ÉS-kapu kimenetén egy impulzus jön létre, amely a 13 VAGY-kapun keresztül az 1 antikoincidencia áramkör első kimenetére kerül (lásd 3. ábrát). Ugyanennek az órajelimpulzusnak a lefutó élénél a 8 D-triggerbe beírjuk a 7 D-trigger állapotát és annak invertáló kimenete „logikai nulla" állapotba kerül, melynek fíatására a logikai 11 ÉS-kapu kimenete visszaáll „logikai nulla” állapotba, azaz a kimenetén lévő impulzus lefutó éle egybeesik a 8 D-trigger invertáló kimenete jelének lefutó élével. Az fi bemeneten megjelenő impulzus hatására tehát egy olyan impulzus jött létre, amelynek szélessége megegyezik az órajelimpulzus szélességével. Ha az f2 bemenetre jut jel, akkor a fent leírthoz hasonló módon állítunk elő egy impulzust a 9 és 10 D-triggerek és a logikai 12 ÉS-kapu segítségével, mely a 13 VAGY-kapu második bemenetére jut. Az fi és f2 bemeneteken megjelenő impulzusok lefutása után és két órajelimpulzus lefutása után a 7, 8, 9 és 10 D-triggerek a 3. ábrán bemutatott állapotukat veszik fel. Ha a találmány szerinti berendezés fi és f2 bemenetelre egymást átlapoló impulzusok kerülnek, az 1 antikoincidencia áramkör működése attól függ, hogy az egymást átlapoló impulzusok felfutó élei pontosan egybeesnek-e, vagy egymáshoz képest fázisban el vannak-e csúszva. Elegendő, ha azok két egymást köve-4 193567 5 1C 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
