193566. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-aril-alfa-amino-karboxamid-származékok előállítására
7 193566 8 Az (I-c) általános képlett! vegyületek általában előállíthatok az (1-d) általános képlett! vegyületekből, tercier aminok vagy amidok szekunder aminokká átalakítására ismert módszerekkel, a G reakcióvázlatban vázolt módon. így például az L1 helyén a (b) képletíi csoportot hordozó (1-d) általános képlett! vegyületek, azaz az (1-d-l) általános képlett! vegyületek átalakíthatok az (I-c) általános képletü vegyületekké, R12 jellegétől függő módszerekkel, a H reakcióvázlatban jelzett módon. Általában az (1-d-l) általános képletü vegyületek (1-c) általános képletü vegyületekké átalakítását savas vagy bázikus közegben 20°C és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten lehet végrehajtani. Átalakíthatok továbbá az L1 helyén aril-(1—6 szénatomot tartalmazó) alkil- vagy az adott esetben helyettesített fenil-metoxi-karbonil-csoportot hordozó (I-d) általános képletü vegyületek is (I-c) általános képletű vegyületekké. Ezt a reagáltatást egy alkalmas oldószerben, például egy alkoholban, hidrogénatmoszférában alkalmas katalizátor, például szénhordozós palládium vagy platina jelenlétében hajthatjuk végre. Az Rl-a és/vagy R*_a és/vagy R3 helyén hidrogénatomot hordozó (I-a) általános képletü vegyületek a megfelelő, Rl-a és/vagy R3 helyén hidrogénatomtól eltérő helyettesítőt hordozó (I-a) általános képletü vegyületekké alakíthatók jól ismert, illetve a korábbiakban az (I-d) általános képletü vegyületek (VIII) és (I-c) általános képletü vegyületekből történő előállítására már ismertetett N - a I ki lezési vagy N-acilezési módszerekkel. Ugyanakkor az R2-0 és/vagy R3 helyén hidrogénatomot hordozó (I-a) általános képletü vegyületek a megfelelő, R2-a és/vagy R3 helyén 1—4 szénatomot tartalmazó alkilcsoportot hordozó (I-a) általános képletü vegyületekké alakíthatók úgy, hogy az előbbieket egy bór-hidriddel, így például nátrium-bór-hidriddel kezeljük egy alkalmas karbonsav, keton vagy aldehid jelenlétében. így például az R2-“ helyén hidrogénatomot hordozó (I-a) általános képletü vegyületek R2-“ helyén etilcsoportot hordozó (I-a) általános képletü vegyületekké alakíthatók, az előbbieket nátrium-bór-hidriddel reagáltatva ecetsav jelenlétében. Szakember számára érthető, hogy az R‘~° és/vagy R2““ és/vagy R3 helyén az alkilrészben 1—4 szénatomot tartalmazó a I ki 1 - ka rbonil- vagy aril-alkil-csoportot hordozó (I-a) általános képletü vegyületek Rl-a és/vagy R2-a és/vagy R3 helyén hidrogénatomot hordozó (I-a) általános képletü vegyületekké alakíthatók úgy, hogy az előbbieket egy alkalmas savas vagy bázikus közegben, illetve katalitikus hidrogénezésre képes közegben keverjük, kívánt esetben melegítés közben. Az (I) általános képletü vegyületek átalakíthatok továbbá egymásba az L szubsz-6 tituensnél funkciós csoportok átalakítására szokásosan használt módszerekkel. így például az L helyén fenil-metil-csoportot hordozó (I) általános képletü vegyületek átalakíthatok a megfelelő debenzilezett (I) általános képletü vegyületekké a szakirodalomból jól ismert hidrogenolizálási módszerek valamelyikével, az alkoholos hidroxilcsoportot vagy primer vagy szekunder aminocsoportot tartalmazó (I) általános képletü vegyületek alkilezhetők a korábban már említett ismert O- vagy N-alkilezési módszerek valamelyikével; a primer aminocsoportot tartalmazó (I) általános képletü vegyületek a megfelelő, az alkilrészben 1—4 szénatomot tartalmazó alkil-szulfonil-amino-, amino-karboníl-amino- vagy hidroxi-alkil-amino-származékokká alakíthatók ismert módszerekkel, így például az említett primer aminokat egy, az alkilrészben 1—4 szénatomot tartalmazó alkil-szulfonil-halogeniddel, izocianáttal, illetve epoxiddal reagáltatva; az L helyén karbonilcsoportot is tartalmazó helyettesítőt hordozó (I) általános képletü vegyületek a megfelelő alkoholokká redukálhatok a szakirodalomból a karbonilvegyületek alkohollá redukálására ismert módszerek valamelyikével; az alkilrészben 1—4 szénatomot tartalmazó alkoxi-karbonil-amino-csoportot tartalmazó (I) általános képletü vegyületek a megfelelő aminokká alakíthatók úgy, hogy az előbbieket savas vagy lúgos közegben hidrolizáljuk; és az L helyén tetrahidro-pirimidinil-csoportot hordozó (I) általános képletü vegyületek előállíthatok a megfelelő, L helyén pirimidinilcsoportot hordozó (I) általános képletü vegyületekből a szakirodalomból jól ismert katalitikus hidrogénezési módszerek valamelyikével. Az (I) általános képletü vegyületek bázikus jellegűek és így a megfelelő, gyógyászatiig elfogadható nem mérgező savaddíciós sókká alakíthatók alkalmas savakkal, így szervetlen savakkal, például hidrogén-kloriddal, hidrogén-bromiddal, kénsavval, salétromsavval vagy foszforsavval, vagy pedig szerves savakkal, például ecetsavval, propionsavval, hidroxi-ecetsavval, 2-hidroxi-propionsavval, 2-oxo-propionsavval, etán-dikarbonsavval, propán-dikarbonsavval, bután-dikarbonsavval, (Z)-2-butén-dikarbonsavval, (E)-2-butén-dikarbonsavval, 2-hidroxi-bután-dikarbonsavval, 2,3-dihidroxi-bután-dikarbonsavval, 2-hidroxi-l ,2,3-propán-trikarbonsavval, metán-szulfonsavval, etán-szulfonsavval, fenil-szulfonsavval, 4-metil-fenil-szulfonsavval, ciklohexán-szulfaminsavval, 2-hidroxi - -benzoesavval vagy 4-amino-2-hidroxi-benzoesavval. Természetesen a sók egy bázissal végzett kezelés útján visszaalakíthatok a megfelelő szabad bázissá. Az (I) képletből nyilvánvaló, hogy a találmány szerinti vegyületek szerkezetükben számos aszimmetrikus szénatomot tartalmaz-5 IC 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
