193566. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-aril-alfa-amino-karboxamid-származékok előállítására

193566 letet bepároljuk. A maradékot acetonitril­­ből kristályosítjuk. Hűtés után a terméket kiszűrjük és szárítjuk. így 62,4 súlyrész (58%) mennyiségben N-(4-metoxi-2,6-dimetil­­-fenilj-formamidot (5. köztitermék) kapunk. 18,5 súlyrész N-(4-metoxi-2,6-dimetil-fe­­nil)-formamid, 55,16 súlyrész N,N-dietil-etil­­-amin és 377 súlyrész diklór-metán elegyét keverés közben visszafofyató hűtő alkalmazá­sával forraljuk, és eközben 2 óra leforgása alatt cseppenként hozzáadjuk 21,61 súlyrész klórhangyasav-triklór-metilészter 104 súly­rész diklór-metánnal készült oldatát. A reakció­­elegyet ezután keverés közben visszafolyató hű­tő alkalmazásával további 30 percen át for­raljuk, majd lehűtjük, háromszor 10%-os nát­­rium-karbonát-oldattal mossuk, szárítjuk.szűr­­jük és bepároljuk. A maradékot szilikagélen oszlopkromatográfiásan tisztítjuk, eluálószer­­ként metil-benzolt használva. Az első frak­ciót elkülönítjük, majd az eluálószert elpá­rologtatjuk. A maradékot petrol-éterből kris­tályosítjuk. A kivált terméket kiszűrjük, majd szárítjuk. így 8,2 súlyrész (49%) mennyi­ségben 2-izociano-5-metoxi-l ,3-dimetil-benzolt (6. köztitermék) kapunk. 3. példa 0°C-on 5 súlyrész 2-amino-ciklohexanol, 5,3 súlyrész nátrium-karbonát és 180 súly­rész nátrium-karbonát elegyéhez keverés köz­ben cseppenként hozzáadunk 9,7 súlyrész 2- -klór-acetil-kloridot, ügyelve arra, hogy a hő­mérséklet 0°C és 5°C között maradjon. Az adagolás befejezését követően a reakcióelegy hőmérsékletét lassan szobahőmérsékletre emel­kedni hagyjuk, majd 50 súlyrész vizet adunk hozzá. A fázisokat szétválasztjuk, majd a szerves fázist szárítjuk, szűrjük és bepárol­juk. A maradékot szilikagélen végzett szű­réssel tisztítjuk, eluálószerként triklór-metán és metanol 90:10 térfogatarányú elegyét hasz­nálva. A tiszta frakciókat összegyűjtjük, majd az eluálószert elpárologtatjuk és a ma­radékot diizopropil-éterből kristályosítjuk. A kivált terméket kiszűrjük, majd szárítjuk, így 5 súlyrész (61%) mennyiségben a 121,3°C olvadáspontú transz-2-klór-N- (2-hidroxi-ciklo­­hexil)-acetamidot (7. köztitermék) kapjuk. 4. példa 9,2 súlyrész transz-2-(dietil-amino-metil)­­-ciklohexanol 45 súlyrész tetrahidrofuránnal készült oldatához keverés közben kis adagok­ban hozzáadunk 2,4 súlyrész 50%-os nátrium­­-hidrid-diszperziót, majd az adagolás befe­jezését követően a keverést visszafolyató hű­tő alkalmazásával végzett forralás közben 1,5 órán át folytatjuk. Ezután a reakció­­elegyet 0°C-ra lehűtjük, majd 5,85 súlyrész metán-szulfonil-kloridot adunk hozzá cseppen­ként úgy, hogy a hőmérséklete 10°C alatt maradjon (exoterm reakció). Az adagolás befejezését 2 órán át folytatjuk, majd a reak­­cióelegyet újból 0°C-ra hűtjük és a reagálat­­lan hidridet víz cseppenkénti adagolása útján 23 14 elbontjuk. Ezt követően a reakcióelegyet di­­etil-éterrel extraháljuk, majd az extraktumot vízzel mossuk, szárítjuk, szűrjük és bepá­roljuk. A visszamaradt olajat szilikagélen oszlopkromatográfiásan tisztítjuk, eluálószer­ként triklór-metán és metanol 90:10 térfogat­arányú elegyét használva. A tiszta frakció­kat összegyűjtjük, majd bepároljuk. így ola­jos maradékként 6,9 súlyrész (90,4%) meny­­nyiségben transz-2- (dietil-amino-metil)-ciklo­­hexanol-metánszulfonátot (észter, 8. köztiter­mék) kapunk. 5. példa —5°C-on 197,3 súlyrész N-(fenil-metil)­­-fenil-metil-amin és 3 súlyrész víz elegyéhez keverés közben cseppenként hozzáadunk 92,5 súlyrész klór-metil-oxiránt, amikor exoterm reakció megy végbe és a hőmérséklet 3°C-ra emelkedik. 0°C-on 4 órán át végzett keve­rést követően a reakcióelegyet szobahőmér­sékletre melegedni hagyjuk, majd ezen a hő­mérsékleten egy hétvégén át keverjük. Ezt követően 1440 súlyrész tetrahidrofuránt és 110 súlyrész 30%-os metanolos nátrium-meti­­lát-oldatot adunk hozzá, majd az így kapott elegyet szobahőmérsékleten egy éjszakán át keverjük. Ezt követően 400 súlyrész vizet adunk a reakcióelegyhez, majd a fázisokat szétválasztjuk. A szerves fázist vízzel mos­suk, szárítjuk, szűrjük, és bepároljuk. így olajos maradékként 153,8 súlyrész (100%) mennyiségben N,N-bisz ( fenil-metil ) -oxirán­­-metil-amint (9. köztitermék) kapunk. 6. példa 25 súlyrész (3-buteniloxi-metil)-benzol és 390 súlyrész diklór-metán elegyéhez keverés közben kis adagokban hozzáadunk 18,49 súly­rész nátrium-hidrogén-karbonátot, majd az így kapott elegyet 5°C-ra lehűtjük és gyor­san kis adagokban 48,9 súlyrész 3-klór-per­­oxi-benzoesavat adunk hozzá. Az adagolás befejezése után a keverést először 30 percen át jeges fürdőben, majd egy éjszakán át szobahőmérsékleten folytatjuk. A kivált csapa­dékot kiszűrjük, majd diklór-metánnal alapo­san átmossuk. A szürletet egymás után öt­ször 100—100 súlyrész telített nátrium-szul­­fit-oldattal, ötször 100—100 súlyrész telített nátrium-karbonát-oldattal, kétszer 200—200 súlyrész 2,5%-os nátrium-hidroxid-oldattal és végül kétszer 200—200 súlyrész vízzel mos­suk. A szerves fázist szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. A maradékot szilikagélen oszlop­kromatográfiásan tisztítjuk, eluálószerként triklór-metánt használva. A tiszta terméket tartalmazó frakciókat összegyűjtjük, majd az eluálószert elpárologtatjuk. A maradékot me­­til-benzollal bepároljuk, 24 súlyrész (80%) mennyiségben maradékként (2-(fenil-metoxi) - -etil)-oxiránt kapva (10. köztitermék). Hasonló módon állítható elő maradékként a metil-(2-(fenil-metoxi)-etil)-oxirán (11. köz­titermék). 24 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents