193560. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hajszín regeneráló hatású kozmetikai készítmények előállítására
193560 4 pozíció gyakorlati felhasználásakor mintegy kiegészítő szer. A fémsókkal kapcsolatban problémát jelentett, hogy egyes fémsók — éppen azok, amelyek alkalmasak a leggyorsabb hajszín változás előidézésére — átjutnak a fej ép bőrén keresztül a bőralatti szövetekbe, a vér- és nyirokáramban. Ezek a fémsók a szervezetben felhalmozódnak és mérgezést okoznak. Ilyen fém az ólom, melyet korábban számos szabadalmi leírás szerint alkalmaztak, így például a 137 473 sz. magyar, 2 402 445 sz. francia és más szabadalmi leírások szerint. Más fémsókat is felhasználnak erre a célra, így például egyes esetekben cink-kloridot, az 1 518 874 sz. brit szabadalmi leírásban ezüst-acetátot vagy -szulfátot javasolnak. Az 1 617 904 sz. Német Szövetségi Kpztársaság-beli szabadalmi leírás szerint fémek egész sorát alkalmazzák ionok formájában, a különféle hajszínek elérése céljából. Egyes ionok fémkelát-kötésbe lépnek a hajszálak keratinjával, más ionok viszont — feleslegben lévén — nem alkotnak kelátokat. Kétségtelen, hogy az ősz haj eredeti színének visszaállítására egyes fémek alkalmasak. Emiatt alkalmaztunk már 188 183 sz. szabadalmi leírásunk szerint is ólom-, illetve alumíniumsókat. Tekintettel azonban arra, hogy a hatékonyság mellett az is elengedhetetlen feltétele a készítmény alkalmazhatóságának, hogy ne legyen toxikus, kísérleteket folytattunk olyan vegyületekkel, amelyek önmagukban nem toxikusak, a fémeket pedig képesek megkötni és savanyú közegben stabil kötésben tartani, megakadályozva így felszívódásukat. A készítmény által tartalmazott fémekkel sikerült a hajszálak felületén a kívánt reakciót előidézni. Megállapítottuk, hogy a készítmény hajszínező hatékonyságát megtartotta, ugyanakkor nem volt többé toxikus. A fenti eredményt úgy értük el, hogy az egyes fémsók okozta toxicitás elhárítására nagy tisztaságú, úgynevezett orális humátokat alkalmaztunk, melyek jelentős fém-megkötő képességükkel tűnnek ki. A huminsav-fém kötéseket, vagyis a fémhumátokat komplexeknek vagy kelátoknak tekintik. A fémion, mint akceptor, egyesült az elektrondonor szerves funkciós csoporttal. Ha tehát a huminsavak egyértékű lúggal képezett vizes oldatához az általunk alkalmazott fémek sójának oldatát adjuk, akkor a komplex képződése közben felszabaduló protonok az oldat pH-ját lecsökkentik (savas irányba tolják el) és savasán is tartják, bizonyítva a huminsav ionmegkötő képességét. A folyamat biztosítja a komplex stabilitását. Beckwirth, R. S. (Nature, 1959. 184, 745) a fémhumátok közül az ólom-humátot jelöli a legstabilabbnak. Ha például ólom-nitrát vizes oldatát lúggal titráljuk, akkor már a titrálás kezdetén ólom-hidroxid keletkezik és fagyasztva a lúgot, tehát csökkenti a pH-t, ami feltétele a stabilitásnak és a fémfelvételnek. Van 3 Dijk, H. (Geoderma, 1971., 5. 53.) szerint a Pb®®, Cu®® és Fe®®® esetében erősebb a kelátkötés, mint más fémek esetében. Elősegíti ezt a fémkomplex képzési eljárást az a körülmény, hogy a kozmetikumok általában amúgy is savas kémhatásúak, továbbá, hogy a hajszín visszaállításában a legjobban bevált fémek azok, amelyeknél a komplex-, illetőleg kelátkötés a legstabilabb. Ismeretes, hogy a tőzegtalajokban nagyszámú huminsav szorpcióval úgy megköti a mikroelemeket, hogy a növények gyökérzete csak csökkent mértékben tudja ezeket felszívni a talajból (169 227 sz. magyar szabadalmi leírás), pedig a gyökérben termelődő kémiai anyagok a talaj tápanyagainak felvételét hivatottak elősegíteni. Más példa is szolgál arra, hogy az ember (vagy állat) szervezete komplexek képzésével védekezik méreganyagok ellen. Ismeretes ugyanis, hogy a humorális antitestek úgy hatástalanítják az antigéneket, hogy komplexeket képeznek velük (J. D. Watson: A gén molekuláris biológiája, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1980.). Az említett fémhumát komplex stabilitása lehetővé teszi egyes fémek alkalmazását a hajszín visszaállításában, anélkül, hogy egészségkárosító hatástól kellene tartani. Utat nyithat azonban az ilyen komplex-képzés a fémek kiterjedtebb alkalmazására a kozmetikai ipar más területén és egyéb ipari termékek előállításánál. Választásunk nemcsak amiatt esett a humátokra, mert ezek stabil vegyületeket képeznek fémmegkötő tulajdonságuk következtében, hanem azért is, mert közvetlen hajszínező tulajdonsággal rendelkeznek, amely független a fémek hatásától. A humátok sötétbarna színűek, de hajszínező hatásuk inkább a hajszálakhoz való affinitásukkal függ össze. Fiáig W. (Science du Sol, 1970. 2. 39.) leírja, hogy a huminsav molekulára a kondenzált aromás gyűrürendszerek, a fenolos hidroxilcsoportok, oxocsoportok és karboxilcsoportok jellemzőek, éppen úgy, mint a melanin molekulára. A melanin, a haj színét adó legfontosabb pigment, rokonvegyülete a humusz-vegyületeknek, akárcsak mint a csersav, galluszsav. elagsav, katechinsav (178 557 sz. magyar szabadalmi leírás). Az egyes fémsók által okozott esetleges toxicitás elhárítására másik módszert is kidolgoztunk, melynek értelmében humátok helyett etilén-diamin-tetraecetsav kalciumsójával (továbbiakban EDTA-Cal) képezett komplexek formájában alkalmazzuk a fémeket. Ismeretes, hogy az etilén-diamin-tetraecetsav kalciumsóját a gyógyászatban fémmegkötésre, fémmérgezés megelőzésére, illetőleg gyógyítására használják. (Issekutz Béla és Lívia: Gyógyszerrendelés, Medicina Könyvkiadó, 1975., Budapest). A találmány szerinti, az alapvető hatóanyagokat alkalmazó eljáráson túlmenően a 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
