193555. lajstromszámú szabadalom • Eljárás testek, különösen építőelemek előállítására

193555 vánt kedvező tulajdonságai éppen akkor ér­vényesülnek a legjobban, ha anyagszerkeze­tük sértetlen marad. A műgyanta bázisú ta­padásjavító szer — aminek köszönhetően a viaszos felületű alapanyagok kielégítő kap­csolata a kötőanyaggal megfelelően biztosít­ható — csekély (tehát jelentős költségnöve­kedést nem okozó) mennyiségben, és a kötő­anyag keverővízével együtt, abban feloldva, ill. azzal elegyítve kerül a technológiai folya­matba, speciális intézkedéseket és készüléke­ket, költséges technológiai műveleteket, hő­kezelést, nyomást stb. nem igényel. A nyers keverék testté alakításához nincs szükség spe­ciális tömörítésre, az elemek a betontechno­lógiában ismert módszerekkel és sablonokban gyárthatók. A legkülönfélébb rendeltetésű, akár lap, akár blokkjeliegű elemek készíthe­tők, amelyekből falazatok, válaszfalak és födémek egyaránt építhetők. Mivel az építő­elemek jó hőszigetelő tulajdonságüak, utó­lagos hőszigetelésre; vázas épületek kitöltő falazatának, aljzatok és födémek hőszigete­lésének, álmennyezetének létesítésére, hőhi­­dak kiküszöbölésére stb. alkalmazhatók. Bennmaradó zsaluzatként speciális építési eljárásoknál ugyancsak kedvező felhasználási lehetőségük adódik. A bentmaradó zsalutáb­lák közé öntött betonnal megfelelő szilárd­ságú, és jó hőszigetelő képességű falszerke­zetek építhetők. (Az elemek térfogatsúlya 400—1000 kg/m3 között lehet, hővezetési té­nyezője kb. 0,12 W/m2k.) A hőszigetelő táb­lákat nem szükséges járulékos rögzítőelemek segítségével a betontesthez rögzíteni, mert anyagszerkezetéből és felületéből következő­en rendkívül jól köt a betonhoz. A lapok meglevő betonfalakra cementgéllel egyszerű­en rögzíthetők. A találmány szerinti eljárással készült építőblokkokból készült fal már 20 cm vastagság esetén is kielégíti — lakóházak esetében — a legszigorúbb hőtechnikai köve­telményeket is. A lapjellegű termékek egyik előnyös al­kalmazási módja épületek földszinti padló­jába építésük, amikor is hőszigetelő réteget alkotnak,.egyben — a vízszigetelés felett el­helyezkedve — kiváltják az aljzatbetont. így a helyszíni betonozási munka csökkenésével egyidejűleg a padlók hőtechnikai tulajdon­ságai jelentősen javulnak. Az elemek megmunkálása egyszerű, mi­vel fűrészelhetők, faraghalók, szegezhetők. Rovarok, gombák nem tesznek kárt az anyag­ban, amely nem éghető. A találmány szerinti eljárással készült építőelemekkel egy teljes épület — pl. mező­­gazdasági épület — térelhatároló és hőszi­getelő rendszere megoldható. A nyers keverék nemcsak gépi, hanem kézi keveréssel is elkészíthető. Az elemek kisüzemi, házilagos, valamint nagyüzemi, iparszerű módszerekkel egyaránt előállíthatok. A találmánynak különösen gazdaságos és széleskörű alkalmazási lehetősége van rizs-7 'ermesztő területeken, ahol az építéshez al­kalmas faanyag egyébként is általában csak korlátozottan áll rendelkezésre, nem is meg­felelően időtálló; ugyanakkor nagy tömeg­ben termelődik rizshéj, rizsszalma, ami a ta­lálmány szerinti eljárással akár manufaktu­rálisan, akár nagyipari módszerekkel építő­elemekké alakítható. A találmány természetesen nem korlátozó­dik a fentiekben részletezett példákra, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül sokféle módon megvalósítható. Az ele­mek térfogatsúlya, szilárdsága, tömörsége és más tulajdonságai műgyanták, könnyű vagy nehéz kiegészítő anyagok, adalékok hozzá­adásával befolyásolhatók. Kötésgyorsítás­ként nemcsak vegyi anyagokat, pl. TRICO­­SAL-t, hanem hőkezelést, célszerűen gőzölést is alkalmazhatunk. Még számos más változ­tatás eszközölhető anélkül, hogy az oltalmi kört túllépnénk. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás testek, különösen építőelemek előállítására, amely eljárás során viaszos fe­lületű rostos növényi anyagot, különösen rizs­héjat hidraulikus kötőanyaggal és vízzel ke­verünk össze, a keveréket formázzuk és — adott esetben a kötését gyorsítva — megszi­lárdulni hagyjuk, azzal jellemezve, hogy a rostos növényi anyagot műgyantabázisú tapa­dásjavító szert, előnyösen polivinilacetátot ol­dott állapotban tartalmazó vízzel nedvesítjük, és ezt követőén keverjük össze a hidraulikus kötőanyaggal, majd a rostos növényi anyag­­-kötőanyag elegyet keverjük össze a vízzel, és ezt a keveréket formázzuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a keverék-készítéshez elő­irányzott víz 1/10—1/2 részéhez a rostos nö­vényi anyag, különösen rizshéj 0,01—0,1 tö­­teg%-át kitevő mennyiségű oldott állapotú műgyantabázisú tapadásjavító szert, előnyö­sen polivinilacetátot keverünk, és a hidrauli­kus kötőanyag adagolását megelőzően e fo­lyadékkal nedvesítjük a rostos növényi anya­got, majd — a hidraulikus kötőanyag adagolá­sát követően — a keverővíz fennmaradt 9/10—1/2 részével keverjük össze a rostos növényi anyag-kötőanyag elegyet. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a keveréket 1 tömeg% rostos növényi anyag, különösen rizshéj, 1 — 5 tömeg% cement és összesen 0,2—3,0 tö­­meg% víz adagolásával készítjük el. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike sze­rinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hidrau­likus kötőanyagot, különösen cementet szára­zon adagoljuk a nedvesített rostos növényi anyaghoz. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike sze­rinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a keve­rékhez — a hidraulikus kötőanyag mennyisé-8 5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents