193541. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulóz vagy cellulózszármazék alapú, aktív ioncserélő és szűrőhatású segédanyag előállítására
193541 lulózkémiában ismert módon — a mosószerhez regeneráló vegyszert keverve regeneráljuk a hidrátcelhdózf. A vázolt müveletkombinációkat az iparban egyébként ismert és a kereskedelmi forgalomban vásárolható gépi berendezésekben szakaszosan és folytonosan is el lehet végezni. A találmány szerinti eljárással előállított szűrési segédanyag az eddig ismert eljárásokkal előállított segédanyagokkal szemben meglepő és nem várt előnyökkel rendelkezik. Ezek közül a legfontosabbak a következők: 1. ) Nemcsak tiszta, a kereskedelemben kapható, más célokra is előnyösen felhasználható és ezért drága hidrátcellulózlapokból lehet a segédanyagokat előállítani, hanem a gyapot feldolgozása során keletkező melléktermékből; a batteurhulladékból, a textil célokra értéktelen pamutlintersből, és egyéb cellulóz hulladékból, amely pl. a vegyiszálgyártás során keletkezik. Ezzel olcsóbb, másodlagos nyersanyagok válnak felhasználhatóvá. 2. ) A találmány szerinti eljárásból kiküszöböltük a száraz őrlést, amely porszerű terméket eredményez. így megmarad a cellulóz fibrillás szerkezete, amely a szűrőlepény kialakulásakor méhsejtszerü üregek és a szitaszerkezet képződéséhez járul hozzá. Az ily módon kialakult szűrőréteg mélységi labirin.tszűrést eredményez, amit ma a leghatásosabbnak tartanak, mivel ennél nemcsak a szita és méhsejt, valamint a szűrendő részecskék méretkülönbsége tartja vissza a szennyeződéseket, hanem az is, hogy a labirintusokban kanyargó és ezért lelassuló folyadékáramból a részecskék a labirintus falához sodródnak és odatapadnak. A labirintusok mélysége hosszú élettartamot, és jó szűrési kapacitást biztosít. A találmány szerinti eljárással előállított fibrillás szerkezetű segédanyagból kialakított szűrőlepény szerkezetében hasonlít a nemszőtt textíliákhoz, és azokkal azonos szűrőhatást biztosít. A találmány szerinti eljárással ellentétben a nemszőtt textíliák kialakítása szálas szerkezetű kiindulási anyagból drága feldolgozógépekkel és költséges kikészítési módokkal történik. Hátrányos az is, hogy a nemszőtt textíliákat csak szűrőprésekben, támasztó szűrőruhával együtt lehet felhasználni. 3. ) A szűrési segédanyagok gyártására ismert eljárások során alkalmazott őrlés hőfejlődéssel jár együtt, amely a cellulóz mikroszerkezetében helyi elszarusodásokhoz vezet. Ezáltal a porszerű cellulóz segédanyag sokkal kevésbé duzzadóképes, mint a találmány szerinti eljárással előállított anyag, amely már eleve laza, pelyhes, fibrillás és duzzadt szerkezetű. így bekeverésnél nincs porzási veszteség, ami munkavédelmi és gazdasági szempontból is előnyös. További előny az is, hogy már kevesebb segédanyag jó konzisztenciájú 5 és stabil szuszpenziót alakít ki, amelyből megfelelő szűrőlepényt lehet képezni. 4. ) A cellulóz eredeti fibrillás szerkezetének megmaradása és a már eleve duzzadt szerkezet nagyobb ionaktív felületet biztosít a segédanyag ioncserélő tevékenységéhez,és így a jobb fizikai szűrés mellett biztosítja a fémionok jobb kémiai eltávolítását. 5. ) Végül, de nem utolsó sorban a technikai előnyökön túlmenően a találmány szerinti eljárással gyártott segédanyag olcsóbb az ismerteknél mind az előállítás, mind pedig a felhasználás fázisában. Ennek okai a következők: a. A másodlagos nyersanyag olcsóbb a kereskedelemben kapható facellulóznál (batteurhulladék, pamutíintérs, cellulóz- vagy vegyiszál hulladék). b. Az energiaigényes szárítás és őrlés műveletei elmaradnak. c. Kevesebb segédanyag kell a jó lepényt adó szuszpenzióhoz. d. Bekeverésnél nem porzik, tehát segédanyag veszteség nincs. e. A porszerü anyagok kezelésével együttjáró munkavédelmi előírások megszűnnek. f. Szerkezete révén mélységi labirintszűrést biztosító lepény alakul ki, amely hosszabb szűrési ciklusokat biztosít és ritkábban kell felújítani. g. Jobb szűrőhatást biztosít, tisztább, jobban feldolgozható oldatokat eredményez. Mindent egybevéve a hazai gyártású segédanyag ára az import árának — a gyártás nyersanyagától és a műveletkombinációktól függően — 1/2 — 1/5-de. A találmány megvalósítását a következő kiviteli példákon mutatjuk be: t. példa 100 kg 7,5 tömeg% • nedvesség és 93 tömeg% alfacellulóz tartalmú 850 polimerizációs fokú lapcellulózt 60 percen át áztatunk 350 liter 20°C-os, 18,5 tömeg% töménységű marónátron-oldatban egy présdugattyúval felszerelt, felfüggesztésen mozgatható, lyuggatott lemezekkel rekeszekre osztott teknőben, amelynek zárólemeze mechanikus szerkezettel felemelhető. Az áztatás végén a felesleges lűgoldatot a cellulóz lapokról leeresztjük, a lapokban maradt, felszívott lúg egy részét a hidraulikusan mozgatott dugattyú segítségével a cellulózból kipréseljük úgy, hogy a préselés után a cellulóz-alkáli lapok összsúlya 280 kg-ot tegyen ki. A teknő zárólemezét felemelve a lapokat egy Z-karos kettős köpenyű víz vagy sóié hűtésű Werner-Pfleiderer foszlatóba ürítjük, amely a lapokból 60 perc alatt 20—35°C hőmérsékleten fehér, pelyhes konzisztenciájú anyagot állít elő. Ennek jellemzői: cellulóz: 33,5 tömeg%, összes-alkálitartalom NaOH-ban kifejezve: 16,5 tömeg%, víztartalom 50 tömeg%, 1 liter tömege: 180— 200 g. Az anyag ebben a formában alkalmas szűrési segédanyagnak alkáli-klorid-elektro-6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
