193536. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új hidroxi-alkán- és alkén-, tetrahidrofurán- és tetrahidropirán-származékok előállítására
Az ösztrogén receptorokhoz való affinitást a molekuláknak patkányméhből készített citoszól-preparátumban 3H-jelzett 17-béta-ösztradiollal való kompetitiv képessége alapján határozzuk meg. Inkubálást követően a receptorokhoz kötött és nem kötött ligandumokat az ismert dextrán-aktivszenes módszerrel (Id. Korenman, S. G.: „Comparative binding affinity of estrogens and its relatior to estrogenic potency" c. cikkét a Steroidsban, 13. 163—177 (1968)) válas-ztjuk el egymástól. Az in vivo ösztrogén-antiösztrogén (progesztán) hatást a következőképpen határozzuk meg: Három egymást követő napon 21 napos kifejletlen egereknek szubkután beadjuk a szézámolajban szuszpendált kísérleti vegyületeket az ösztrogén hatás megállapítása cél-, jából. A negyedik napon az egereket leöltjük és a méhük súlyát megmérjük. Az ösztradiol (pozitív kontroll) növeli a méh súlyát. A súly korrelációban van a molekulák ösztrogén hatásával. A molekulák antiösztrogén hatását hasonló módon kifejletlen egereken vizsgáljuk. Ebben az esetben a molekuláknak az ösztrogén által kiváltott méhsuly-növekedés gátlásában kifejtett aktivitását vizsgáljuk. A progesztán hatást az ösztrogén hatáshoz hasonlóan vizsgáljuk, referenciaanyagként a méh súlyát csökkentő medroxi-progeszteron-acetátot használva. Az in vitro tumorelleni hatást a következőképpen vizsgáljuk: MCF—7 sejtvonal (ismert módon ösztrogéntöl függő humán emlő-adenocarcinoma) növekedését kiértékeljük ösztradiol, medroxi-progeszteron-acetát vagy a vizsgálandó molekula jelenlétében vagy távollétében. A molekula és az ösztradiol, illetve a molekula és a medroxi-progeszteron kombinációit is vizsgáljuk. 4 óra, 24 óra és 48 óra elteltével az élő sejtek számát biolumineszcens módszerrel (intracelluláris ATP-meghatározás) állapítjuk meg. A tumorelleni in vivo hatást vizsgáljuk továbbá DMBA-val kiváltott patkány-emlőadenokarcinomákon, transzplantálható emlő- és petefészek-adenokarcinomákon és transzplantálható prosztatikus, pikkelyes sejtkarcinomákon a következőképpen: Az emlő-adenokarcinomát DMBA-val váltjuk ki 35—40 napos nőstény patkányokon. A vizsgálandó vegyületekkel a kezelést azt követően kezdjük meg, hogy tapintható tumorok jelentek meg. A tumorok méretét és számát hetente kétszer értékeljük ki. Az oldószerrel kezelt kontrollcsoportnál kifejlődött tumorok nagyságát a kísérleti csoportokéval hasonlítjuk össze. A molekuláknak más tumorokkal szembeni aktivitását úgy tanulmányozzuk, hogy a molekulákat gyomorcsövön át olyan állatoknak adjuk be, amelyekbe transzplantálható méhszarkomát (egerek) vagy prosztatikus adenokarcinomát (patkányok) implantál-6 tunk. A beadást naponta vagy hetente kétszer végezzük. Kísérleti állatként NMRI-egereket (mintegy 20 g-os nőstényeket) és Fischer 344 patkányokat (mintegy 200 g-os hímek) használunk. Pozitív kontrollként Estramustine phosphate-t — ösztra-1,3,5 (10) trién-3,17béta- diói-3- [N,N-bisz (2-klór-etil) - karbamát] - -foszfátot — használunk. A transzplantálható patkányemlő-adenokarcinomát úgy fejlesztjük ki, hogy DMBA-val kiváltott karcinomák darabjait szubkután egészséges,kifejlett nőstény patkányokba implantálunk. Káros növekedést mutató tumort használunk további transzplantációkhoz. Más transzplantálható tumorokat szubkután inokulálunk, mint mosott sejtszuszpenziókat, állatonként 107 sejtet alkalmazva. 1. táblázat affinitás a kísérleti vegyületnek az koncentrációja, amelynél 3H-ösztradiollal a kompetíció (gátlás) 50%-os 4- + + 10-6 M (gátlás) — 10~7 M (gyenge affinitás)-f -f 10'5M (gátlás) — 10^ M (gyenge affinitás) 10~*M (gátlás) — 10"5 M (gyenge affinitás) ± 10"4 M nincs egyértelmű gátlás Egyes (I) és (II) általános képletü v.együletek affinitása ösztrogén-receptorokhoz Vizsgáll : vegyület Affinitás szama neve 1. 1,2-difenil-1 - (4-hidroxi-íenil)-bután-l,4-diol, (RR.SS)-enantiomer pár + + 2. 2,3-difenil-2-(4-hidroxi-fenil) -tetrahidrofurán, (RR.SS)-enantiomer pár + + + 3. 1,2-difenil-1 - (4-metoxi-fenil) -1 -butén-4-oI + + 4. 1,2-difenil-1 -{4- [2-(N,N-dimetil-amino)-etoxi] -feni!}-1 -butén-4-ol, (Z-izomer)- ++ 5. 2,3-difenil-2- (4-hidroxi-fenil)-tetrahidropirán, (RR.SS)-enantiomer pár ++4 6. 1,2-difenil-1 - (4-hidroxi-fenil)-l-pentén-5-ol. ++(+) (Z,E)-izomer 7. 1 -fenil-1,2-bisz (4-hidroxi-fenil )-bután-1,4-diol + + 8. 2-fenil-2,3-bisz (4-hidroxi-fenil)-tetrahidrofurán ++ + 9. 1,2-difenil-1 - (4-hidroxi-fenil)-1 -butén-4-ol, (E)++ +-izomer 10. 1,2-difenil-1 - (4-hidroxi++ -fenil)-l-butén-4-ol, (Z)-izomer 11. 1,2-difenil-1 -{4- [2-(N,N-dimetil-amino)-etoxij- -f-fenil}-1 -butén-4-ol, (E)-izomer 5 10 \ 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
