193508. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hulladékok feldolgozására
193508 2 A találmány tárgya eljárás hulladékok fel dolgozására A találmány szerinti eljárás főleg az emberi és/vagy állati ürülék, továbbá szennyvizek és mindennemű hulladék tárolása vagy hasznosítása során fellépő gázfejlődést, így kellemetlen szagú és adott esetben ráadásül káros gázok fejlődését legalább gátolja, valamint a hulladékok további hasznosítását elő segíti. Mindenekelőtt azonban a találmány sze rinti eljárás ürülék és állati hígtrágya esetén al kalmazható. A haszonállatok nagyüzemű tartásának in tenzifikálása és racionalizálása során, főleg alom nélküli istállókban az u n. hígtrágyáié el járást alkalmazzák. A keletkező hígtrágya ürülék, vizelet és víz elegye. A hígtrágya feldolgozása három problémát vet fel: a) a főleg fehérjékből és zsírokból álló, a tu lajdonképpeni hígtrágya felett összegyűlt felülúszó réteg lebontása, b) a hígtrágya kémiai agresszivitásának csökkentése, c) a büdös és káros gázok (NH3, H2S) kép zödésének visszaszorítása. Különösen az olyan nagyüzemü állattartás esetén, ahol az istálló padlója részben vagy teljesen perforált, a hígtrágya az állatok egész ségét és teljesítményét károsítja, hiszen az állatok mindig a trágya legalább egy része mel lett tartózkodnak. Az istálló levegőjében és a szellőztetőn át kilépő levegőben lévő káros gá zok nagyrészt az ürülékkel szennyezett padlótól, a hígtrágya elvezetését szolgáló csatornákból vagy teljesen perforált padló esetén — a hígtrágya pincéből szállnak fel A hígtrágyát különösen anaerob, de részben aerob baktériumok bontják. A szerves anyagok (ürülék, fehérje vegyületek) lebontása során nemcsak büdös és káros gázok, így ammónia és kénhidrogén, hanem egyéb, szintén szagos vegyületek, így aldehidek, merkaptánok, aminok, metánindol, szkatol stb. is keletkeznek. Az állatok egészségét és teljesítöképessé gét főleg az ammónia csökkenti. E vonatkozás ban az istállóban uralkodó hőmérséklet igen fontos, mert az állatok optimális teljesítményét befolyásolja Az állatok súlyától és korától füg gően a legelőnyösebb istálló hőfok 15 C és 24 C között van Minél magasabb a hőmérséklet, annál gyorsabban zajlik le a mikrobiológiai bomlás, és a keletkező káros gázok mennyisé ge ennek megfelelően növekszik A bomlási folyamatokban és a káros gázok képződésében főleg az anaerob mikroorganizmusoknak van szerepe, mert ezek a mikroor ganizmusok oxigén nélkül tudnak élni, így az oxigént alig tartalmazó hígtrágya igen alkalmas élettér számukra Minél kevesebb oxigén kerül a hígtrágyába, annál inkább az anaerob bakté riumok szaporodnak benne és ennek megfelelően a gázképződéssel járó bontás kerül előtérbe. Az anaerob mikroorganizmusok számára alkalmas körülmények között az aerob baktéri umok visszaszorulnak. Az állati ürülékben lévő szilárd anyagok és zsír-vegyületek az un. úszó réteget képezik, amely egy hizlalás! ciklus alatt a 15-20 cm vastagságot eléri. Az úszó réteg konzisztenciája lehetővé teszi, hogy a folyékony hulladék, így vizelet, mosóvíz leszivárog, de a viszonylag szilárd ürülék a felszínen marad, így az úszó réteget vastagítja. Az úszó réteg — sűrűségénél fogva — meggátolja az oxigén behatolását a hígtrágyába, így az aerob mikroorganizmusok tevékenysége megszűnik. Az úszó rétegben továbbá számtalan baktérium-törzs tenyészik. A szerves anyagok bomlása során keletkező és többnyire igen rossz szagú gázok a hígtrágyában lévő nagy molekulájú szaghordozókban abszorbeálódncik és megkötődnek, így a hígtrágya szaga egyre erősebb lesz, majd az oxigén hatására (például amikor a hígtrágyát kiviszik a határra) a szag eléri a csúcsintenzitást. A hígtrágyában továbbá káros nitrogén-vegyületek egész sora képződik; ezek a vegyületek a talaj „kiégéséinek az okozói, a fejtrágyázásképpen kihozott hígtrágyától a növények „elégnek”. Terjedelmes kutatások és kísérletek bizonyították, mekkora gazdasági jelentősége van az állatok egészségét és teljesítményét károsító gázoknak. A gázoknak a súlygyarapodásra, takarmány-hasznosításra és szaporulatra kifejtett hatását számos kísérletben megvizsgálták, amikoris a DIN 18910 szabványban rögzített megengedhető NH3- és H2S-koncentrációkat alkalmazták. A szennyvíztisztítás során, például derítő medence, tó vagy folyó esetén hasonló problémák merülnek fel. Itt még járulékos nehézséget jelent az ülepedés problémája, a káros barnaalgák és a szapropé! képződése. Az utóbbi lé nyegében szintén az anaerob mikroorganizmusok tevékenységére vezethető vissza Egyéb trágya, így sertés-, tyúk- vagy juhtrágya komposztálása során az anaerob bakté riumok tevékenysége következtében kellemetlen szagú gázok és a trágyázás szempontjából káros nitrogén-vegyületek képződnek. A trá gya rothadása emellett hosszadalmas. A főleg hígtrágyával kapcsolatosan tárgyalt fenti problémákra a gyakorlatban megoldás nem ismert. A legtöbb esetben az istállók erős szellőzte tésével, illetve a káros gázok leszívatásával igyekeznek megoldani a kérdést. Ez az eljárás azonban nem eléggé hatékony, továbbá az istállóban huzatot okoz, ami az állatok megfázá sához vezethet. Egyéb eljárások szerint a hígtrágyához en zimeket vagy vegyszereket adagolnak A vegyszerek feladata, hogy vagy a pH-értéket savas tartományban stabilizálják, vagy a káros gázo kát megkössék, képződésüket gátolják, vagy a kellemetlen szagot illattal elfedhessék. Az ilyen vegyszerek hatása azonban nem kielégtítő. További hátrányuk, hogy a vegyszerekkel együtt a hígtrágyába került káros fonok miatt a hígtrá5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
