193495. lajstromszámú szabadalom • Alkoxi-imino-benzacetonitril-származékokat tartalmazó növénynövekedést szabályozó készítmények
193495 2 A találmány alkoxHmino-benzacetonitril-származékokat tartalmazó növénynövekedést szabályozó készítményekre vonatkozik. A készítmények hatóanyaga valamely (I) általános képletü oxim-származék. A képletben a jelentése 1 vagy 2, és Rí és R2, együtt egy 2-3 szénatomos alkiléncsoportot alkotnak. Az (I) általános képletü vegyületek a következő módon állíthatók elő: valamely (II) általános képletü vegyületet — Me hidrogénatom vagy valamely fómkation, előnyösen alkálifém-vagy alkáliföldfém-kation — egy (III) általános képletü vegyülettel reagáltatunk — a képletben a, Rí és R2 a fenti, és Hal halogénatom, előnyösen klór- vagy brónv atom. A reakció a résztvevő anyagokkal szemben inert oldószer jelenlétében vagy oldószer nélkül is végbemehet. Például a következők jöhetnek szóba: alkoholok, mint az etil-alkohol; ketonok, mint az aceton; nitrilek, mint az acetonitril, N,N- dialkilezett amidok, mint a dimetil formamid; di~ metil szulfoxid, piridin, valamint ezeknek az oh dószereknek az elegyei. Abban az esetben, amikor Me jelentése hidrogénatom, a reakciót bázis jelenlétében végezzük Alkalmas bázisok például a következők: szervetlen bázisok, mint az alkálifémek és alkáliföldfémek oxidjai, hidroxidjai, hidridjei, karbonátjai és hidrogén-karbonátjai, valamint tercier aminok, mint valamely trialkil amin (például trietil amin), piridin stb. A reakció hőmérséklete 0° és 150 JC közötti, előnyösen 10 és 80 “C közötti hőmérséklet. A reakciót normál nyomáson és adott esetben nitrogénatmoszférában vezetjük. A (II) általános képletü vegyületek önmagukban ismert módon állíthatók elő. Az (l) általános képletü vegyületek lényegileg más, önmagában ismert eljárásokkal is előállíthatok (J. für Prakt. Chemie, 66, 353; Pharm. Zentr Halle 55, 735; J. Med. Chem. 20, 1199). Az (I) általános képletü vegyületeket alkalmas hordozó és/vagy más adalékanyagokkal együtt alkalmazzuk. A hordozó és adalékanyagok szilárd vagy folyékony halmazállapotúak lehetnek, és megfelelnek a formálási technikában szokásos anyagoknak, így például lehetnek természetes vagy regenerált anyagok, oldósze rek, diszpergálószerek, nedvesítőszerek, rögzí tőszerek, kötőanyagok vagy trágyázószerek. Az (I) általános képletü vegyületeket az alábbi formájú, alkalmazásra megfelelő készítményekké lehet feldolgozni (a zárójelben megadjuk a hatóanyag előnyös mennyiségeit tömeg % ban kifejezve). Szilárd készítmények: porszerű és kiszórásra alkalmas (10 %-ig) granulátum, borítógranulátum, impregnálógranulátum és homogéngranulátum, tabletta (1- -80 %); Folyékony készítmények: a ) vízben diszpergálható hatóanyagkoncentrátum; permetezésre alkalmas por (nedve2 sítő por) és paszta (kereskedelemben 25-90 %, használatra kész oldatnál 0,01-15 %); emulzió- és oldatkoncentrátum (10 -50 %); használatra kész oldatnál 0,01-15 %); b.) oldat (0,1-20 %); aeroszol. Az 1.277.557 számú angol szabadalmi leírás a búza és cirok magjainak, illetve palántáinak kezelését ismerteti bizonyos oxámsav-észterekkel és amidokkal N-(metoxi~metil)-2’, 6’-dietil-klór-acetamid(alaklór) okozta káros hatás ellen. Más irodalmi források is ( 1.952.910 számú NSZK-beli szabadalmi leírás (OS), 2.245.471 számú NSZK-beli szabadalmi leírás (ÖS), 2.021.611 számú francia szabadalmi leírás) ismertetnek ellenanyagokat, melyek alkalmasak gabona, kukorica- és rizs-magoknál a gyomirtó aktivitással rendelkező tiokarbamátok okozta káros hatás elleni védekezésre. A 71.07932 számú japán nyílvánosságrahozatali irat növénynövekedést szabályozó hatású 0 -(oj-karboxi-alkíl)—[ce—(alkil— vagy aril)—halogén-benzaldehid] -oxim-származékokat ismertet. Az 1 576. számú NDK-beli szabadalmi leírásban és a 3 131 509. számú USA-beli szabadalmi leírásban a szerzők a hidroxi-amino-acetanilidet és hidantoint javasolják gabonamagvak védelmére karbamátok, mint IPC, CIPC, stb okozta károsítás ellen. A továbbiak ban azonban ezek nem bizonyultak kielégítő nek. Az (I) általános képletü vegyületek meglepő módon növénynövekedést gátló hatással rendelkeznek. Ezek különösen a szójabab vegeta tív részeinek növekedését gátolhatják anélkül, hogy a generatív részek károsodnának. Ez kisebb, tömörebb növények kifejlődéséhez vezet, melyek a kiima- és időjárási hatásokra kevésbé reagálnak, és egységnyi vetésterületen nagyobb a hozamuk, mivel egyrészt kevesebb energia kell a vegetatív részek fejlődéséhez, másrészt a kisnövésű növények közelebb ültethetők egymáshoz. Az alábbi példák a találmány további ismertetésére szolgálnak, anélkül azonban, hogy korlátoznák azt. A hőmérséklet C‘-ban, a nyomást millibar-ban, a százalékokat és részeket tömeg%-ban, illetve tömegrészben adjuk meg. /. példa a~[ (2,2-dimetoxi-etil i-oximinoj-fenil-acetonitril előállítása 16,8 g (0,1 mól)a-fenil-acetonitril oximnátnumsóját 70 ml dimetil-szulfoxidban feloldunk, az oldathoz 16,9 g (0,1 mól) bróm-acetaldehiddimetil-acetált adunk, a reakcióelegyet 60 *C-ra felmelegítjük, és 4 órán át ezen a hőmérsékleten tartjuk Végül 400 ml éterrel elegyítjük, és háromszor 2 %-os nátrium hidroxiddal (200- 200 ml-rel) mossuk Az éteres oldatot bepároljuk, és a nyerster Tiéket hexánból átkristályosítjuk. Ily módon 14 g kristályos anyagot nyerünk, melynek olvadáspontja 35 C A fentiek szerint eljárva az alábbi (I) általános képletü vegyületeket állítjuk elő: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
