193475. lajstromszámú szabadalom • Bútorfiók kettős kihúzható fémvezetékkel
3 193475 4 leges irányban a mozgósín vízszintes pereme, mint ülék tartja, ezen üléken a vízszintes irányú elmozdulást pedig a mozgósín gerincén kialakított kihajlítás akadályozza meg. Minthogy a kihajlítás lefelé nyúlik ki a gerincből és azzal hegyesszöget zár be, a fióknak a helyére történő illesztése rendkívül egyszerűen felülről lefelé történhet, amikor is a kihajlítás a fiók oldalán kialakított bemunkálásba, illetve furatba bepattan. A fiók kiemelése szintén igen egyszerű: a mozgósínek végét enyhén széthajlítjuk és a fiókot kiemeljük. Ezután a sínek rugalmasan visszahajlanak eredeti helyükre. A megfelelő rugózás biztosítása érdekében célszerű tehát a kihajlítást a mozgósínek végeinek közelében, legfeljebb U8 távolságra (ahol L a vezetősín hossza) kialakítani. Tapasztalataink szerint a kihajlítást olyanra célszerű készíteni, hogy annak csúcsa és a gerinc közötti távolság a bútortest és a fiók együttes tűrésének legalább háromszorosa legyen. A találmány további részleteit kiviteli példán, rajz segítségével ismertetjük. A rajzon az 1 ábra a találmány szerinti kettős kihúzható fiókvezeték oldalnézete összeszerelt állapotban a 2 ábra az 1. ábrán bemutatott vezeték előlnézete, a 3 ábra az állósín oldalnézete, a 4 ábra a mozgósín oldalnézete, az 5 ábra a 4 ábrán látható oldalsín V-V. metszete a beillesztett fiók egy részével, a 6 ábra a 4. ábra VI—VI. metszete, a 7 ábra a fiók kimunkálásának egy másik kiviteli alakját mutatja és a 8 ábrán egy fiók részlete látható a kihajlítást befogadó átmenőfurattal. Az ábrákon látható, hogy a találmány szerinti szerkezet 1 mozgósínből és 2 állósínből van kialakítva. Az 1 mozgósín függőleges gerincből áll, amelyből egyik oldalon a golyópályát tartalmazó peremek nyúlnak ki, a végénél pedig ellenkező irányban 3 kihajlítás nyúlik ki. A 3 kihajlítás felőli oldalon a gerinchez alul 4 perem csatlakozik. Ennek elülső vége lehajlított 5 orr részként van kialakítva Ez biztosítja a fiók zárhatóságát. Záráskor az íróasztal központilag vezérelt zárszerkezetének zárócsapja a fiók előlapja és az 5 orr rész közé kerül, így a fiókot nem lehet kihúzni A 2 állósín ugyancsak függőleges gerincet tartalmaz, amelyen alul és felül van a golyópálya másik része kialakítva. Ebből nyúlnak ki alul és fölül a 6 vezetéket alkotó nyúlványok. A 2 állósínek bútortesthez történő rögzítését a 6 vezetékbe illeszkedő tartóelemek segítségével lehet elvégezni. A tartóelemek célszerűen műanyag elemek, amelyek pereme a 6 vezetékbe illeszkedik. Az 1 és 2 sínek között 7 acélgolyók vannak elrendezve, koztuk 8 távtartórúddal Ezek biztosítják a gördülősúrlódást az egymáshoz képest elmozduló részek között. A mozgás határolását az 1 mozgósín végén lehajlított 9 ütköző, valamint a 2 állósín 10 fészkében elhelyezett 11 határológyürű biztosítja. A fiók ellenkező oldali végállásánál a 11 határológyürü az 1 mozgósín 12 furataiba illesztett 13 gumiütközőkön támaszkodik föl. Az 5. ábrán látható, hogy az 1 mozgósín 4 peremére hogyan ül fel a 14 fiók fenékrésze és hogy a 3 kihajlítás hogyan kapcsolódik a 14 fiók oldalfalán kialakított 15 bemunkálásba. Amint azt már korábban leírtuk, a 14 fiók úgy kapcsolható össze az 1 mozgósínekkel, hogy azokat a 2 álló sínekből teljesen kihúzzuk és a 14 fiókot az A nyíl irányába lefelé az 1 mozgósínek közé nyomjuk. Ennek során a 14 fiók alsó peremei felfekszenek az 1 mozgósínek 3 kihajlásaira és felső ferde síkjuk, mint ék menténaz 1 mozgósíneket enyhén szétfeszítik. Amikor a 14 fiók tovább lefelé halad és a 3 kihajlítások a 15 bemunkálásokkal egy vonalba kerülnek, a 3 kihajlítások bepattannak a 15 bemunkálásokba és az 1 mozgósínek eredeti állapotukba kerülnek. Ekkor az 1 mozgósínek 4 peremei tartják a 14 fiókot függőleges irányban, a vízszintes irányú elmozdulást pedig a 15 bemunkálásokba benyúló 3 kihajlítások akadályozzák meg, a 6 ábrán látható módon A 14 fiókok kivételekor az 1 mozgósíneket a B nyíl irányába széthúzzuk és a 14 fiókot kiemeljük. Utána az 1 mozgósínek ismét rugalmasan az eredeti helyzetüket veszk fel. Az 5 ábrán látható, hogy a fenti konstrukciónál a bútortest, valamint a fiók vízszintes irányú megmunkálási eltérései a fiók oldalfalai és a mozgósínek gerincei közötti y játékot eredményezik. Ez a játék azonban a fiók működését mindaddig nem akadályozza, amíg meg nem haladja a kihajlítás mélységét. A biztonság kedvéért azonban célszerű a kihajlítást a tervezett játék mintegy háromszorosára méretezni. Az 5. ábrán az is jól látható, hogy a találmány szerinti konstrukciónál a bútorok akár fejjel lefelé is raktározhatok anélkül, hogy a fiókok a helyükről kiesnének, minthogy ezt a bemunkálásokba benyúló kihajlítások megakadályozzák. Az 5. és a 6. ábrakon bemutatott 15 bemunkálás marótárcsávai kialakított ívelt horony, de kialakítható a 15 bemunkálás a 7. ábrán látható hengeres fészekként is. Egy további változatot mutat a 8. ábra, ahol a 14 fiók oldalfalán 16 átmenőfurat van a 3 kihajlítás befogadására. A bemutatott kiviteli példánál a sínek extrudált alumínium ötvözetből (AlMgSi 0,5 nemesített) vannak kialakítva. Felületüket anodikus oxidos eljárással kezeltük, így mintegy 50 52 HRc keménységű, 20 25 jx vastagságú, diffúziós kötéssel ágyazott réteget nyertünk, amely a golyók által közvetített erők hatására nem pikkelyesedik fel és egyéb módon sem ká rosodik, így a vezetékek élettartama igen nagy. A bemutatott példákból látható, hogy a találmány szerinti szerkezet rendkívül egyszerű műszaki megoldással küszöböli ki a fiókos bútorok gyártása során eddig szükségessé vált 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
