193466. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 2-nitro-benzoesav-származékot tartalmazó gombaölő készítmény

193466 állítjuk elő. Vízzel történő hígítással a kívánt koncentrációjú permetlé állítható elő. Vízoldható folyadék koncentrátum (WSC) például oly módon állítható elő, hogy a vegyü­­let (hatóanyag) és a megfelelő vízoldható se­gédanyagok vizes vagy vízzel elegyedő oldó­szeres oldatát állítjuk elő. A készítményből vízzel történő hígítással a kívánt koncentrá­ciójú permetlé állítható elő. A hatóanyag vizes oldatkoncentrátumát megfelelő emulgeátor kiválasztásával víz­zel nem elegyedő folyadékban is diszpergál­­hatjuk, ily módon úgynevezett invert emul­ziót kapunk. Az oldószer és a felületaktív anyagok megfelelő kiválasztásával tehát olyan készítményeket állíthatunk elő, amelyek vízzel vagy vízzel nem elegyedő folyadékkal való összekeverés hatására olyan — akár mole­kulárisán — diszpergált rendszereket hoznak létre, amelyek hosszabb idő után sem változ­nak meg. Szuszpenziókoncentrátum (SC) előállítá­sához víz (előnyösen ioncserélt) és valamilyen fagyásgátló komponens (előnyösen etiléngli­­kol vagy glicerin) keverékében, szükség sze­rint melegítéssel feloldjuk a nedvesítő- és disz­­pergálószereket. Ehhez az oldathoz adagol­juk állandó keverés fenntartása mellett a szi­lárd (poralakú vagy kristályos) hatóanya­­go(ka)t, majd szükség szerint tapadást gát­ló komponenst (pl. Aerosil 200) keverjük be. Az így kapott szemcse-folyadékrendszert (zagy) nedves-őrlőberendezésekkel (például zárt Dyno-malomban) a kívánt szemcsemé­retre őröljük, amely általában a tárolási sta­bilitás érdekében max. 5 mikrométer szem­cseátmérőt jelent. Őrlést követően szükség szerint habzásgátló komponenst, illetve sűrítő komponenst (pl. Kelzan S) keverjük be a ho­­mogenizálás során. Eljárhatunk úgy is, hogy a komponensek összekeverési sorrendjét meg­változtatjuk, illetve szükség szerint egyéb komponenseket is adagolunk (például színe­zék, stb.) A szilárd hatóanyag mellett kombi­nációs partnerként használhatunk folyékony, vízzel nem elegyedő, vagy vízzel elegyedő ha­tóanyagokat is. Az alacsony olvadáspontú szilárd hatóanyagokat bevihetjük ömledék formájában is emulgeátor nélkül, vagy emul­­geátorral összekeverve. Az ULV készítmények az EC-szerekhez (esetenként az SC szerekhez) hasonlóan ké­szíthetők. Közvetlen felhasználásra alkalmas granulátumokat (G) készíthetünk extrudálás­­sal, rétegeléssel felhasználva valamilyen ele­ve szemcsés hordozóanyagot (például mészkő­őrleményt), vagy folyékony komponens szorp­­ciós kapacitású hordozóanyag általi elnyele­­tésével. A permetezésre felhasználható granulátu­mokat (WG) készíthetünk WP-ből és/vagy SC-ből kiindulva valamilyen agglomerációs technológia segítségéve], például drazsírozó üstben kötőanyag alkalmazásával. A készítményből ismert módon vízzel vagy inert szilárd hígítóanyaggal történő hígítással 5 4 kapjuk a mezőgazdasági felhasználásban al­kalmazható permetlevet, vagy porozószert, melynek hatóanyagtartalma általában 5 tö­­meg%-nál kisebb, előnyösen 1-0,01 tömeg%. Eljárhatunk úgy is, hogy a különböző, egyet­len hatóanyagot tartalmazó készítményből készült permetleveket öntjük össze a felhasz­nálás előtt. A találmány szerint felhasználható szilárd fungicid készítmények egy előnyös formája a vetőmag-fólia. Ismeretes, hogy a kertészet­ben, de egyéb mezőgazdasági eljárásoknál is a magvak elvetésének megkönnyítésére, az egyenletes mag- és sortávolságok biztosításá­ra a kézivetés (ültetés) helyett a magvakat valamely vízoldható fóliába foglalják és eze­ket a fóliacsíkokat (szalagokat), amelyek adott esetben több sorban is tartalmazhatják a magvakat, helyezik a talajba. A fólia bár­mely, a magvakkal szemben inert vízoldható anyag, például polivinil-alkohol, stb. lehet, vele szemben támasztott igény csupán az, hogy a magvakat ne károsítsa és a talajban a nev­­vesség hatására szétessék, adott esetben ol­dódjék. A vetőmag-fólia a találmány szerinti hatóanyagokat a fóliába inkorporálva tartal­mazhatja, vagy a találmányunk szerinti ható­anyagokkal kezelt magvakat inkorporáljuk a fóliába. A növényi kórokozók megsemmisítésére, a gombafertőzés megakadályozására, legel­terjedtebb vegyszeres növényvédelmi védeke­zési módszerek: a csávázás, a permetezés, és a porozás. A fungicid hatóanyagot tartalmazó kompozíciót — csávázószert, permetezőszert, porozószert, stb. — természetszerűleg a gaz­danövény olyan részére vagy környezetére keli rájuttatni, ahol a fertőzés-forrás kialakul, illetve ahonnan a kórokozó továbbterjed. A fertőzésmentes vetőmag előállítására, a vetőmagot talajból fertőző gombák megsem­misítésére alkalmazzák a csávázási. A vető­­magvakat és a csíranövényeket elsősorban a penesszerű konidiumos gombák veszélyez­tetik. Példaként említjük a kukoricát, amely­nek toxikus fuzáriózisát kiváltó Fusarium gra­­minearum és Fusarium moniliforme, valamint nigrospórás szárazkorhadást okozó Nigros­­pora oryzae gombák magával a vetőmaggal terjednek. A csávázott magot ezenkívül számos egyéb gomba is támadhatja, pl. a Rhizoctonia, Peni cillium, Helminthosporium genus tagjai. Az említett kórokozók mindegyike ún. penésszerű konidiumos gomba. Ellenük több ismert fun­­giciddel lehet védekezni, így pl. az ismert cap­­tán-nal [1,2,5,6-tetrahidro-N- (triklór-metil­­-tio) -ftálimid], amelyből mintegy 0,5-0,6 kg-ot alkalmaznak 1 t vetőmag fertőtlenítésére. Növényállomány kezelést pl. permetezést, vagy porozást alkalmaznak a növény levél­­zetét és termését (gyümölcsét) veszélyeztető gombák ellen. Példaként említjük az almát, melynek moniliáját a Monilia fructigena, ven­­turiás varasodását a Spilocea pomi (Fusicla-6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents