193456. lajstromszámú szabadalom • Eljárás optikailag aktív propionsav-származékok előállítására

1 193456 A találmány tárgya eljárás az (I) általá­nos képletű új propionsavszármazékok balra forgató enantiomerjeinek az előállítására. A találmány szerint előállított vegyületek kiindulási vegyületek a herbicid hatású (IV) általános képletű optikailag aktív fenoxi-pro­­pionsav-származékok előállításánál. Az (I) általános képletben — Z jelentése tozil- vagy mezilc'soport, — Y jelentése oxigén- vagy kénatom, — R2 jelentése hidrogénatom vagy metilcso­port, — n értéke I vagy 2, és — R3 hidrogénatomot vagy halogénatomot jelent. Az (I) általános képletű vegyületeket a ta­lálmány szerint úgy állítjuk elő, hogy a (II) általános képletű hidroxil-vegyületet — a kép­letben R2, R3,Y jelentése és n értéke a már meg­adott — (III) általános képletű tejsavszár­­mazék balra forgató enantiomerjéve! — a kép­letben Z jelentése a már megadott — reagál­­tatjuk, adott esetben savakceptor és adott eset­ben hígítószer jelenlétében. Az (I) általános képletű propionsavszár­­mazék balra forgató enantiomerjének — a képletben R2, R3, Y jelentése és n értéke a már megadott — előállításánál kiindulási vegyü­­letként alkalmazott (II) általános képletű vegyületek — a képletben R2, R3, Y jelentése és n értéke a már megadott — ismertek vagy is­mert eljárásokkal egyszerűen előállíthatok. Az eljárásban szintén kiindulási vegyületként al­kalmazott (III) általános képletű tejsavszár­­mazékok balra forgató enantiomerjei — a kép­letben Z jelentése a már megadott — szintén ismert vegyületek vagy ismert eljárások sze­rint állíthatók elő. A találmány szerinti eljárást előnyösen hígítószerben folytatjuk le. Hígítószerként gyakorlatilag minden inert szerves oldószert alkalmazhatunk. Ilyenek előnyösen az alifás és aromás — adott eset­ben halogénezett — szénhidrogének — így a pentán, a hexán, a heptán, a ciklohexán, a pet­­roléter, a benzin, a ligroin, a benzol, a toluol, a xilol, a metilén-klorid, az etilén-klorid, a kloro­form, a szén-tetraklorid, a klór-benzol és az o-diklór-benzol —, az éterek — így a dietil­­-éter, a dibutil-éter, a glikol-dimetil-éter, a di­­glikol-dimetil-éter, a tetrahidrofurán és a di­­oxán —, a ketonok — így az aceton, a metil­­-etil-keton, a metil-izobutil-keton és a metil­­izopropil-keton —, az észterek — így a me­­til-acetát és az etil-acetát —, a nitrilek — így az acetonitril és a propionitril —, az amidok — így a dimetil-formamid, a dimetil-acetamid és az N-metil-pirrolidon —, valamint a dimetil­­-szulfoxid, a tetrametil-szulfon és a hexame­­til-foszfo:sav-triamid. 2 Savakceptorként a találmány szerinti eljá­rásban a hasonló reakcióknál alkalmazott savmegkötőszereket alkalmazhatjuk. így elő­nyösen alkalmazhatók az alkálifém-hidroxidok és alkálifém-oxidok — így a nátrium-hid­­rödd, a kálium-hidroxid, a kalcium-hidroxid, a kalcium-oxid —, az alkálifém-karbonátok és alkálifém-alkoholátok — így a nátrium-kar­bonát, a kálium-karbonát, a nátrium-metilát, a kálium-metilát, a nátrium-etilát és a kálium­­etilát —, valamint az alifás, az aromás vagy a heterociklusos aminok — így a trietil-amin, a ‘rimetil-amin, a dimetil-anilin, a dimetil-ben­­zi'-amin, az 1,5-diazabiciklo [4,3,0] non-5-én (DBN), az 1,8-diazabiciklo [5,4,0] undec-7-én (DBU) és a piridin. A találmány szerinti eljárásnál a reakció­­hcmérséklet széles határok között változhat. Általában -20°C és 160°C közötti, előnyösen -n°C és 100°C közötti hőmérsékleten dolgo­zunk. A találmány szerinti reakciót általában normál nyomáson folytatjuk le. Dolgozhatunk azonban magasabb vagy alacsonyabb nyomá­son is. A találmány szerinti eljárásban a kiindu­lási vegyületeket általában közel ekvimoláris mennyiségben alkalmazzuk. Alkalmazhatjuk azonban az egyik komponenst feleslegben is. A reakciót általában higítószerben, savakcep­tor jelenlétében folytatjuk le és a reakcióele­­gyet több órán át keverjük a kívánt hőmér­sékleten. A reakcióelegyet ismert módon dol­gozzuk fel. Általában a reakcióelegyet vízzel elegyítjük, többször vízzel kevésbé elegyedő szerves oldószerrel extraháljuk, az egyesített szerves fázisokat szárítjuk és az oldószert lepároljuk. A találmány szerinti vegyületek előállí­tását a következő példákkal mutatjuk be. 1. példa (1-1) képletű vegyület előállítása 5,25 g (0,02 mól) tejsav-klorid-tozilát bal­ra forgató enantiomert, 20°C hőmérsékleten, keverés közben hozzáadunk 3,32 g (0,02 mól) etilénglikol-monobenzil-éter, 2 g (0,02 mól) trietil-amin és 50 ml toluol elegyéhez. A reak­cióelegyet 14 órán át keverjük 70°C hőmér­sékleten, majd feldolgozzuk, melynek során a reakcióelegyet 100 ml vízzel elegyítjük, több­ször toluollal extraháljuk, az egyesített szer­ves fázisokat szárítjuk és az oldószer csök­kentett nyomáson történő lepárlásával be­pároljuk. így 6,3 g (80,5%) 2-(tozil-oxi)-pro­­pionsav-[2-(benzil-oxi)-etil]-észter balra for­gató enantiomert kapunk. Forgatási érték: [a]„=-10,2° (1 mólos kloro­formos oldat, a küvetta hossza 10 cm). Az 1. példában leírtak szerint állítjuk elő a következő vegyületeket: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents