193447. lajstromszámú szabadalom • Szélessávú nagyfrekvenciás koaxiális elosztó hálózat

193447 A találmány tárgya szélessávú nagyfrek­venciás koaxiális elosztó hálózat két terhe­lésnek egy generátorhoz történő illesztett aszimmetrikus csatlakozásához, amelynél a generátorra 1 : 2 elosztó áramkör csatlakozik. A nagyfrekvenciás technikában gyakran előfordul annak az igénye, hogy valamilyen nagyfrekvenciás generátornak a jelét koaxi­ális hálózaton keresztül szétosszák oly mó­don, hogy eközben valamennyi csatlakozási pont illesztett legyen. Ez az eset fordul elő például akkor, amikor egyetlen adóberende­zéssel két vagy több antennát kell megtáplál­ni. Ilyen elosztó áramkörre van akkor is szük­ség, amikor több erősítőfokozatot kell egyet­len generátorral meghajtani. Az egyik leggyakrabban alkalmazott, is­mert nagyfrekvenciás koaxiális elosztó háló­zat az ún. 3 dB-es iránycsatoló. Ennek hosz­­szúsága az üzemi átviteli frekvenciatarto­mánynak nagyjából közepére eső hullámhossz­nak a negyedével egyenlő. Ennek a 3 dB-es iránycsatolónak négy csatlakozása van, ame­lyek közül az egyik a bemenet, további két csat­lakozás alkotja a két szétosztott kimenetet, amely kimeneteken a szétosztott nagyfrekven­ciás jel egymáshoz képest 90°-os fázistolás­sal jelenik meg, míg a negyedik csatlakozási pontra egy ún. ballaszt ellenállás csatlako­zik. Abban az esetben, ha valamely kimeneti ponton a terhelés felöl reflektált jel jelenik meg, az a ballaszt ellenállásra és a bemenet­re kerül, amely ezt a reflektált teljesítményt elnyeli, és ily módon ez a generátorra nem jut vissza. A 3 dB-es iránycsatoló ugyan a gyakor­latban jól bevált, annak azonban több hátrá­nya is van. Egyik leglényegesebb hátránya, hogy a kisebb frekvenciatartományokban — 30-60 MHz között — olyan nagy geometriai méretek adódnak, amelyek jelentősen korlá­tozzák az alkalmazhatóságát. A korszerű be­rendezések méretei ma már annyira lecsök­kentek, hogy azok méreteit már ezek a 3 dB-es iránycsatolók határoznák meg. További hátrá­nya a 3dB-es iránycsatolónak, hogy annak relatív sávszélessége legfeljebb mintegy két­szeresre tehető. Ez a sávszélesség sok eset­ben nem elegendő, ezért ilyenkor lényegesen bonyolultabb koaxiális hálózatokat alkalmaz­­tak. A találmány elé célul tűztük ki egy olyan szélessávú nagyfrekvenciás koaxiális elosztó hálózat kidolgozását, amelynek méretei lé­nyegesen kisebbek az ismert 3 dB-es irány­csatoló méreteinél, ugyanakkor az átfogható sávszélesség jóval nagyobb, mintegy 5-7 sze­res, továbbá amelynél a terhelésekről reflek­tált energia nem egy ellenálláson alakul hővé, ugyanakkor a reflektált jelek nem jutnak visz­­sza a generátorra. A kitűzött célt a bevezetőben körülírt szé­lessávú nagyfrekvenciás koaxiális elosztó hálózattal a találmány szerint úgy értük el, hogy az 1:2 elosztó áramkör egy-egy kimene­tére szimmetrizáló áramkör csatlakozik, a 2 1 szimmetrizáló áramkörök szimmetrikus kime­netére egy-egy mindentá teresztő fázistoló hálózat bemenete van kapcsolva, amelyek kimenete az elosztó hálózat kimeneteit alkot­ja, és az átviteli tartományon belül az egyes fázistoló hálózatok egyazon frekvencián levő fázistolásának mértéke közötti különbség 90°­­ra van beállítva. Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy a fázistoló hálózatok beiktatásával a korábbihoz képest lényegesen szélesebb sávban biztosít­ható a kimenetek közötti 90°-os fáziskülönb­ség, ugyanakkor a terhelésről reflektált je­lek a generátor felé haladva további 90°-os fázistolást szenvednek, ami azt eredményezi, hogy a haladó és a reflektált jel közötti fázis­­különbség 180° lesz, és ily módon a reflektált jel az 1:2 elosztó áramkörön kioltódik és a haladó jelből kivonódik. Következésképpen a generátorra ez a reflektált jel nem kerülhet vissza. Az alkalmazott fázistoló hálózat önmaguk­ban ismert mindentáteresztő hálózatok. Annak érdekében, hogy a kimenetek közötti fázisto­lás lehetőleg nagy sávszélességben 90°-os legyen, a találmány szerint az egyes fázistoló hálózatok soros induktívelemei, illetve ke­resztági kondenzátorai közötti arány La/Lf = Ca/Cf = 7. Célszerűen a fázistoló hálózatok hullám­­ellenállása a kimenetűkre csatlakozó terhelé­sek névleges hullámellenállásával egyenlő. A találmány szerinti elosztó hálózat üzemi frekvenciatartományának alsó határát az f. __ 1.14 ““ 2~ji*^/ La-Ca ' összefüggés, az üzemi frekvenciatartomány felső határát az f_ 1 uí 1,14-2- ji--\/Lf-Cf összefüggés határozza meg, ahol az La, illetve Lp az egyik fázistoló hálózat, illetve a másik fázistoló hálózat soros induktívelemeinek nagysága, a Ca, illetve Cf az egyik fázistoló hálózat, illetve a másik fázistoló hálózat ke­resztági kondenzátorainak értéke. Ezzel a méretezéssel elérhető, hogy a kimeneteken megjelenő jelek közötti 90°-os fáziskülönbség mintegy 5-7-szeres sávszélesség tartományon belül fenntartható. A találmány szerinti elosztó hálózat egy célszerű kiviteli alakjánál a szimmetrizáló áramköröket egy-egy koaxiális tápvonal-sza­kasz alkotja, amelyek hossza Ki-/r ahol a A.Ü min az üzemi frekvenciatartomány felső határához (f#) tartozó hullámhossz, és a tápvonal-szakasz szigetelőjének relatív dielektromos állandója. Annak érdekében, hogy a szimmetrizáló áramkör is lehetőleg szélessávú legyen, a tápvonal szakaszok vas-2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 T

Next

/
Thumbnails
Contents