193444. lajstromszámú szabadalom • Emelőlap, főleg konzervedények rakodására

193444 2 A találmány tárgya emelőlap különböző méretű üres és töltött konzervedények (üve­gek, dobozok), valamint azokhoz hasonló tár­gyak nagy tömegű rakodására. A konzervipari feldolgozás során a kon­­zerves edények többszöri átrakodást igényel­nek. Különösen jelentős az átrakodások szá­ma, ha azt az üveg- vagy dobozgyártástól kezdődően a termék gyüjtőcsomagolásáig vizsgáljuk. Az üres és töltött konzervedények racioná­lis anyagmozgatására bevezetést nyert a ra­kodólapos anyagmozgatás. Ennek eredményedként a legyártott üres edényeket az edénygyártó sor végén rakodó­lapra helyezik (palettázák) és így szállít­ják a felhasználó üzemhez, ahol a felhaszná­lásig tárolják, majd a feldolgozáshoz a rako­mányt bontják (depalettázák) és az edénye­ket a technológiai sorra feladják. Az edény­be töltött készterméket a gyártást követően vagy csomagolják (pl. kartonba rakják), vagy a megfigyelő tárolás miatt ismét rakodólap­ra helyezik, tárolják. A kiszállítást megelőző­en csomagolják, melyhez természetesen a készáruból képzett rakományokat bontani kell. A fentiekben ismertetett rakodási és csoma­golási műveletekhez több különböző elven mű­ködő berendezés nyert kifejlesztést. Működési módjuk szerint ezek az alábbiak szerint cso­portosíthatók: 1. ) Mechanikus elven működők, így pl. pa­­lettázásnál az asztalra rendezett edények alól az asztalt kihúzzák, vagy depalettázásnál az edénysort letolják. Alkalmazási lehetősége az üres vagy töltött üvegek és dobozok egység­­rakomány képzése, illetve üres vagy töltött üvegek rakománybontása sík felületű réteg­elválasztó köztes alkalmazása esetén. 2. ) Mágneses elven működő gépek kizáró­lag mágnesezhető anyagból készült edények rakományképzésére, illetve bontására alkal­mazható. Ezen elven működő berendezések elvileg a sík felületű rétegelválasztó köztesen felül a tálcás kivitelű köztes alkalmazását is lehetővé teszi. 3. ) Pneumatikus elven működő szívófejes gépek a töltött üvegek és dobozok rakodására alkalmas sík felületű és tálcás kivitelű köztes alkalmazásával. Alapvető követelmény a ra­kodni kívánt edények rendezett helyzete, mi­után a szívófejek az edények emelésére csak az esetben képesek, ha a szívófejek megközelí­tőleg az edények felületének középpontjában helyezkednek el. Az üvegiparban legyártott és rakodólapra helyezett edények szállítása és tárolása alatt a leggondosabb kezelés mellett is előáll a ra­kományokon belül az egyes rétegek egymás­hoz képesti elcsúszása, mely egy megengedett értéken felül az üvegedények leeséséhez vezet. A töréskárok csökkentése érdekében egyre ki­­terjedtebb alkalmazást nyer a sík felületű el­választó köztes helyett a tálcás kivitelű réteg­elválasztó köztes alkalmazása. A tálcás köz­1 tes alkalmazása nem zárja ugyan ki a rétegek egymáshoz képesti elmozdulását, a tálca ol­dalirányú pereme azonban megakadályozza az edények oldalirányú kibillenését, leesését. A tálcás köztes alkalmazásával kialakított egységrakományok bontása a felhasználóknak jelent gondott, miután az ismert rakomány­­bontó berendezések üres üvegek tálcából tör­ténő kirakodására nem alkalmasak. Az előzőekben ismertetett letolásos rend­szerű gépek tálcából nem tudják letolni az üvegréteget. A mágneses elven működők üveg­re nem alkalmasak, a szívófejes gépek nem alkalmazhatók, miután az üres edényen nincs zárófedél. A tálcás köztessel képzett rakományok bontására a gyakorlatban különböző kísérle­tekkel próbálkoztak. Ezek közül.,említést ér­demel az a mechanikus elven működő beren­dezés, amelynél az üvegek belsejébe össze­húzott körömmel behatolnak, majd a körmöket szétnyítva, a körmökre a szájnyílás felé szű­külő üvegnyak felfekszik és így lehetővé válik az üres üvegek emelése, rakodása. Ezen gépek elvi működéséből következik, hogy a rakodni kívánt edények helyzetének meg kell egyezni az emelő körmök helyzetével. Ellenkező eset­ben üvegtörés avagy gép meghibásodás kö­vetkezik be. Ezen követelményt a szállítás és rakodás során deformálódott rakományokkal betartani nem lehet. A különböző módon de­formálódott rakományok esetén az üvegek azonos helyzetű beállítását, rétegköztes hely­reigazító vagy tájoló segítségével sem lehet biztosítani. Mindez könnyen belátható, ha arra gondolunk, hogy 1000 ml-es üvegből 1 réteg­ben több mint 100 db helyezkedik el és ha ezek helyzeteltérése az 1-2 cm-es értéket túl lépi, az esetben már az üvegszájnyíláson át a beha­tolás meghiúsul. Az üvegméret csökkenéssel a pontossági igéry fokozódik pl. 200 ml-es üvegből 1 réteg­ben 252 db helyezkedik el és a szájnyílás ki­sebb mérete miatt a helyzeteltérésnek 1 cm-en belel kell lenni. A leírtak alapján belátható, hogy ezen gépek rakománybontásra a gyakor­latban nem alkalmazhatók. A találmány célja az ismert berendezések hiányosságainak kiküszöbölése és olyan eme­lőlap kialakítása, amely a rakodni kívánt tár­gyak anyagától, méretétől és elrendezési hely­zetétől függetlenül alkalmas a tárgyak meg­tartására, így az elvégzendő rakodási műve­letnek megfelelően kialakított emelőlap moz­gásciklus által a tárgyak nagy tömegben tör­ténő rakodására. A kitűzött feladatot a talál­mány szerinti kivitel azáltal oldja meg, hogy az emelőlap perforált felületű szívólap, mely­hez levegőáramlós vezérlőszelepen át váku­umtartály és vákuumot előállító egység csat­lakozik. A találmány szerinti kivitel azon a felismerésen alapszik, hogy a felületen tömít­­heto tárgyak üreges részén kialakított vákuum hatására a tárgyak a szívólaphoz tapadnak és így a szívólappal mozgathatóvá válnak. A konzervedények felülete lehetőséget nyújt a kí-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents