193425. lajstromszámú szabadalom • Radiátor
1 193425 A találmány tárgya radiátor fűtő vagy hűtő légcsere végrehajtására, főleg légtereknek nagy hőtartalmú fűtőközeggel való fűtésére, amely radiátor egy vagy több, a nagy hőtartalmú fűtőközeg által átjárt fűtőtagot tartalmaz. A fűtőtagok belsejében a fűtőközeg áthaladására alkalmas, előnyösen azt minél hoszszabb útra késztető hőleadó járat van, a fűtőtag a légtérrel való érintkezés és ezáltal a hőleadás hatékonyságának fokozására alkalmas megnövelt felületkiképzéssel, pl. bordázattal rendelkezik. A fűtőtag vagy azok együttese pedig a fűtőközeg belépésére és eltávozására szolgáló csatlakozó idomokkal van ellátva. A hőtechnikában — a fűtéstechnikában és hűtéstechnikában egyaránt — a hő átadására vagy átvételére szolgáló hőcserélőket széles körben alkalmazzák. Ezek fémből készülnek, és előállításuk vagy teljes egészében ún. meleg eljárással, pl. öntéssel, vagy a hideg — és meleg technológia kombinativ alkalmazásával, így sajtolással, hajlítással stb., majd ezt követő hegesztéssel történik. A hőcserélők előállítására vonatkozóan az utóbbi évtizedben az eljárások tucatjait fejlesztették ki. Ezek jelentős része szabadalmi leírásokban is megtalálható. Közös tulajdonságuk, hogy a szerkezeti elemeket minden esetben sajtolással állítják elő, míg az elemek összeerősítése hagyományosan hegesztéssel, más esetben nagy nyomású egymásba folyatással. ritkábban pedig ragasztással történik. Az említett módszerek közül figyelmet érdemelnek a 3,757.857,a 4,228.851,a 4,235.287 és a 4,237.971 lajstromszámú USA szabadalmi leírásokban ismertetett megoldások. Ezek segítségével az igényeknek megfelelő és különböző hőtartományokban működő hőcserélőket lehet többé-kevésbé gazdaságos módszerekkel előállítani. Az ismert és egymással sok hasonlóságot mutató szerkezeti megoldások között műszakilag legelőnyösebbnek ítélhető az 1,679.356 lajstromszámú NSZK közzétételi iratban található lapradiátor. Sajátossága, hogy két, egymással párhuzaíhos helyzetű lemezből van a radiátortest összehegesztve, és hőátadó képességének fokozása végett hosszirányú bordákkal is el van látva. A bordák a lemezzel találkozó széleik mentén azokhoz hozzá vannak hegesztve. A szerkezetileg jól fölépített lapradiátor hátránya azonban, hogy előállításához igen nagy mennyiségű varratra van szükség. Emiatt a szerkezet munkaigényes és költséges. Az eddig napvilágot látott javaslatok közül a legfejlettebb az 1,751.130 lajstromszámú NSZK közzétételi iratban és a 154.852 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban található meg. Ennél a hőhordozó közeg sajátságos keresztmetszetű merev csőben áramlik, amelynek palástfelülete hosszirányú bordákkal van ellátva. A csövek felületén különlegesen kiképzett árkok is vannak, amelyek- 2 be U-keresztmetszetű lemezidomokat lehet bepattintani. Az alapgondolat szellemes, főleg amiatt, hogy képes a hőátadó felület hatékony megnövelésére anélkül, hogy hegeszteni kellene. A szerkezet hátrányául róható föl azonban, hogy szokványos kereskedelmi termékekből nem állítható elő, hanem bonyolult keresztmetszetű csövek gyártását kívánja. Kedvezőtlen az is, hogy a csövek önmagukban még nem alkotnak radiátort, hanem arról a végek összeerősítése útján külön intézkedéssel kell gondoskodni. Az így készült hőcserélők anyagigényessége ugyancsak megdrágítja azokat. A találmány célja olyan radiátor kifejlesztése, amely az ismert megoldások műszaki és/vagy gazdasági hátrányainak kiküszöbölésével a korábbiaknál szerkezetileg egyszerűbb, olcsóbban előállítható, de jó hatásfokú hőcserét tesz lehetővé. A találmány feladata ezen belül annak megvalósítása, hogy a korábbi meleg technológiájú gyártás helyett kevésbé munkaigényes és lényegesen olcsóbb hideg alakítással lehessen olyan hőcserélőket előállítani, amelyek fűtésre vagy más esetben hűtésre alkalmasak. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy a javaslat formájában már fölmerült, de a megvalósításig, főleg pedig az elterjedésig eddig el nem jutott hideg alakításos radiátorgyártás alapötlete akkor válik ipari méretekben hasznavehetővé és gazdaságossá, ha a hideg alakítást megfelelő — egyszerű és termelékeny— kapcsolási módokkal társítjuk. A találmányi gondolat értelmében a fémből készült alkotóelemek megbízhatóan kapcsolhatók egymással korcolás segítségével, ami nem csupán egyszerű, hanem jól gépesíthető, és a felszerszámozás csekély anyagi áldozattal megvalósítható. A fémanyagok közül az alumínium és annak megfelelő ötvözetei a korcolást jól tűrik anélkül, hogy az anyagban káros igénybevételek ébrednének. Ez az adottság találkozik az alumínium amúgy is kedvező hővezető képességével. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti radiátor fűtő vagy hűtő hőcsere végrehajtására, főleg légtereknek nagy hőtartalmú fűtőközeggel való fűtésére — amely radiátor egy vagy több, a nagy hőtartalmú fűtőközeg által átjárt fűtőtagot tartalmaz, a íütőtagok belsejében a fűtőközeg áthaladására alkalmas, előnyösen azt minél hosszabb útra késztető hőleadó járat van, a fűtőtag a légtérrel való érintkezés és ezáltal a hőleadás hatékonyságának fokozására alkalmas megnövelt felületkiképzéssel, bordázattal rendelkezik, a fűtőtag vagy azok együttese pedig a fűtőközeg belépésére és eltávozására szolgáló csatlakozó idomokkal van ellátva — oly módon van kialakítva, hogy a fütőtagokat lemezelemek alkotják, a lemezelemek mindegyike két, egymáshoz korcolással kapcsolt köpenylemezből, a korcolás szempontjából te-2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
