193422. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagént benzil-cikloalkenil-karbamid-származékokat tartalmazó fungicid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására
193422 N-4-metil-benzil-2-ciklohexen-l-il-amin, N-4-klór-benzil-3-ciklopenten-l-il-amin, N-4-bróm-benzil-3-ciklopenten-l-il-amin, N-4-klór-benzil-3-ciklohexen- 1-il-amin, N-4-metil-benzil-3-ciklohexen-l-il-amin, N-4-klór-benzil-2-ciklohepten-1 -il-amin. Az i) eljáráshoz kiindulási anyagként szükség (III) általános képletű izocianátok ismert vegyületek. A (III) általános képletű izocianátokra példaképpen a következő vegyületeket említjük meg: metil-izocianát, etil-izocianát, propil-izocianát, n-butil-izocianát, ciklohexil-izocianát, fenil-izocianát, 3-metoxi-fenil-izocianát, izopropil-izocianát, etil-izotiocianát, fenil-izotiocianát, n-butil-izotiocianát, benzil-izotiocianát, 3-hidroxi-fenil-izocianát, 4-hidroxi-fenil-izocianát, 4-metoxi-fenil-izocianát. A (IV) általános képletű karbamoil-halogenideket az ii) eljárás szerint kiindulási anyagként használt vegyületeket ismert eljárásokkal állíthatjuk elő. A (IV) általános képletű karbamoil-halogenidekre példaképpen a következő vegyületeket említjük: N-4-klór-benzil-N- (2-ciklopenten-1 -il) - karbamoil-klorid, N-4-bróm-benzil-N- (2-ciklopenten-1 - il ) - ka rbamoil-klorid, N-4-metil-benzil-N- (2-ciklopenten -1 - il) - karbamoil-klorid, N-4-klór-benzil-N- (2-ciklohexen-1 -il ) - karba - moil-klorid, N-4-bróm-benzil-N- (2-ciklohexen -1 - il) - karbamoil-klorid, N-4-metil-benzil-N- (2-ciklohexen -1 -il) -kar bamoil-klorid, N-4-klór-benzil-N- (3-ciklopenten-1 -il) - karba moil-klorid, N-4-bróm-benzil-N- (3-ciklopenten -1 - il) - ka rbamoil-klorid, N-4-klór-benzil-N- (3-ciklohexen- 1-il) - karbamoil-klorid, N-4-metil-benzil-N- (3-ciklohexen-1 -i 1 ) -karbamoil-klorid, N-4-klór-benzil-N- (2-ciklohepten- 1-il) - karbamoil-klorid, valamint a fenti kloridoknak megfelelő bromidok és az előző karbamoil-halogenideknek megfelelő tiokarbamoil-halogenidek, a tioKarbamoil-kloridok, illetve -bromidok. Az (V) általános képletű ismert kiindulási aminokra, melyekre az ii) eljárásnál van szükség, példaképpen megemlítjük a következő aminokat: metil-amin, etil-amin, propil-amin, n-butil-amin, ciklohexil-amin, anilin, 3-metoxi-anilin, izopropil-amin, m-amino-fenol, p-amino-fenol, 4-metoxi-aniiin. Az i) eljáráshoz szükséges hígítószerek közül megemlíthetjük a vizet, alifás, aliciklusos, aromás szénhidrogéneket, melyek adott esetben klórozottak lehetnek, pl. hexán, ciklohexán petroléter, ligroin, benzol, toluol, xilol, metilén-klorid, kloroform, széntetraklorid, etilén-3-klorid, triklór-etilén, klór-benzol stb; éterek, pl. dietil-éter, metil-etil-éter, diizopropil-éter, dibutil-éter, propilén oxid, dioxán, tetrahidrofurán stb.; ketonok, pl. aceton, metil-etil-keton, metil-izopropil-keton, metil-izobutil-keton stb.; nitrilek, pl. acetonitril, propionitril, akrilnitril stb.; észterek, pl. etil-acetát, amin-acetát stb.; savamidok, pl. dimetíl-formamid, dimetil-acetamid stb.; szulfonok és szulfoxidok, pl. dimetil-szulfoxid, szulfolán stb.; valamint bázisok, pl. piridin. Az i) eljárás tág határokon belüli hőmérsékleten hajtható végre. Általában -20°C és az elegy forráspontja közötti hőmérsékleten dolgozunk, előnyösen 0-100°C között. Bár a reakciót célszerűen normális nyomáson végezzük, magasabb vagy csökkentett nyomáson is lehetséges a reakció végrehajtása. Az ii) eljárás során inert oldószert vagy hígítószert használunk, melyek hasonlóak a fent felsoroltakhoz, ezáltal a kívánt termék nagy tisztasággal és jó termeléssel kapható. A fenti ii) reakciót továbbá savmegkötőszer jelenlétében végezhetjük. Savmegkötőszerre példaképpen megemlíthetjük az alkálifémek hidroxidjait, karbonátjait, hidrogén-karbonátjait és alkoholátjait, valamint tercier aminokat, pl. trietil-amint, dietil-anilint és piridint stb. Az ii) eljárás szerint a reakció hőmérsékletét tág határok között változtathatjuk. Általában -20°C és az elegy forráspontja között dolgozunk, előnyösen 0-100°C-on. Bár a reakciót célszerűen normális nyomáson végezzük, magasabb vagy csökkentett nyomáson is végrehajtható. Ha az R2 helyén hidroxil-szubsztituált fenilcsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületet akarunk előállítani, akkor előnyös az i) eljárás szerint eljárni. A (II) általános képletű új vegyületek előállítására szolgáló a) eljárásnál a kiindulási anyagok, a (VI) általános képletű szubsztituált benzil-aminok példái a 4-klór-benzil-amin, 4-bróm-benzil-amin, 4-metil-benzil-amin stb. A (VII) általános képletű kiindulási anyagra példaképpen megemlíthetők a következő vegyületek: 3-klór-(vagy bróm)-ciklopentén, 3-klór(vagy bróm)-ciklohexén, 4-klór(vagy bróm)-ciklopentén, 4-klór(vagy bróm)-ciklohexén, 3-klór(vagy bróm)-cikloheptén stb. A (II) általános képletű,új vegyületek b) eljárás szerinti előállításánál a kiindulási anyagok a (VIII) általános képletű szubsztituált benzil-halogenidek, pl. 4-klór-benzil-klorid, 4-bróm-benzil-klorid, 4-metil-benzil-klorid, valamint a kloridoknak megfelelő bromidok. A (IX) általános képletű cikloalkílén-aminokra példaképpen a következőket említjük meg: 2-ciklopentén -1 - il-amin, 2-ciklohexén-1-il-amin, 3-ciklopentén-l-il-amin, 3-ciklohexén-1-il-amin, 2-cikloheptén-l-il-amin stb A fenti a) és b) eljárást inert oldószer vagy hígítószer jelenlétében végezhetjük, mint az 4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
