193407. lajstromszámú szabadalom • Nagynyomású gázkisülő lámpa javított elektródával
193407 eltűréséhez szükséges erő; ugyanakkor a teker esek elektróda rúdján rögzítettek, ha a huzalban a tekercselés közben csavarást is alkalmazunk a megfelelő irányban-Abban az esetben, ha a huzalban csavarás is van, akkor a huzal a tekercselés után olymértékben akar deformálódni, hogy a csavarófeszültség csökkenjen. A megfelelő irányú csavarás esetén ez a deformáció azt eredményezi, hogy a menetek egymás közötti távolsága megnő; ezért azok a „tekercsmag" körül sokkal szorosabban helyezkednek el. A menetek első rétegének a „tekercsmagja" maga az elektróda rúd, míg a menetek második rétegének a tekercsmagja a rúd és a menetek első rétege együttesen. A tekercselés alatt és utána is a huzal csavarásának iránya akkor megfelelő, ha a menet huzaljának csavarási iránya megegyezik az elektróda rúdja körüli tekercselés irányával. Ezt a következőképpen értelmezzük. Egy elektróda rúdja körüli menet tekercselési irányát a rúd tengelyéből nézve a réteg első menetétől az utolsó menetéig tekintjük, így tekintve egy menet ekkor vagy az óramutatójárásával egyezően (jobb irányban), vagy az óramutató járásával ellentétesen (balirányban) tekeredik a rúd körül. Az az irány, amelyben a huzal a tekercselés közben (és utána) csavarodik, a rúdra tekeredő huzal tengelyéből nézve határozható meg. Ekkor a szemlélő felől a huzal tengelye körül az óramutató járásában (jobb irányban), vagy az óramutató járásával ellentétes irányban (bal irányban) csavarodik. Annak a ténynek a következtében, hogy a huzal főleg wolframból van, amelyet egy vastagabb huzalból húzókövön keresztül történő húzással állítanak elő, és az ilyen huzalon felületi húzási hornyok vannak, amelyek a huzal mentén tengelyirányban húzódnak. Csavart huzal esetében a húzási hornyok a huzal tengelyének irányával szöget zárnak be. A huzalnak az óramutató járásával egyező irányú csavarásakor a húzási hornyok következésképpen az óramutató járásával ellentétes irányban csavarodnak az említett megfigyelési ponttól távolodóan. Azon az előnyön túlmenően, hogy a találmány szerinti lámpa elektródáit nem kell többnyire nagyon sérülékeny alkatrészekből öszszeszerelni, valamint, hogy annak gyártása nem igényel külön rögzítő műveletet, az elektródának az is az előnye, hogy nagyon jó és ismételten azonos eredménnyel előállítható hőkapcsolat jön létre a rúd és a tekercsek között. A huzalban létrehozott csavarás mértéke összefügg a huzalnak a rúdon történő rögzítés követelményeivel. Ez a mérték általában könnyen meghatározható, néhány kísérlet segítségével. Megjegyzendő, hogy ha a menetek első rétege a menetenkénti kisebb csavarással van felvive, akkor a menetek második rétegében kismértékben nagyobb csavarásra 3 van szükség az egyes menetekbe, mivel ez a második réteg már egy vastagabb „tekercsmagra" van feltekercselve, mint az első réteg. Az elektróda, és ily módon a nagynyomású gázkisülő lámpa még könnyebben gyártható akkor, ha az elektróda rúd tekercsének huzalvégén szakított végfelület van. Ilyen szakított végfelületet úgy kaphatunk, hogy miután a tekercselés műveletét befejeztük, a fel nem tekercselt huzalrészt a tekercsről leszakítással választjuk le. Ekkor a huzal azon a részen szakad le, amelyen már nem érintkezik az elektródával. A szakított felületeknek jellegzetes alakjuk van, így azok könnyen felismerhetők a szakember számára. Azoknak dúrva a felületük, nem tartalmaznak nyomokat, mint például hornyokat vagy sorját, amelyek visszamaradnak akkor, ha az elválasztási felületet vágó, csípő vagy köszörülő szerszám hozza létre. A leválasztáskor a huzalban egy akkora erőt hozunk létre, amely a huzalon maradó alakváltozást eredményez. A szakítási felület közelében a huzalon többnyire átmérő-csökkenés jön létre. A szakítási felület mellett létrejövő átmérő-csökkenés mértéke nagyobb, ha a huzalt a tekercselés előtt magasabb hőmérsékleten, például 800—850°C tartományban kilágyítottuk. A maradó alakváltozásnak egy további következménye az, hogy a huzal legalább lényegében követi a „tekercsmag” felületét a szakítási felületig, valamint, hogy a huzal nem, vagy lényegében nem nyúlik a tekercselés burkolóvonalán túl. Az elektróda rúd körüli tekercs gyártása során a huzal kezdeti részét egy szorítóval rögzítjük, majd a tekercselés befejezése után ezt a kezdeti részt a tekercsről megfelelő módon leszakíthatjuk. Egy olyan, tekerccsel ellátott elektródának, amely második réteg menetei huzalának legalább az egyik végén szakított felület van, az az előnye, hogy az egyszerűen gyártható, anélkül, hogy bármilyen csipő, vágó vagy köszörülő szerszámot kellene alkalmazni, amely műveletek gyakorlatilag minden esetben sorjaképződéssel járnak. Ezekkel a szerszámokkal az elektróda nem is közelíthető meg kellően, különösen, ha figyelembe vesszük azt, hogy a tekercset nem szabad megsérteni, és a csípés, vágás vagy köszörülés alatt a huzal végei a tekercs burkolóvonalán túlnyúlnak. Ez hátrányos lehet. A találmány szerinti lámpa lehet egy nagynyomású nátrium lámpa, amelynek kerámia kisülőcsöve van, például (polikristályos) alumínium-oxid vagy (monokristályos) zafír, vagy lehet egy nagynyomású higany kisülő lámpa, amely fémhalogént tartalmazhat, és amelynek kerámia vagy kvarcüvegből levő kisülőcsöve van. Megjegyzendő, hogy a 2 043 331. számú GB szabadalmi leírás ismertet kisülő lámpákhoz való elektródákat, amelyeknél az elektróda rúdnak egyetlen rétegben feltekercselt me4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
