193393. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új szubsztituált pirrolidinonok előállítására

7 193393 8 amit szilikagélen oszlopkromatográfiásan tisz­títunk (futtatószer: diklór-metán/metanol = - 9:1). Az optikailag aktív szabad bázist fumár­­savval reagáltatva a cím szerinti vegyület 48 g súlyú fumarátját nyerjük (kitermelés: 89%). Olvadáspontja: 179—180°C. A só 1 mól fumársavat tartalmaz. 3. példa ( — )-4-( N-Metil-piperazinil-karbonil-amino­­-metil)-l-benzil-pirrolidin-2-on ( + ) -4-Amino-!-benzil-pirrolidin-2-onból ([a]p° = +2,07°; c=10,0, metanol) kiindul­va analóg módon nyerjük a cím szerinti ve­­gyületet ([a]£° = —1,8°; c=10,0, metanol). A cím szerinti vegyület fumarátjának ol­vadáspontja: 178—180°C. 4. példa 4-( N-Metil-piperazinil-karbonil-amino-metil)­­-l-benzil-pirrolidin-2-on (c.) eljárás szerint előállítva) 76 g (0,37 mól) 4-amino-metil-l-benzil­­-pirrolidin-2-ont 1,2 I vízmentes dioxánban oldunk, és az oldathoz 52 ml trietil-amint adunk. A reakcióelegyhez jeges hűtés köz­ben, 15—20 perc alatt 40 ml klór-hangya­­sav-fenilésztert csepegtetünk, és fél óra múl­va a reakcióelegyet vákuumban bepároljuk. A bepárlási maradékot diklór-metánnal fel­vesszük, és a szerves oldatot vízzel több­ször mossuk. A megszárított szerves fázist aktívszénen leszívatjuk, majd bepároljuk. Éter hozzáadására 100 g 4-fenoxi-karbonil-amino­­-metil-l-benzil-pirrolidin-2-on kristályosodik ki (kitermelés: 82%). Olvadáspontja: 89—90°C. Az így kapott vegyület 100 grammját 1,2 li­ter acetonitrillel és 62 g N-metil-piperazin­­nal visszafolyató hűtő alatt 2 óra hosszat forraljuk. Ezután az oldószert lehajtjuk, a bepárlási maradékot diklór-metánnal íelvesz­­szük, vízzel mossuk, magnézium-szulfáttal szárítjuk, majd újból bepároljuk, és a be- 5 párlási maradékot etil-acetátból átkristályo­­sítjuk. így 78 g cím szerinti vegyületet ka­punk (kitermelés: 80%). Olvadáspontja: 124—126°C. 1C 5. példa 4-(p-Klór-fenil-amino-karbonil-amino-metil)­­-l-benzil-pirrolidin-2-on (a.) eljárás szerint előállítva) 52 g (0,25 mól) 4-amino-metil-l-benzil­­- pirrolidin -2 -ont 70 ml dioxánban 38 g (0,25 mól) p-klór-fenil-izocianáttal 2 óra hosz­­szat keverünk szobahőmérsékleten, és végül az oldatot vákuumban bepároljuk. A bepár- 20 lási maradékot etil-acetátból kikristályosítva 67 g cím szerinti vegyületet kapunk (kiter­melés: 74%). Olvadáspontja: 139—140°C. 6. példa 4-(N-Metil-piperazinil-karbonil-N'-metil-ami­­no-metil)-l-benzil-pirrolídin-2-on (d.) eljárás szerint előállítva) 33 g (0,1 mól) 4-(N-metil-piperazinil-kar- 3C bonil-amino-metii)-l-benzil-pirrolidin -2 -ont 500 ml tetrahidrofuránban 4,5 g nátrium­­-hidriddel (55 %-os olajszuszpenzió) fél óra hosszat keverünk szobahőmérsékleten (hidro­génfejlődés). A reakcióelegyhez 20 g (kb. 3E' 0,15 mól) metil-jodidot adunk, és az elegyet visszafolyató hűtő alatt 3 óra hosszat for­raljuk. Ezután a reakcióelegyet bepároljuk, a bepárlási maradékhoz vizet adunk, és di­klór-metánnal kirázzuk. így 16 g cím sze- 4C rinti vegyületet nyerünk (kitermelés: 50%). Olvadáspontja: 134—136°C. Az 1—6. példákban leírt eljárásokkal ana­lóg módon nyerjük a következő (VIII) ál- 45 talános képletű vegyületeket: 5

Next

/
Thumbnails
Contents