193391. lajstromszámú szabadalom • Eljárás biogáz, különösen szeméttelepi biogáz hasznosítására

5 193391 SZABADALMI IGÉNYPONTOK 6 és/vagy a 63 földgáz fűtőértékű biogáz veze­tékbe szükség és igény esetén adott esetben közbenső gáztároló(k) is beiktatható(k). Az eljárás foganatosítási lehetőségeit az alábbiakban számszerűsített példákkal is alá­támasztjuk: 1. példa A barcsi szeméttelepi biogáz fűtőértéke 6650 kcal/m3, mely megfelel 77,45% metán­tartalomnak. A barcsi földgáz fűtőértéke 7025 kcal/m3. Az 1. ábra szerinti 2 ballasztkomponens 2 el­távolítóegységben a következő metántartalmú biogázt kell előállítani Z-8586=7025 Z=0,818. A kapott számadatok azt jelzik, hogy az ere­deti 77,40% metán tartalmú friss biogázt a 2 ballasztkomponens eltávolító egységben köz­vetlenül 82% metán tartalmúra dúsítjuk, így fűtőértéke azonos lesz a helyi földgáz fűtő­­értékével. 2. példa A ceglédi szeméttelepi biogáz fűtőértéke 7230 kcal/m3. A ceglédi földgáz fűtőértéke 8150 kcal/m3. A 2. ábra szerinti 2 ballasztkom­ponens eltávolító egységben folyamatosan 99%-os metán tartalmú biogázt állítunk elő, melynek fütőértéke 8500 kcal/m3. A 3 keverő­egységben megvalósítandó tömegáramok a következő összefüggésből számolhatók: X-7230+ ( 1 -X)-8500=8150 Az X-re kapott eredmény X=0,275 azt jelenti, hogy a 3 keverőegységben 27,5% friss biogáz- 72,5% metándús biogáz keverési arányt kell megvalósítani, hogy végtermékként a földgáz fűtőértékével azonos 8150 kcal/m3 fűtőértékü biogázt juttathassunk az 5 földgázvezetékbe. A találmány szerinti eljárás alkalmazásá­val elérhető eredmény nem korlátozódik csu­pán arra, hogy a biogáz új, széles körben be­vezethető hasznosítási lehetőségét adja 100%­­os kapacitás kihasználás mellett. Jelentős to­vábbi előnye, hogy a földgáz teljesítmény gaz­dálkodáshoz nyújt hathatós segítséget. Köztu­dott ugyanis, hogy a földgáz fogyasztói igé­nyek évszakonként, de még egy nap 24 óráján belül is jelentősen eltérnek. Az eljárást szemét­­telepi biogáz kinyerésnél alkalmazva elérhe­tő, hogy a napi biogáz termelést a földgáz fo­gyasztói csúcsidőszak 2-3 órája alatt juttas­suk a földgáz hálózatba, kiegyenlítve a fo­gyasztói földgázigények ingadozását. Erre a megoldásra az teremt lehetőséget, hogy a szeméttelep mintegy puffer-tartályként működve alkalmas jelentős mennyiségű bio­gáz átmeneti tárolására. A találmány szerinti eljárás jelentőségét aláhúzza, hogy az e módon földgázhálózat­ba juttatható biogáz mennyisége pl. Magyar­­országon eléri az évi 10 millió m3 nagyság­rendet földgáz-egyenértékű biogázban szá­molva. 1. Eljárás biogáz, különösen szeméttelepi biogáz hasznosítására a képződő nyersgáz kitermelésével és éghető komponens-, különö­sen metántartalmának dúsításával, amelynek során a kitermelt nyers biogáz legalább bizo­nyos hányadát meghatározott, alacsony fűtő­értékű vagy gyakorlatilag fütőérték nélküli ballasztkomponens(ek), különösen a C02-tar­­talom legalább részleges eltávolítása útján fűtőértéknövelő értelemben kezeljük, azzal jel­lemezve', hogy a biogázképződés helyszínén kitermelt és összegyűjtött nyers biogáz me­tántartalmát mérjük és ebből annak minden­kori fűtőértékét folyamatosan meghatározzuk, majd a nyersgáz fűtőértékcsökkentő ballaszt­komponensének, ill. -komponenseinek, különö­sen C02-tartalmának legalább részben történő eltávolításával a gázelegy fűtőértékét lega­lább közelítőleg a kitermelési helyhez célsze­rűen legközelebb fekvő földgázvezetékben szállított földgáz névleges fűtőértékére állít­juk be, és az így kezelt biogázelegyet legalább időszakosan a földgázhálózatba betápláljuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a nyers biogáz kitermelési helye és a földgázhálózatba történő betáplá­lás helye közötti gázáramlási és kezelési sza­kaszban legalább egy gáznyomásfokozó mű­veletet is alkalmazunk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kitermelt nyers bio­gáz fűtőértékének a földgáz névleges fűtőérté­kére legalább közelítőleg történő beállítását a teljes kitermelt nyers biogázmennyiség bal­lasztkomponens csökkentő kezelése útján vé­gezzük. 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kitrermelt nyers bio­gáz fűtőértékének a földgáz névleges fűtőérté­kére legalább közelítőleg történő beállítását úgy végezzük, hogy a teljes biogázáramot meghatározott mennyiségarányban kettéágaz­­tatva részáramokra bontjuk, a fűtőértékcsök­kentő ballasztkomponens (eke) t, különösen a C02-tartalmat csupán az egyik, célszerűen ki­sebb és előnyösen állandó volumenű részáram­ból a gazdaságosság szempontjából lehető legnagyobb mértékben eltávolítva ezen rész­áram kezelés utáni fűtőértékét a földgáz név­leges fűtőértékét meghaladó értékre állítjuk be, majd ezen metándús, magas fűtőértékű részáramot a kezeletlen nyers biogáz-rész­­árammal az egyesített gázelegyáram eredő fűtőértékét a földgáz névleges fűtőértékére le­galább közelítőleg beál lító szabályozott meny­­nyiségarányban egyesítjük. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy legalább az egyik részáram­ban a gázelegyet vagy annak legalább meg­határozott, célszerűen időben változó hánya­dát legalább átmenetileg tároljuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents