193387. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés AT metszésű kristályt tartalmazó oszcillátor frekvenciájának beállítására

193387 tartalmaz továbbá állítható arányossági té­nyezőjű lineáris interpoláló szervet, amely­nek két bemenete a két áramkör kimeneté­vel van összekötve, és a két kompenzáló feszültségnek az adott kristály metszési szö­gével összhangban súlyozott összegét szol­gáltató kimenete csatlakozik a hangoló elem­hez. A lineáris interpoláló szerv alkalmazását az a tény teszi lehetővé, hogy a kristályok hőmérsékletfüggését leíró harmadfokú össze­függésben az együtthatók lineárisan függe­nek a metszési szögtől, ezért a két szélső metszési szögnek megfelelő kompenzálás sú­lyozott összegéből bármely közbenső metszé­si szögű kristály hőmérsékletfüggése kompen­zálható. Egy előnyös kiviteli alaknál a lineáris interpoláló szervet potenciométer, a hango­ló elemet pedig kapacitásdióda képezi. A megfelelő beá 1 líthatóság szempontjá­ból előnyös, ha az oszcillátorban a kristály állítható induktivitással van sorosan kapcsol­va, és az oszcillátor a kristály harmadik harmonikus frekvenciján rezeg. Ez utóbbi feltétel az oszcillátor áramköreben az alap­­harmonikuson történő rezgést gátló elemek beépítését igényli. A találmány szerinti megoldás révén nem­csak egy oszcillátor frekvenciája kompenzál­ható, hanem több oszcillátoré is, amennyi­ben ezek termikusán azonos viszonyok mellett vannak telepítve és mindegyikük az említett szögtartománynak megfelelően metszett kris­tályt tartalmaz és egy-egy hangoló elemmel van ellátva és a találmány szerint az egyes oszcillátorokhoz egy-egy lineáris interpoláló szerv van hozzárendelve, amelyek közösen csatlakoznak a két említett kompenzáló áram­körhöz. Több oszcillátor közös kompenzálá­sa lényegesen áramköri megtakarítást ered­ményez a korábban oszcillátoronként külön­­-külön használt kompenzáló megoldásokhoz viszonyítva. A találmány vonatkozik az ismertetett kap­csolási elrendezés hőmérsékletkompenzációjá­nak beállítási eljárására is, ahol az emlí­tett szögtartományba eső kristályok frekven­cia-hőmérséklet jelleggörbéi egy adott hőmér­sékleten metszik egymást, és a találmány szerint első lépésben az elrendezést a jelleg­görbék metszési hőmérsékletére visszük, és a termikus egyensúly elérése után az osz­cillátor frekvenciáját (célszerűen az interpo­láló szerv valamely közepes állása mellett) egy, az interpoláló szervtől elkülönült han­goló elemmel a kristály névleges frekven­ciájára állítjuk, majd a hőmérsékletet a pilla­natnyi értékhez viszonyított legnagyobb üze­mi hőmérsékletkülönbség legalább harmadá­nak megfelelő mértékben megváltoztatjuk, és a termikus egyensúly beállása után a lineá­ris interpoláló szervvel a frekvenciát ugyan­erre az értékre állítjuk be. A lineáris függ­vénykapcsolat miatt mindenkori kristály kom­penzáló görbéjén elegendő egyetlen pontot 3 beállítani, a hiba csökkentése érdekében azon­ban előnyös, hogy ez a pont a metszési szög­től független első beállítási hőmérséklettől minél távolabbra esik. A pontosság növelhető, ha a második hő­mérsékletet az üzemi hőmérséklettartomány egyik szélső értékére állítjuk. A beállítás szempontjából is előnyös az a kivitel, amelynél a kristállyal állítható in­duktivitás kapcsolódik sorosan, és az első lépésben a frekvenciát az induktivitás vál­toztatásával állítjuk be. A javasolt kompenzálási eljárás időszük­séglete lényegesen kisebb a több hőmérsék­leten egyedi beállításokat igénylő ismert meg­oldások időszükségleténél, ami a gyártást egy­szerűsíti, költségeit csökkenti és a szubjek­tív beállítási hiba lehetőségét kiküszöböli. A találmány szerinti megoldást a további­akban kiviteli példák kapcsán, a rajz alap­ján ismertetjük részletesebben. A rajzon az: 1. ábra három különböző metszési szögű kristály kompenzáló feszültségének változása a hőmérséklet függvé­nyében, a 2. ábra a találmány szerinti kapcsolási elrendezés funkcionális tömbvázla­ta, a 3. ábra több oszcillátor közös hőmérsék­ietkompenzáláspnak elrendezési vázlata, a 4. ábra a találmány szerinti kapcsolási elrendezésben előnyösen használha­tó oszcillátor részletes kapcsolási rajza, és az 5. ábra kompenzált és kompenzálatlan osz­cillátorok frekvencia-hőmérséklet jelleggörbéje. A szakirodalomból ismert, hogy az AT metszetű kristály frekvenciafüggése felírható harmadfokú függvény formájában: Af/f=A, (t-t0) +A2 (t-t0) 2 + A3(t-tD)3. (1) Az összefüggésben az A,, A2, A3 együtt­hatók elsőfokon tartalmazzák a metszési szö­get. Tételezzük fel, hogy a kristályt egy olyan oszcillátorkapcsolásban használjuk frekvencia meghatározó elemként, amelynek pillanatnyi frekvenciája egy kapacitásdiódával befolyá­solható. A kristály hőmérsékletfüggő frekven­ciaváltozásának ismeretében, továbbá a ka­pacitásdióda feszültségének a frekvenciára gyakorolt hatása alapján minden hőmérsék­leten kijelölhető egy olyan U feszültség, amely képes kompenzálni a hőmérsékletváltozás ha­tását, tehát amely mellett az oszcillátor éppen a névleges frekvencián rezeg. Ez a feszült­ség-hőmérséklet függvény minden metszési szög mellett más. Az 1. ábrán az a és b diagram két ilyen feszültség-hőmérséklet kom­penzációs diagramot szemléltet. A diagramok, amelyek U,, ill. U2 feszültségek alakulását szemléltetik, két olyan kristályhoz tartoznak, amelyek metszési szögei között 5' különb­ség van. Ez a különbség egyúttal az adott pontossághoz (10 ppm) tartozó legnagyobb 4 3 5 10 15 20 25 30 3b 40 45 50 55 6C 65

Next

/
Thumbnails
Contents