193374. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hordozó-ligandum-komplexek előállítására

193374 1 A találmány tárgya eljárás hordozó-li­­gandum-komplex előállítására nukleofil kom­ponenseknek aktivált polimer hordozókkal tör­ténő átalakításával. Alkalmazási területe a biotechnológia, a vegyipar és a gyógyszer­­ipar. Egyre szélesebb körben alkalmazzák a hordozón rögzített reagenseket az anyagát­alakulási folyamatokban vagy az analiti­kai preparatív anyagelválasztásokban (A. Wisemann (Edtr.) Handbook of Enzyme Che­mistry, New York 1975, D. R. Lowe, An Intro­duction to Affinity Chromatography, Amster­dam 1979). A hordozóra kötött rendszer olyan polimer mátrixból, hordozóból áll, amelyen kovalens adszorpciós kötéssel rögzítik a kí­vánt specifikus hatású anyagokat (ligandu­­mokat). Ligandumként természetes vagy szinteti­kus, bizonyos kémiai vagy biológiai hatással rendelkező vegyületeket alkalmaznak, így például anyagátalakulásoknál katalizátor­ként enzimeket, proteineket és lektin hatású peptideket, inhibitorokat, antigéneket vagy antitesteket, nukleinsavakat, poliszacharido'­­kat, cukorszármazékokat. A ligandumok meg­kötésére alkalmazott polimerek egyrészt ter­mészetes poliszacharidok, ilyenek például a cellulózok, a keményítők, a dextránok, az agarózok és ezek származékai vagy a szin­tetikus hidroxilcsoportot tartalmazó polime­rek, a hidrofil vinil-polimerek (fraktogél, TIK) vagy a fenol-formaldehid-kondenzátu­­mok (duolit), valamint az aminocsoportot tartalmazó polimerek, így a poli(akril-amid), a módosított poliszacharidok (így az amino­­-hexil-szacharóz) vagy a proteinek is. A hordozók és a ligandumok közötti ko­valens kötések kapcsolódása jelentősen befo­lyásolja a keletkező termék tulajdonságait, és így állandóan az újabb kutatások tárgyát képezi. A peptidszerű ligandumok kötése leg­gyakrabban az a- és az e-aminocsoportokon keresztül történik, habár lehetőség van a kar­­boxilcsoporton vagy az SH-csoporton ke­resztül lezajló reakcióra is. A ligandumok kötődésének alapvető feltétele, a hordozó ké­miailag kevésbé reakcióképes hidroxilcsoport­­jának az aktiválása. A polimer hordozón található különbö ző ligandumok immobilizálására alkalmaz­ható módszerekről áttekintést nyújtanak a következő munkák és monográfiák: Chemi cal Analysis, 59, P. J. Elving, J. D. Wineford ner (Edtrs.), New York 1981; E. A. Hill, M. D Hirtenstein, in Advances in Biotechnologica' Processes 1, 31—66., New York, 1983). A találmány tárgyalásához csupán olyar kapcsolódási reakciókat említünk meg, ame­lyeknél stabil, aktivált hordozót alkalmaz nak, azaz az aktivált észterek spontán reak dóit, így az N-hidroxi-szukcinimid-észter ((A) reakcióvázlat] vagy az epoxid-csoportot 2 2 tartalmazó hordozó [(B) reakcióvázlat] nuk­leofil ligandummal történő kapcsolódását, amely az „A" és a „B" reakcióvázlat szerint történik. 5 Néhány N-hidroxi-szukcinimid-észtert és epoxicsoportot tartalmazó hordozó kereske­delemben is kapható, és ezeket már széles körben is alkalmazzák. Ezeknek az említett aktivált hordozóknak az előnye, hogy hosz- 10 szabb ideig eltarthatok, és ezáltal könnyen kezelhetők. A hordozóra kötött rendszer elő­állításakor elmarad a többi módszernél szük­séges mátrix-aktiválás, valamint nem kell erősen toxikus anyagokkal és csekély stabi- 15 litású aktivált közbenső termékekkel dolgoz­ni. Ez a hordozó kiemelkedik azáltal is, hogy a hordozó és a ligandumok között létesített kémiai kötés nagyon stabil, amely megha­tározza a hordozóra kötött rendszer minősé- 20 gét. Az epoxi-aktivált hordozók adagolását jelentősen korlátozza a kötéshez szükséges magas pH-érték. Alkáli érzékeny enzimeket és proteineket, valamint redukáló csoporto- 25 kát tartalmazó szacharidokat csak a kémiai kötés létrehozásához szükséges pH-értéknek és hőmérsékletnek szabad kitenni. Ezzel szemben az N-hidroxi-szukcinimid­­-észter — vagy a klór - hangyasav-észter ak- 30 tivált hordozó 6—9-es pH-értéknél, nagyon kímélő körülmények között alakítható át. A ligandum kötésének kialakításához az N-hidr­­oxi-szukcinimid-észter alkalmazásakor jelen­tős kritérium a hidrolízissel szemben tapasz- 35 talt csekély ellenállóképessége. A hidrolí­zissel keletkező karboxilcsoportok nagymér­tékben befolyásolják a 7,0-nál kisebb izo­­elektromos ponttal rendelkező proteinek kö­tését. Nagymértékben kompenzálhatjuk a ke- 40 letkező negatív töltést, ha az aktivált észter­molekula hézagába pozitív töltésű csoportot viszünk. Mégis, az ilyen jellegű termékek­nél erősen lecsökken a bázisos proteinekhez kötődés. Az N-hidroxi-szukcinimid-észterek 45 hidrolízissel szembeni érzékenysége miatt a hordozó korlátozottan alkalmazható protei­nek kapcsolódására és erősen lecsökken a ligandumokat tartalmazó hordozóknak, a beve­zetet funkcionális csoportok számával elér- 50 hető töltése. A találmány célja stabil hordozó-ligan­­dum-komplex előállítása. A találmány alapja egyszerű eljárás sta­bil hordozó-ligandum komplex előállítására. 55 A feladatot úgy oldottuk meg, hogy aktivált hordozóra a nukleofil ligandumot kovalens kötéssel kapcsoltuk, amikor is a hordozó hidr­­oxilcsoportját (I) képletü N-(klór-karbonil -oxi)-5-norbornén-2,3-dikarboximiddel akti - 50 váltuk. Az (I) képletű N-(k'ór-karbonil-oxil­­-5-norbornén-2,3-dikarboximid új vegyület,és előállítása úgy történik, hogy foszgént N - -hidroxi-5-norbornén - 2,3 - dikarboximiddel (HONB) — előnyösen tercier amin jelenlété- 65 ben — vagy a HONB nátriumsójával (NaONB) átalakítjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents