193368. lajstromszámú szabadalom • Hőcserélő szerkezet

193368 A 13. ábra kapcsán látható, hogy a 3 belső bordák középvonalai egymástól a ívre vannak, így az a tulajdonképpen a 3 belső bordák osz­tásszögének felel meg. Ha n számú 3 belső bor­dát alkalmaznak, akkor az a osztásszög 360°/n. Hogy a 2 csőelemek egymásba helyezé­se után megfelelő merev csőszerű üreges test álljon elő, a geometriai méretektől függő a hosszúságú belső nyúlvánokkal kell ellátni a 2 csőelemeket. Ezek a nyúlvánok a 2 csőele­mek előállítása során szinte egy művelettel kialakíthatók. Annak érdekében, hogy az egymásba helye­zett 2 csőelemekhez tartozó 3 belső bordák megfelelően helyezkedjenek el a csőszerű üre­ges test belsejébe, és hogy azoß egymástól mind vízszintes, mind a cső hosszirányában értelmezve elférjenek, különféle elhajlításokat lehet eszközölni. Szükséges lehet továbbá, hogy az egyes csőelemeket egymáshoz képest elfordítva kapcsolják össze, azért, hogy a bor­dák ne zavarják az összeszerelést, illetve szét­szerelést. Az egymáshoz képesti elfordítás ß szögét úgy kell megválasztani, hogy az a kö­vetkező képletnek megfeleljen. Az említett képlet szerint ^2 f—b X ahol az egyes betűk jelentése a 2., ill. 13. áb­ráról megállapíthatók. A 3. és 4. ábrán olyan kiviteli alak ismer­hető fel, amely lényegében az 1. és 2. ábrán bemutatottal azonos, csupán az az eltérés, hogy a 3 belső bordák síkját a csőszerű üreges test keresztmetszeti síkjához képest ferdére ál­lítjuk be. Ezt a ferdeséget a 3. ábrán a cső kö­zépvonalához képesti y szöggel érzékeltettük. A y szöget úgy kell megválasztani, hogy a le­hető legnagyobb áramlási keresztmetszet ala­kuljon ki a 3 belső bordák között. Az eddig ismertetett kiviteli alakok és a ké­sőbbiekben említett kiviteli alakok esetében is szóbajöhet a 2 csőelemek egymáshoz rögzí­tése pl. hegesztéssel vagy forrasztással. Az ilyen megoldások akkor lehetségesek, ha az üreges test belsejében olyan tiszta folyadék áramlik, amiből lerakódások nem várhatók. Ugyancsak általánosan érvényes a találmány szerinti hőcserélő szerkezetre az is, hogy nem szükséges körkeresztmetszetfi 2 csőelemeket készíteni, azok lehetnek oválisak vagy sok­­szögalakúak is. A példaként ismertetett kivi­teli alakoknál egyszerűség kedvéért köralakú 2 csőelemeket szemléltetünk. A 13. ábra kapcsán szemléltetett közbenső termék kapcsán látható, hogy az e részszéles­ségű kivágásokkal és a d0 átmérőjű technoló­giai szempontból fontos belső nyílással kiala­kított 2 csőelemekből összeállított hőcserélő szerkezet egyszerűen gyártható. A vizsgálatok szerint a találmány tárgyát képező megoldá­soknál mégis ötszörös, hatszoros értékre lehet a hőátszármaztatási tényezőt javítani a koráb­ban ismert hőcserélők átlagos hőátszármazta- 4 5 tási tényezőjéhez képest. A hőátszármaztatás ifyen mértékű javítása azt eredményezi, hogy a hőcserélők fajlagos méretei szintén ilyen arányban csökkenthetők, ami a helyszükség let igen jelentős csökkenését jelenti. Az 5. és 6. ábrán olyan megoldás van szem­léltetve, amelynél a 2 csőelemek csak az 1 kül­ső bordákkal rendelkeznek. Az egymásba ra­kott 2 csőelemeken belül a 4 béléscső van al­kalmazva. A 4 béléscső belsejében foglalnak helyet a 3 belső bordák, amelyek a 6 talpaikkal vannak a 4 béléscső belső felületéhez rögzítve. Ez a rögzítés egyszerű érintkezés is lehet vagy pedig forrasztással lehet a 6 talpakat a 4 bélés­csőhöz rögzíteni. Célszerű, ha a 3 belső bor­dákból az 5 fülek vannak kisajtolva. Előnyös, ha az 5 füleket a 3 belső bordák síkjából ol­dalirányban kihajtjuk. A 7. és 8. ábra kapcsán ismertetett példa­ként kiviteli alak az 5. és 6. ábrán szemlélte­tett kiviteli alakhoz képest csak abban tér el, hogy a kihajlított 5 fülek az első esetben síkok­ként foglalnak helyet, míg a 7. és 8. ábrán szemléltetett példaként! kiviteli alaknál az 5 fiilek a 4 béléscső palástjával lényegében pár­huzamos alakúra, vagyis ívalakúra vannak kihajlítva. Mint már korábban utaltunk rá, az 5 8. ábrán szemléltetett példakénti kiviteli alakok akkor kerülnek előtérbe, amikor gon­doskodni kell arról, hogy a csőszerű üreges test belsejében áramló közeg ne tudjon a kör­nyezetbe jutni. A 9. és 10. ábra kapcsán ismertetett pél - dikénti kiviteli alaknál a találmány alapgon­dolatát képező, és főleg a tisztítási célt szol­gáló kiviteli alak olyan esete áll fenn, amely­nél belső bordák nem szerepelnek. Itt a 2 cső­­elemek egymásba rakásuk után egy üres cső­szerű testet alkotnak, amelynél a belső tisz­títás különösen egyszerű módon végezhető el a 2 csőelemek egymástól való különválasztása után. A 11. és 12. ábrán bemutatott példakénti kiviteli alak a, 9. és 10. ábrán szereplő meg­oldáshoz képest abban tér el, hogy a 2 csőele­mek kúpos palástrészekkel rendelkeznek, így az egyes 2 csőelemek egymásba rakása külö­nösen zárást biztosít. A példakénti kiviteli alakok ismertetése kapcsán látható, hogy a találmány szerinti hőcserélő szerkezet egyszerű kialakítás mellett rendkívül sok lehetőséget biztosít a tervező és kivitelező számára a legkülönfélébb célok­ra szolgáló hőcserélő szerkezetek kialakításá­hoz. A találmány szerinti hőcserélő szerkezet bármely változatának az alkalmazása meg­nyugtatóan biztosítja a csőszerű üreges testek belsejének tisztítását, amellett, hogy lénye­gesen javítja a cső belsejében áramló közeg hőátadási tényezőjét is. Nyilvánvaló, hogy a hőátadási tényező javítása révén jelentős mér­tékben fog csökkenni a hőcserélő szerkezet fajlagos súlya, és helyszükséglete is, továbbá a hőcserélőhöz szükséges anyagfelhasználás is csökken. 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents