193336. lajstromszámú szabadalom • Hőcserélő szerkezet, elsősorban gázfűtésű készülékekhez

193336 A kinyomások alakja különféle lehet. Ki­alakításukat áramlástechnikai és/vagy hő­technikai meggondolások alapján lehet eldön­teni. A kinyomások alakja mellett lényeges lehet azok elhelyezkedése is. Hosszúkás ki­nyomásoknál szerepet játszik az a körülmény, hogy a kinyomások a mellettük áramló közeg áramlási irányának párhuzamosak-e, vagy ahhoz képest keresztirányban vannak. A ki­nyomások alakja, helyzete és száma tekin­tetében igen sokféle kombináció illetve vál­tozat hozható létre. A találmány szerinti hőcserélő szerkezet lényege tehát, hogy az egyik közeg áram­lási terét jelentő, a fallal övezett, a közeg áram­lási irányában csökkenő keresztmetszetű csa­tornája van, és a fal mindkét oldalán kinyo­mások vannak. A találmány szerinti hőcserélő szerkezet egy előnyös kiviteli alakjánál a fal egyik ol­dalán több kinyomás van, mint annak másik oldalán. Egy újabb előnyös kiviteli alakja a talál­mány szerinti hőcserélő szerkezetnek az olyan megoldás, amelynél a fal egyik oldalán lévő kinyomások a másik oldali kinyomásoktól eltérő alakúak. Egyes esetekben célszerű lehet a talál­mány szerinti hőcserélő szerkezet olyan ki­viteli alakja, amelynek azonos alakú, de el­térő helyzetű kinyomásai vannak. Egy újabb előnyös kiviteli alakja a ja­vasolt megoldásnak az olyan megoldás, amely­nél a csatorna egy szakaszán a falhoz rögzí­tett bordák vannak. További célszerű kiviteli alakja a talál­mány szerinti hőcserélő szerkezetnek az olyan megoldás, amelynél a bordák síkja a csator­nában áramló közeg áramlási irányával lé­nyegében párhuzamos. A találmány szerinti hőcserélő szerkeze­tet a csatolt rajzon szemléltetett példakénti kiviteli alakok kapcsán ismertetjük részle­tesebben. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti hőcserélő szerkezet egy részletének hossz­­metszete, a 2. ábrán az 1. ábrán jelölt A részlet egy példakénti esete látható, részben nézetben, részben metszve, a 3. ábra az 1. ábrán jelölt A részlet egy másik példakénti esetét szemlél­teti^ részben nézetben, részben metszve, és a 4. ábra az 1. ábrának megfelelő felül­nézet egy része. Az 1. ábrán szemléltetett példakénti hő­cserélő szerkezet egy hőlégfúvó része lehet. Az 1 falak az 5 csatornát fogják közre. Az 5 csatorna belsejében az égéstermék — F kö­zeg — áramlik a nyíl értelmében, az 1 falon kívül pedig a B közeg — általában a környe­zeti levegő — van. Az 5 csatorna 1. ábra szerinti hosszmet­szete a hőátadási differenciálegyenlet q = ál­3 landó peremfeltétellel történő megoldásának megfelelő alakú. A q itt az 1 falra vonatkozó hőáram sűrűségét jelenti. Az előbbiekben említett differenciálegyen­let más peremfeltétel mellett is megoldható, így pl. a w = állandó peremfeltétel is szó­­bajöhet, ami azt jelenti, hogy az 5*csatorná­­ban áramló égéstermék w áramlási sebes­ségét vesszük állandónak. Korábban már említettük, hogy a talál­mány elé kitűzött cél volt, hogy a csatorná­ban az áramlási sebesség fokozása révén a hőáramsűrűséget a lehető legnagyobb mér­tékre fokozza, de e cél mellett nyilvánvaló szándék volt az áramlási ellenállás minél kisebb értéken tartása. Az áramlási ellenállás csökkentése érde­kében a csatorna falán alkalmazott belső 2 kinyomások és külső 3 kinyomások alakjait gondosan kellett megválasztani. Azt találtuk, hogy a lamináris határréteget felszakító, és ennek révén a hőátadási tényezőt javitó, de legkisebb áramlási ellenállást jelentő kinyo­más a cseppalakú vagy ami jól megközelíti a cseppalakot. A 2. ábra olyan példakénti kialakítást szem­léltet, amelynél a 2 és 3 kinyomások jól meg­közelítik a cseppalakot. Ez a példa egyébként olyan esetet tükröz, amelynél az 1 fal belső és külső oldalán a 2, illetve 3 kinyomások száma azonos, ami akkor lehet szükséges, ha az 1 fal mindkét oldala mentén a hőátadási tényező közel azonos. A 3. ábrán szemléltetett példánál a 2 és 3 kinyomások olyan alakúak, hogy egyik irá­nyú oldalaik egymással párhuzamosak. (Ez a forma csak megközelíti az ideális alakot.) Egyébként ez a példa olyan esetet tükröz, amelynél tervezési adatként az 5 csatorna 1 falának belsejénél a hőátadási tényező három­szor akkora volt, mint az 1 fal külső oldalán vagyis af = 3 aj. Ennek megfelelően a külső 3 kinyomások számát háromszor nagyobbra kellett venni, mint a belső 2 kinyomásokét, va­gyis ZB= 3 ZF. A 2 és 3 kinyomások középvonalai az adott áramlási irányokkal párhuzamosak. így pl. konvektoroknál a 2 és 3 kinyomások közép­vonalai egymással párhuzamosak és függő­leges helyzetűek. A 4. ábrán látható, hogy az 5 csatorna fel­ső szűk szakaszán 4 bordák vannak az 1 fal­hoz rögzítve. A 4 bordák síkjai az égéstermék áramlási irányával párhuzamosak. Ilyen 4 bordák az 1 fal külső oldalán is lehetnek. A találmány szerinti hőcserélő szerkezet­nél a körülményekre figyelemmel optimális hőáramsűrűséget és az 1 fal mentén állandó vagy közel állandó hőáramsűrűséget lehet biztosítani. Ennek eredményeként a javasolt hőcserélő szerkezet fajlagos súlya és hely­­foglalása is kisebb, mint a hasonló célú más szerkezeteké. A vázolt előnyök mellett a ha­tásfok is javul, ha olyan készülékben alkal-4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents