193326. lajstromszámú szabadalom • Kézi mikrofilmlapolvasó
1 A találmány mikrofilmlap olvasására szolgáló olyan berendezés, amely könnyű, olcsó és egyszerű, így bárhol, bárki, megbízható eszköz segítségével kereshet kérdéseire felvilágosítást mikrofilmlapon levő olyan mennyiségű információból, ami hagyományos információhordozón csak könyvtárnyi méretű anyagból, raktárosok segítségével vehető igénybe. Az elmúlt száz évben lezajlott társadalmi fejlődés egyik jellegzetes vonása, hogy a papír megszűnt egyedüli információhordozó lenni. Számos versenytársa közül az egyik legéletképesebb a mikrofilm, különösen filmlap formájában és olyan tartalom esetében, amit referensz jelleggel használunk, majd amikor az új kiadás megjelenik, a régit selejtezzük. Ilyen például egy gyártmány alkatrészjegyzéke, amit csak azért lapozunk fel, hogy megtudjuk valaminek a rendelési számát vagy az árát, vagy ilyen a telefonkönyv, amit születésétől elmúlásáig mindenki használ, de senki el nem olvas. Ilyenek-a könyvtárak katalógusai, raktárak állományjegyzékei, takarékhálózatok jegyzékei a betétállományról, menetrendek, de ilyenek a folyton új kiadást igénylő lexikonok, enciklopédiák, szótárak is. Az ilyen kiadványok egyre vaskosabbak w így drágábbak — és egyre gyorsabban avulnak, vagyis gyakrabban kényszerülünk ezeket beszerezni. Ha a tartalmuk gépi adathordozón van, az anyag számítógéppel könnyen felújítható és átrendez.hető, a legolcsóbb nyomat pedig a COM (Computer Output Microform) filmlap. A levelezőlap méretű filmlapon többszáz oldalas kézikönyv ismeretanyaga fér el és erről másolat készítésének költsége mai hazai viszonyaink között kevesebb, mint egy folyóiratszám ára. Elmarad a könyvkötészeti munka és a több száz oldal terjedelmű információ levélként terjeszthető. Hátránya azonban, hogy olvasásához több kiló súlyú, terjedelmes és sokezer Ft költségű olvasóberendezés szükséges. Készülnek ugyan kézi eszközök is, ilyen pl. a PENTAKTA HL 100, de 10,5x-ös nagyítása csak 20x-os kicsinyítésig elegendő, akkor sem mindig, a 30...40x-s nagyítás esetében a kéz remegése már zavaró és használatuk fárasztó. Hasonló célkitűzésű a 4 257 180 (1981. G 02 B 27/02) valamint az abban hivatkozott 4 149 776 US szabadalmi leírás. Utóbbi optikai rendszere a belső cső belsejében van elhelyezve. A cső alján van egy 45°-ra állított tükör, amely az optikai rendszer felé irányítja a mikrofilmlap kockájának képét. A hosszú sugármenet miatt csak kedvezőtlen kompromisszum adódik a nagy, látószög és az erős nagyítás ellentmondó követelménye között, amellett nincs beosztás, aminek segítségével a keresett kocka koordinátáit be lehetne állítani. A hivatkozó 4 257 180 US szabadalmi leírás ezeken azzal a megoldással segít, hogy egyetlen okulárt alkalmazva azt kívül helyezi, a mikrofilmlapot — előny-2 2 telenül — a rövid oldalával párhuzamos függőleges tengely köré hengeríti két fel-le tolható és forgatható belső cső közé. Az abszciszsza számjeleit a forgatható cső palástjának felső részére teszi, az ordináta betűjeleit pedig a fel-le csúsztatva helyzetbeállítható okulár mellé. Ezzel ugyan megoldódik az egyszerű okulár használata, de nincs megoldva a világítás mögötte, a fény útja változik, a csúszópálya növeli a készülék bonyolultságát, súlyát és rontja üzembiztonságát, amellett szükségtelen is, mivel a mikrofilmlapot közrefogó belső csöveket behelyezéskor és kiemeléskor amúgy is fel-le kell mozgatni, a h ányolt skála ezen is elhelyezhető. Ez esetben viszont vízszintes elrendezést kell követni, hogy a mozgócső saját súlya következtében ne csússzon be. Mindkét megoldás közös hátránya, hogy hosszabb, akár néhány perces olvasás során a kéz elfárad a szokatlan tartás‘ól és nem teszi lehetővé a kép vagy a szöveg huzamos szemlélését. Amellett mindkét kezünk el lévén foglalva, az információ lejegyzésekor a készüléket ismételten letenni.-febverni kényszerülünk, hogy szabaddá tegyük kezünket az íráshoz, lapozáshoz, majd újból felvegyük a készüléket szemlélés céljából. A jelen találmány tárgyát képező olvasókészülék vízszintes cső elrendezésű, a mikrofilmlap koordinátái beállíthatók, a fény útja állandó, tükör tereli az okulár irányába, könyny ísége folytán szemüvegszáras tartóvázzal orra illeszthető és akkor sem kényelmetlen, ha huzamosabb ideig használjuk. Ilyen tartóváz önmagában ismeretes, többek között pl. az 1 213 951 sz. angol szabadalmi leírásból. Jelen találmány azonban nem tekinthető e váz és a 4 257 180 US szabadalmi leírás szerinti megoldás egyesítésének, mert az utóbbi a maga mozgó okulárjával, a fény változó útjával, függőleges elrendezésével alkalmatlan arra, hogy szemüvegszerű vázra helyezzék. A találmány szerinti készülék bárhol használható. Asztalnál ülve olvashatjuk a mikrofilmlapot, majd — a készüléket a szemünkön hagyva — az asztalra nézve jegyzetelhetünk, lapozhatunk, mert mindkét kezünk szabad. Használhatjuk mozgó járművön, terepen vagy ágyban fekve, és néhány milliampert fogyasztó, könnyű, világítódiódás mesterséges fényforrás is behelyezhető. A találmány tárgyát a továbbiakban az ábrák alapján magyarázzuk. Az 1. ábra a mozgócső elölnézetben, a 2. ábra a mozgócső oldalnézetben, a 3. ábra az alapcső metszetben, a 4. ábra az olvasókészülék a tartóvázzal elölnézetben, az 5. ábra az olvasókészülék a tartóvázzal oldalnézetben, a 6. ábra perspektivikus vázlat a teljes készülékről az 016 kocka olvasására állítva. A készülék alapvető eleme a 3. ábra szerinti 1 alapcső, amely két egyközépvonalú 193326 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
