193293. lajstromszámú szabadalom • Többpólusú csatlakozó kiemelhető tűérintkezői célszerűen lemezből sajtolva

193293 4 bezáró lejtő, a rögzítő zóna felől a tűérintkező hossztengelyével legalább 30°-os szöget be­záró lejtő határolja, és.a vállon két, egymás­sal szemben elhelyezkedő, legalább 1/10 név­leges csap/hüvely átmérőnyi mélyedés, és ezek két szélén legalább 1/10 névleges csap/hü­vely átmérőnyi feltüremkedés van. A találmány szerinti tüérintkező egy elő­nyös kiviteli alakjánál a hüvely vagy csap fe­lőli váll tüérintkező hossztengelyére merőleges szelvényének körvonala lényegében két egy­mással szemben fekvő domború szakaszból és két egymással szemben fekvő homorú sza­kaszból áll, a domború szakaszok körívek, vagy olyan egyenes szakaszokból állnak, ame­lyeknek metszéspontjai egy köríven helyezked­nek el, és hajlásszögük legfeljebb 20°. A találmány szerinti tűérintkező egy má­sik előnyös kiviteli alakjánál a hüvely vagy csap felőli váll és a vezetékrőgzítő rész között a hossztengelyre merőleges legkisebb mérete a névleges csap/hüvely átmérőnek 0,7 — 1,3- szerese. A találmány szerinti tűérintkező egy újabb előnyös kiviteli alakjánál a hüvely vagy csap felőli váll tüérintkező hossztengelyére merő­leges legnagyobb mérete a névleges csap/hü­vely átmérőjének 1,2 — 2,5-szerese. Végül a találmány szerinti tűérintkező elő­nyös kiviteli alakja az is, ahol a rögzítő zó­nának a hüvely vagy csap felőli váll hosszab­bik szimmetriatengelyével párhuzamos mérete legalább akkora, mint a névleges csap/hü­vely átmérő, de kisebb, mint a hüvely vagy csap felőli váll tüérintkező hossztengelyére merőleges legnagyobb mérete. A találmány részletesebben egy kiviteli példa alapján a mellékelt rajzok segítségével' ismerhető meg, ahol az 1. ábra — a csapos érintkezőt, a 2. ábra — a hüvelyes érintkezőt, a 3. ábra — az 1.. ábrán jelölt szelvényt, a 4. ábra — a többpólusú csatlakozó csapo§ felének két egymásra merőleges metszetét mutatja be. A 4. ábrán látható módon a többpólusú csatlakozó í szigetelő testébe vannak behe­lyezve — bepattintva a 2 csapos érintkezők. Az 1 szigetelő test hőre lágyuló műanyagból készült, és lépcsős kialakítással hengeres fu­ratok vannak benne a tűérintkezők részére. A 2 csapos érintkező az 1. ábrán látható. Főbb részei: a 3 csap, a 4 vezetékrögzítő, és az 5 rögzítő zóna,‘amelyet két oldalról a 6 és a 7 váltak határolnak. Az 1 szigetelő testben a 2 csapos érintke­ző helyzetét a 6 és 7 vállak határozzák meg, mégpedig nemcsak hosszirányban, hanem a befogadó furattal az egytengelyűségüket is. Ezért a tűérintkező helyes kialakításának nagy jelentősége van. Ezt támasztja alá az az előírás is, mely szerint a rögzítésnek olyan­nak kell lertnie, hogy a tüérintkezőt legalább 20 N erővel lehessen csak eltávolítani a szige­telőtestből. 3 Azonos módon van rögzítve a szigetelő testébe, és ennek megfelelően azonos kiala­kítású a 8 hüvelyes érintkező azzal az érte­lemszerű eltéréssel, hogy nem csapja, hanem ennek a helyén 9 hüvelye van. Mivel a kétféle tűérintkező — az emlí­tett eltéréstől eltekintve — megegyező kivi­telű, a továbbiakban a kettőt együtt-tárgyal­juk. Az 1. ill. 2. ábrán látható tűérintkezők le­mezből vannak sajtolva. Ennek a gyártás szempontjából több előnye is van. Mindenek­előtt gyorssajtolásos technológiával gazdasá­gosan nagy tömegben lehet gyártani, továbbá az alapanyagul szolgáló szalagból sajtolás után kialakuló hordszalagon maradó érintke­zők takarékosan vonhatók be a kontaktus fe­lületen nemesfémmel, a vezetékrögzítő részen ónnal. A gyártástechnológiára jellemző, hogy a tűérintkezők 15%-kal kevesebb anyagból 50-szer termelékenyebben állíthatók elő, mint forgácsolással. Természetesen a találmá­nyunk szerinti tűérintkezők előállíthatok for­gácsolással is. A helyes kialakításuk elvét, amely talál­mányunk lényege, az 1., 2. és 3. ábra alap­ján lehet megérteni. Az 1 tüérintkezők jellemző mérete a 3 csap átmérője, amely az érintkezőpár d névleges csap/hüvely átmérője. A további méretek megválasztásánál a szigetelő test anyagának minőségére és ru­galmasságára, valamint az osztástávolságra kell figyelemmel lenni. Nyilvánvaló, hogy ha kisebb az osztástávolság, nem csak a névle­ges csap/hüvely átmérőnek, hanem a tüérint­kező többi keresztmetszeti méretének is ki­sebbnek kell lennie. Mivel ilyenkor nagyobb szilárdságú szigetelő testet célszerű használ­ni, vannak olyan keresztmetszetek, amelyek progresszíven csökkennek. Ugyanígy igaz az is, hogy rugalmasabb anyagú szigetelő test esetében a tűérintkezőnek vannak olyan mé­retei, amelyek a névleges csap/hüvely átmér rőhöz képest progresszíven nőnek, mert csak így biztosítható a kiemelési ellenállásuk. Az előbb ismertetett szempontok alapján lehet kiválasztani a tűérintkezők nyersanya­gául szolgáló lemez vastagságát akkor, ha a tűérintkezőt lemezből sajtolással készítik. A kiinduló lemezvastagság, amely megegye­zik a kész tűérintkezőnek a 4 vezetékrögzí­tő rész és a 6 váll közötti szakaszának a hossztengelyére merőleges legkisebb s mére­tével, tehát a d névleges csap/hüvely átmé­rő 0,7 — 1,3-szerese, azaz s = (0,7 — l,3)d. A 4. ábrából látható, hogy a tűérintkezők­nek stabilitás és szilárdság szempontjából a kritikus keresztmetszetűk az 5 rögzítő zó­nában van. Mivel lemez nyersanyag alkalma­zása esetén a lemezvastagság miatt az s méret behatárolt, a szükséges keresztmetszet csak az erre merőleges méret növelésével biztosít­ható. Ezért az 5 rögzítő zónának a 6 váll hosz­­szabbik szimmetriatengelyével párhuzamos c 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents