193293. lajstromszámú szabadalom • Többpólusú csatlakozó kiemelhető tűérintkezői célszerűen lemezből sajtolva
193293 4 bezáró lejtő, a rögzítő zóna felől a tűérintkező hossztengelyével legalább 30°-os szöget bezáró lejtő határolja, és.a vállon két, egymással szemben elhelyezkedő, legalább 1/10 névleges csap/hüvely átmérőnyi mélyedés, és ezek két szélén legalább 1/10 névleges csap/hüvely átmérőnyi feltüremkedés van. A találmány szerinti tüérintkező egy előnyös kiviteli alakjánál a hüvely vagy csap felőli váll tüérintkező hossztengelyére merőleges szelvényének körvonala lényegében két egymással szemben fekvő domború szakaszból és két egymással szemben fekvő homorú szakaszból áll, a domború szakaszok körívek, vagy olyan egyenes szakaszokból állnak, amelyeknek metszéspontjai egy köríven helyezkednek el, és hajlásszögük legfeljebb 20°. A találmány szerinti tűérintkező egy másik előnyös kiviteli alakjánál a hüvely vagy csap felőli váll és a vezetékrőgzítő rész között a hossztengelyre merőleges legkisebb mérete a névleges csap/hüvely átmérőnek 0,7 — 1,3- szerese. A találmány szerinti tűérintkező egy újabb előnyös kiviteli alakjánál a hüvely vagy csap felőli váll tüérintkező hossztengelyére merőleges legnagyobb mérete a névleges csap/hüvely átmérőjének 1,2 — 2,5-szerese. Végül a találmány szerinti tűérintkező előnyös kiviteli alakja az is, ahol a rögzítő zónának a hüvely vagy csap felőli váll hosszabbik szimmetriatengelyével párhuzamos mérete legalább akkora, mint a névleges csap/hüvely átmérő, de kisebb, mint a hüvely vagy csap felőli váll tüérintkező hossztengelyére merőleges legnagyobb mérete. A találmány részletesebben egy kiviteli példa alapján a mellékelt rajzok segítségével' ismerhető meg, ahol az 1. ábra — a csapos érintkezőt, a 2. ábra — a hüvelyes érintkezőt, a 3. ábra — az 1.. ábrán jelölt szelvényt, a 4. ábra — a többpólusú csatlakozó csapo§ felének két egymásra merőleges metszetét mutatja be. A 4. ábrán látható módon a többpólusú csatlakozó í szigetelő testébe vannak behelyezve — bepattintva a 2 csapos érintkezők. Az 1 szigetelő test hőre lágyuló műanyagból készült, és lépcsős kialakítással hengeres furatok vannak benne a tűérintkezők részére. A 2 csapos érintkező az 1. ábrán látható. Főbb részei: a 3 csap, a 4 vezetékrögzítő, és az 5 rögzítő zóna,‘amelyet két oldalról a 6 és a 7 váltak határolnak. Az 1 szigetelő testben a 2 csapos érintkező helyzetét a 6 és 7 vállak határozzák meg, mégpedig nemcsak hosszirányban, hanem a befogadó furattal az egytengelyűségüket is. Ezért a tűérintkező helyes kialakításának nagy jelentősége van. Ezt támasztja alá az az előírás is, mely szerint a rögzítésnek olyannak kell lertnie, hogy a tüérintkezőt legalább 20 N erővel lehessen csak eltávolítani a szigetelőtestből. 3 Azonos módon van rögzítve a szigetelő testébe, és ennek megfelelően azonos kialakítású a 8 hüvelyes érintkező azzal az értelemszerű eltéréssel, hogy nem csapja, hanem ennek a helyén 9 hüvelye van. Mivel a kétféle tűérintkező — az említett eltéréstől eltekintve — megegyező kivitelű, a továbbiakban a kettőt együtt-tárgyaljuk. Az 1. ill. 2. ábrán látható tűérintkezők lemezből vannak sajtolva. Ennek a gyártás szempontjából több előnye is van. Mindenekelőtt gyorssajtolásos technológiával gazdaságosan nagy tömegben lehet gyártani, továbbá az alapanyagul szolgáló szalagból sajtolás után kialakuló hordszalagon maradó érintkezők takarékosan vonhatók be a kontaktus felületen nemesfémmel, a vezetékrögzítő részen ónnal. A gyártástechnológiára jellemző, hogy a tűérintkezők 15%-kal kevesebb anyagból 50-szer termelékenyebben állíthatók elő, mint forgácsolással. Természetesen a találmányunk szerinti tűérintkezők előállíthatok forgácsolással is. A helyes kialakításuk elvét, amely találmányunk lényege, az 1., 2. és 3. ábra alapján lehet megérteni. Az 1 tüérintkezők jellemző mérete a 3 csap átmérője, amely az érintkezőpár d névleges csap/hüvely átmérője. A további méretek megválasztásánál a szigetelő test anyagának minőségére és rugalmasságára, valamint az osztástávolságra kell figyelemmel lenni. Nyilvánvaló, hogy ha kisebb az osztástávolság, nem csak a névleges csap/hüvely átmérőnek, hanem a tüérintkező többi keresztmetszeti méretének is kisebbnek kell lennie. Mivel ilyenkor nagyobb szilárdságú szigetelő testet célszerű használni, vannak olyan keresztmetszetek, amelyek progresszíven csökkennek. Ugyanígy igaz az is, hogy rugalmasabb anyagú szigetelő test esetében a tűérintkezőnek vannak olyan méretei, amelyek a névleges csap/hüvely átmér rőhöz képest progresszíven nőnek, mert csak így biztosítható a kiemelési ellenállásuk. Az előbb ismertetett szempontok alapján lehet kiválasztani a tűérintkezők nyersanyagául szolgáló lemez vastagságát akkor, ha a tűérintkezőt lemezből sajtolással készítik. A kiinduló lemezvastagság, amely megegyezik a kész tűérintkezőnek a 4 vezetékrögzítő rész és a 6 váll közötti szakaszának a hossztengelyére merőleges legkisebb s méretével, tehát a d névleges csap/hüvely átmérő 0,7 — 1,3-szerese, azaz s = (0,7 — l,3)d. A 4. ábrából látható, hogy a tűérintkezőknek stabilitás és szilárdság szempontjából a kritikus keresztmetszetűk az 5 rögzítő zónában van. Mivel lemez nyersanyag alkalmazása esetén a lemezvastagság miatt az s méret behatárolt, a szükséges keresztmetszet csak az erre merőleges méret növelésével biztosítható. Ezért az 5 rögzítő zónának a 6 váll hoszszabbik szimmetriatengelyével párhuzamos c 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
