193289. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként vérplazma sűrítményt tartalmazó készítmény haj és köröm ápolására
193289 1 2 A találmány tárgya hatóanyagként vérplazmasűrítményt tartalmazó készítmény haj és köröm ápolására, különösen hajsampon, hajleöblítő szer, hajkondicionáló szer vagy hajszesz, illetve körömlakk formájában való 5 felhasználásra. A hajápoló szereket felhasználási módjuk és rendeltetésük szerint több csoportba sorolhatjuk. Főbb csoportnak tekinthetjük a hajsamponokat, a hajleöblítő szereket, a 10 hajkondicionáló szereket és a különböző hajszeszeket. A kezelendő haj jellege szerint mindezen szerek készülnek száraz, normál, zsíros, valamint korpás hajra. A hajsamponok elsődleges feladata a haj 15 és a fejbőr tisztítása. Ebből a célból felületaktív anyagokat, elsősorban tenzideket tartalmaznak. A felületaktív anyagok a hajra és a fejbőrre szárító hatást fejtenek ki. A szárító hatás kompenzálása, valamint a haj és a 20 fejbőr ápolása céljából a hajsamponok a felületaktív anyagokon kívül tartalmaznak különböző hatóanyagokat, közöttük visszazsírzó szert és bőrtápláló anyagokat. Ezeken az anyagokon kívül a hajsamponok (és a többi 25 hajápolószer) tartalmaznak még illat- és színezőanyagokat, valamint szükség szerint tartósítószert. Hatóanyagként általában fehérje- és aminosavtartalmú anyagokat használnak, például növényi kivonatokat, ko Ma- 3(5 gént, stb. A hajsamponban lévő hatóanyagok hatásukat csak mérsékelten tudják kifejteni, mivel a samponos kezelést öblítés követi, és az öblítővíz a sampon hatóanyagának jelentős részét eltávolítja. A sampon öblítés előtti 35 fejentartása a hatóanyag bőrbe diffundálását segíti. A hajleöblítő szereket a hajsamponnal ellentétben már vízzel nem mossuk le. A tartósabb jelenlét miatt a hajleöblítő szerek ható- 40 anyag koncentrációja általában kisebb a hajsamponokénál. A hajleöblítő szerek elsődleges célja a samponos hajmosás bőr- és hajkárosító hatásának ellensúlyozása, a haj és a fejbőr állagának javítása. Fokozottan ez a 45 cél hajkondicionáló szerek esetében, amelyek szintén tartósan vagy tartósabban a hajon maradnak. A hajkondicionáló szerek tenzidek helyett valamilyen emulziós formában tartalmazzák a hatóanyagot, amely a leírtak- 50 kai összhangban döntően természetes alapú fehérjéket tartalmaznak. A hajszeszekben a szesztartalmon kívül még valamilyen természetes alapú kivonat is található. Ez a hatóanyag általában növényi kivonat vagy állati 55 eredetű íehérjeszármazék. A hajápolószerek esetében az említett tő alkalmazási területek mindegyikére igaz, hogy az alkalmazandó hatóanyagnak többszörösen kedvező hatást kell kifejteni. Egyrészt gondoskodniuk kell 60 a haj visszazsírzásáról, megfelelő fizikai tulajdonságairól (rugalmasság, fésiilhetőség, fény, stb.), másrészt a fejbőrt kell védeni a kiszáradás ellen, továbbá a hajképzéshez szükséges anyagokat kell a fejbőrön keresztül a 65 szervezetbe juttatni. Körömlakk alkalmazásánál használnak fehérje alapú hatóanyagokat, amelyek célja a köröm konzisztenciájának védése, töredezésmentességének őrzése vagy biztosítása. A körömlakkok használata során a lakkréteg repedésre való hajlama az egyik leghátrányosabb tulajdonság. A Sakkréteg repedésre, töredezésre való hajlamából adódik, hogy a már felvitt lakkot tényleges kopásánál sűrűbben kell eltávolítani. Ismeretes továbbá, hogy az ismert természetes alapú hatóanyagok közül fehérje- és aminosavösszetétele révén a vérben mindazon összetevő megtalálható, amely a fenti célok kielégítését lehetővé tenné. Természetes formában a vér kozmetikai célra való felhasználását számos körülmény gátolja. Ezek közül említhető az alvadásra, romlásra való hajlama, színe, stb. A vágóhídi vér ipari felhasználása már széleskörűen ismert. A vágóhídi vért antikoagulánssal való kezelés után szeparátorral sűrűvérre és vérplazmára bontják, és a vérplazmát főleg élelmiszeripari célokra hasznosítják. A vérplazmában található főbb íehérjecsoportokat a globuláris és a lipoprotein típusú fehérjék, valamint a fibrinogén képezik. Á vérplazma természetes formában nagy víztartalma és romlásra való hajlama miatt hatóanyagként való felhasználásra alkalmatlannak tűnik. Vérplazmából szárítással vérplazma sűrítményeket lehet készíteni. A vérplazmasűrítmény viszonylag nagy sótartalommal rendelkezik. A szárítás során a folyadék eltávozásakor a sókoncentráció növekszik. Az alábbiakban megadjuk a vérplazma, majd a szárított vérplazma összetételét, továbbá a vérplazma esszenciális aminosavtartalmát (Grant, R.A.: Applied protein chemistry, Applied Sei. Publishers, Ltd. London, 1980.). A vérplazma (a teljes vér 60%-a) átlagos összetétele Y',z 90,8 5° 0,8 pS'r-K , 0-‘ Egyéb anyagok o,4 Fehérjék 7 9 Aibumin 33 Fibrinogén (\4 t% Globulin 4 2 t% t% t% t% t°/o t% t% összetétele Víz 7,0 t% Fehérje 71,9 t% Sók 7,3 t% a vérplazmából 9,2 t% antikoaguláns Zsír 1,0 t% Egyéb 3,6 t% A vér plazma esszenciális aminosavtartalma (g aminosav/100 g) l.izin 9,2 Leucin 1 10,1 T reonin 6,2 i-leucin 2,9 Metionin 1,0 Triptofán 1,9 Valin 7,0 Hisztidin 3,5 Fenilalanin 5,6 2
