193283. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4-dezacetil-indol-dihidroindol alkaloidok bifunkciós észter-származékainak előállítására
Az (I) általános képletű vegyületeket több lépéses szintézissel állíthatjuk elő. Első lépésben egy Hargrove [3 392 173. számú amerikai egyesült államok-beli szabadalmi leírás] módszere szerint előállított R-OH általános képletű 4-dezacetil-indol-dihidroindol-származékot — a képletben R jelentése a fenti — egy (IV) általános képletű karbonsavanhidriddel — a képletben X jelentése a fenti — acilezünk, a reakció termékeként olyan (I) általános képletű vegyületet kapunk, amelynek képletében Z jelentése hidroxilcsoport és R és X jelentése a fenti. A Z helyén 1-3 szénatomos alkoxicsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületeket az R-CO-X-COOH általános képletű félsavból állíthatjuk elő, szokásos, 1-3 szénatomos alkanoilal végzett észterezési eljárással. Mivel az ROH általános képletű kiindulási anyagban jelenlévő észtercsoportok mind metil-észterek, alkanolként előnyösen metanolt használunk, így az átészterezésből származó problémák elkerülhetők. Ha egy olyan (I) általános képletű vegyület előállítása céljából, amelynek képletében R1 karboxilcsoportot jelent, egy indol-dihidroindol-származékot borostyánkősavanhid riddel kell reagáltatnunk, a 3-as és 4-es helyzetű észtercsoportot először hidrolizálni kell — a hidrolízis terméke például VLB-ből kiindulva a 4-dezacetil-vinblasztinsav-, mint az a 4 012 390 számú amerikai egyesült államok-beli szabadalmi leírásból kitűnik. A következő lépésben a 3-as helyzetű karboxilcsoportot valamely fentebb említett karboxil-védőcsoporttal védeni kell. A 3-as helyzetű karboxilcsoporton védett származékot, amely a 4-es helyzetben szabad hidroxilcsoportot tartalmaz, ezt követően reagáltatjuk a savanhidriddel. A kapott terméket kémiai átalakításokkal olyan (I) általános képletű származékokká alakíthatjuk, amelyek képletében Z valamely acilező csoportot jelent, feltéve, hogy semleges vagy bázikus reakciókörülmények között dolgozunk, ezáltal elkerülhetjük a 3-as helyzetű karboxil-védőcsoport lehasítását. Miután a kívánt terminális csoportot — vagyis Z-t — kialakítottuk, a 3-as helyzetű karboxil-védőcsoportot is eltávolíthatjuk, a reakció eredményeként olyan (I) általános képletű vegyületet kapunk, amelynek képletében R1 jelentése karboxilcsoport. Az (I) általános képletű vegyületek szőkébb körét képező (la) általános képletű vegyületeket úgy is előállíthatjuk, hogy acilezőszerként egy (V) általános képletű félészter-félsavkloridot használunk. A klóratomot más acilező csoporttal is helyettesíthetjük, vagyis acilezőszerként általában egy (VI) általános képletű vegyületet használhatunk, a képletben X jelentése a fenti és Z1 jelentése klóratom, brómatom, azidocsoport, szukcinimid-oxi-, ftálimid-oxi-, metánszulfonil-oxi-, tozil-oxi-, fenil-szulfonil-oxi-, benzotriazolil-oxi-csoport, vagy más hasonló acilezőcsoport lehet. 5 4 Azokat az (I) általános képletű vegyületeket, amelyek képletében Z jelentése aminovagy hidrazinocsoport úgy állíthatjuk elő, hogy egy (I) általános képletű „aktivált” vinka-dimer (R csoport) 4-félsavat — a képletben Z jelentése előnyösen klóratom — ammóniával vagy hidrazinnal reagáltatunk. A félsavat egymást követően N-metil-morfolinnal és egy alkil-klór-formiáttal kezelve vegyes anhidridet állítunk elő. A vegyes anhidridet alkoholos ammóniával vagy hidrazinnal reagáltatva a kívánt fél-amidot kapjuk. Ha olyan (I) általános képletű vegyületet kívánunk előállítani, amelynek képletében R' karboxilcsoportot jelent, és Z jelentése amino- vagy hidrazinocsoport, a szokásos bázikus reakciókörülményeket alkalmazhatjuk, feltéve, hogy az R1 karboxilcsoportot először védjük. Az aktivált vinka-dimer-származékokat rövidszénláncú alkohollal reagáltatva (la) általános képletű félésztereket állíthatunk elő. Az (Ic) általános képletű vegyületek — a képletben Z1 jelentése szukcinimid-oxi-csopoit vagy egyéb aktiváló csoport — vagy a Z helyén amino-, hidrazino- vagy 1-3 szénatomos alkoxicsoportot tartalmazó (I) általános képletü, gyógyászatilag hatékony vegyületek előállítására használhatók, vagy immunoglobulinokkal, például poliklonális vagy monoklonális ellenanyagokkal összekapcsolva rádioimmun-vizsgálatok céljára alkalmas konjugátumokat vagy rákellenes hatású szereket állíthatunk elő belőlük. A fenti konjugátumokat úgy állítjuk elő, hogy a poliklonális vagy monoklonális ellenanyagot a szokásos reakciókörülmények között — például vizes közegben 5-25°C hőmérsékleten, így szobahőmérsékleten, 7,5-9,5 pH- tartományban, előnyösen 8,0-9,0 pH-értéken — reagáltatjuk egy (Ic) általános képletű vegyülettel. A reakció eredményeként az immunglobulin molekula szabad aminocsoportjához vagy csoportjaihoz — például egy lizin-maradékból származó aminocsoporthoz — egy vagy több vinka-alkaloidból származó csoport kötődik kovalens kötéssel. A kötődő csoportok száma a reaktánsok koncentrációjától és a reakcióidőtől függ, átlagosan 3 és 14 20 között változhat. A fenti reakciót például úgy játszathatjuk le, hogy az (Ic) általános képletű vegyület megfelelő oldószerrel — például dioxánna' — készült oldatát lassan, cseppenként az immunglobulin pufferrel — például 0,34 mól/l-es borát pufferrel (pH 8,6) — készült oldatához adjuk. A konjugátumot gélszűréssel elválasztjuk, és telített ammónium-szulfátos oldatban tároljuk, amelyből például egy pufferoldattal — így foszfáttal pufferolt sóoldattal (pH 7,4) — szemben végzett dialízis segítségével újra könnyén oldatba vihetjük, de a konjugátumot 4°C-on hűtőszekrényben vagy -20°C-on lefagyasztva is tárolhatjuk. 6 193283 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
