193274. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fentiazinok előállítására
193274 18 rított éteres oldatot bepárolva sárga olaj alakjában maradt vissza a nyers aldehid. 4,0 g nyers aldehid 20 ml vízmentes 1,2- -dimetoxi-etánnal készült oldatát hozzáadtuk foszfonát-karbanion oldatához keverés közben. Ez utóbbit 2,69 g dietil-(metoxi-karbonil-metilj-foszfonátból és 385 mg 80%-os olajos nátriumhidrid-diszperzióból állítottuk elő 30 ml 1,2-dimetoxi-etánban szobahőmérsékleten. A reakcióelegyet 4 órán át kevertük, majd vákuumban bepároltuk, a maradékhoz pedig vizet és étert adtunk. Az éteres fázist elválasztottuk, mostuk, szárítottuk és bepároltuk. Nyers (E)-3- (2-metoxikarbonil-vinil) - -10- (2-dimetilamino-propil) -fentiazin maradt vissza fluoreszkáló sárga olaj alakjában, b) (E)-3-(2-Karboxi-vinil)-10-(2-dímetilami-no-propil)-fentiazin 4 g mennyiségű, az 5. példa a) pontja szerint előállított észtert 22 ml etanol és 8,8 ml 2 n nátriumhidroxid-oldat elegyében hidrolizáltunk szobahőmérsékleten, 4 órán át. A terméket az 1. példában ismertetett módon különítettük el, s ilyen módon 3,0 g narancsszínű ragacsos anyagot kaptunk, amely a nyers karbonsav volt. Ezt meleg 0,4 n sósav-oldatban oldottuk, és az oldathoz tömény sósavat adtunk, hogy kiváltsuk a narancsszínű lemezes kristályok kiválását. Etanol és éter elegyéből átkristályosítva kis, sárga tűkristályokat kaptunk, amelyek (E)-3-(2-karboxi-vinil) -10- (2-dimetilamino-propil) -fenti - azin-hidroklorid-hemihidrát kristályai, op. 170°C körül. 150°C-on végzett szárítás után a vízmentes hidroklorid 220-225°C-on olvadt, bomlás közben („E" jelű vegyület). 6. példa 3-( 2- Karboxi-etil ) -10- ( 2-dimetilamino-propil)-fentiazin 1 g (E)-3- (2-karboxi-vinil)-10-(2-dimetilamino-propil) -íentiazin-hidroklorid (amelyet a 4. példa szerint állítottunk elő), 20 ml metanol és 100 mg 10%-os palládium/szén katalizátor elegyét a hidrogénfelvétel befejeződéséig kevertük hidrogén-atmoszférában (ehhez mintegy 9 órára volt szükség). A katalizátort szűrtük, és az oldószert lepároltuk. A maradékot, amely a telített karbonsav hidrokloridjából állt, a kismennyiségű szennyező anyagtól úgy szabadítottuk meg, hogy a 3. példában leírt módon észtereztük, az észtert szilíciumdioxiddal töltött oszlopon kromatografáltuk, az elúciót kloroform és metanol 50:1 arányú elegyével végezve, majd a tiszta észtert a 4. példában leírtak szerint hidrolizáltuk. Az így kapott 3-(2-karboxi-etil ) -10- (2-dimetilamino-propil) -fentiazint etanol és éter elegyéből kristályosítottuk, a krémszínű termék 170-173°C-on olvadt („F" jelű vegyület). Hozam: 57%. 7. példa 10-(2-Dimetilam'ino-propil)-fentiazin -4 -(vagy -1 )-karbonsav 5,7 g 10-(2-dimetilamino-propil)-fentiazin 150 ml vízmentes éterrel készült oldatához keverés közben 20°C-on hozzácsepegtettünk 17 10 20 ml 1,55 M hexános butil-lítium-oldatot. Az oldatot 30 órán át kevertük ezen a hőmérsékleten, majd -15°C-ra hűtöttük,és mintegy 25 g szilárd széndioxidot adtunk hozzá. Hagytuk, hogy a reakcióelegy szobahőmérsékletre melegedjen fel, és 16 órán át állni hagytuk. Vizet adtunk hozzá, az elegyet jól összeráztuk, és az éteres fázist elválasztottuk. A szerves extraktumot mostuk, szárítottuk és bepároltuk. Ilyen módon 4,5 g átalakulatlan kiindulási anyagot kaptunk. A vizes olda-' tot 2 n sósav-oldat hozzáadásával semlegesítettük, és szárazra pároltuk. A maradékot etanollal extraháltuk, és az extraktumot szűrés után szárazra pároltuk. A visszamaradó 2,5 g anyagot szilíciumdioxiddal töltött oszlopon kromatografáltuk, eluálószerként kloroform és metanol különféle arányú elegyeit használva. Ilyen módon 10-(2-dimetilamino-propil)-fentiazin-4- (vagy -1 ^karbonsavat kaptunk színtelen tűkristályok alakjában, op. 220-222°C (bomlik). Az olvadáspontot metanolból átkristályosított mintából határoztuk meg. („G" jelű vegyület). Hozam (a visszanyert kiindulási anyag beszámításával) : 24%. 8. példa (E)-4- (vagy -1 )-(2-karboxi-vinil)-10-(2- - dimetil am ino-propi 1 ) -f entiaz in a) (E)-4- (vagy -1 )-(2-metoxikarbonil-vinil)-10-(2-dimetilamino-propil)-fentÍazin 5,7 g 10-(2-dimetilamino-propil)-fentiazint a 7. példában ismertetett reakciókörülmények között butil-lítiummal kezeltünk. A kapott oldathoz fokozatosan hozzáadtunk 3,1 ml dimetilformamidot, és hagytuk, hogy a reakcióelegy 18 órán át álljon szobahőmérsékleten. A nyers aldehidet éteres extrakcióval kiilönítettük el, és további tisztítás nélkül használtuk fel. A nyers aldehidet dietil-(metoxi-karbonil-metil)-foszfonátból előállított foszfonát-karbanionnal kezeltük az 5. példában leírt módon. Ilyen módon 4- (vagy -1 )-(2-metoxikarbonil-vinil) -10- (2-dimetilamino-propil) -fentiazint kaptunk, amelyet etanolból átkristályosítottunk, op. 129-130°C. b) (E)-4- (vagy -l)-(2-karboxi-vinil)-10-(2- dimetilamino-propil)-fentiazin A fenti a) pont szerint előállított észtert híg nátriumhidroxid-oldattal hidrolizáltuk az 5. példában megadott módon. így (E)-4- (vagy -11- (2-karboxi-vinil) -10- (2-dimetilamino-propil)-fentiazint kaptunk, amely izopropanol és könnyűbenzin (fp. 60-80°C) elegyéből kis, sárga tűkristályok alakjában vált ki, op. 120-125°C. („H" jelű vegyület) 9. példa 4- (vagy -l)-(2-karboxi-etil)-10-(2-dimetilamino-propil)-fentiazin („I" jelű vegyület) 500 mg (E)-4- (vagy -l)-(2-metoxikarboml-vinil)-10-(2-dimetilamino-propil)-fentiazin 20 ml etilacetáttal készült oldatát addig kevertük hidrogén-atmoszférában Raney-nikkel katalizátor jelenlétében, amíg a hidrogénfel5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
