193272. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szója kezelésére
nyösen 54°C és nem több, mint 57°C hőmérsékleten tartjuk, hogy az alkoholgőzöket a fehérjetartalmú szójaanyag megbarnulása nélkül eltávolítsuk. Az előnyös hőmérséklet-tartomány a nyomás csökkentése során az alkoholgőzök eltávolítására a fehérjetartalmú szójaanyagból 52-54°C. A szójaanyagok találmány szerinti eljárással kapott alacsony, 10-nél kisebb PDI-értéke a fehérjeérték minimális vesztesége mellett nagy fehérjetartalmú koncentrátumok előállítását teszi lehetővé. A vízzel oldható és nem tápláló szénhidrát-komponensek eltávolítására a fehérje észrevehető vesztesége nélkül egyszerű vizes extrahálást alkalmazhatunk. Ennek eredményeképpen szárítás után olyan koncentrátumot kapunk, amely legalább körülbelül 70% összes nitrogént tartalmaz Kjeldahl módszerrel meghatározva [Association of Official Analytical Chemists, method 2.057, 1980. 13. kiadás]. A terméket nagy fehérjetartalma és a nem-kívánt íz- és szaganyagok hiánya igen vonzóvá teszi mint takarmányadalékot. Ez a takarmányadalék kiváltképpen alkalmas fiatal háziállatok, kérődzők vagy másfajták etetésére, amelyek monogasztrikus emésztésűek, mint például a borjak. A találmány szerinti eljárással előállított terméket más anyagokkal tejszerü formában kimbinálva, például a szója bablisztet és más anyagokat vízben lebegő keverékként kombinálva és ezzel borjakat vagymás fiatal háziállatokat táplálva, ez az állatok növekedésében jelentős javulást idéz elő, öszszehasonlítva azokkal az állatokkal, amelyek hagyományosan hőkezelt szójabab-termékekből előállított tejpótlókat kaptak. A találmány szerinti eljárás kiviteli módját közelebbről a példákkal szemléltetjük, anélkül, hogy a találmány oltalmi körét a példákra korlátoznánk. 1. példa Próbaüzemben 27,2 kg kereskedelmi, zsírtalanított, körülbelül 90 PDI-értékü szójabablisztet egy a kereskedelemben kapható reaktorba („DVT-130-( 1-Z ) Polyphase Reactor", gyártja a Littleford Bros., Inc. of Florence, Kentucky) töltünk, amely eke-típusú lapokkal ellátott horizontális keverővei és legalább még egy keverővei van felszerelve, amely utóbbit „chopper"-nak nevezzük. A szójabablisztet a reaktorban 4,1 kg 3A típusú alkohollal (speciális denaturált etilalkohol: 90% etanol, 5% metanol és 5%víz) és 2,7 kg vízzel keverjük. Ezután a reaktort lezárjuk és az alkoholt és a vizet a reaktor keverői segítségével a szójababliszttel összekeverjük. A keverők megindítása után az elegyet körülbelül 5 percig keverjük. Ezután a reaktor köpenyébe gőzt vezetünk és a keverék hőmérsékletét körülbelül 52°C-ra növeljük. A reaktorban a keverők fluidizálják az anyagot, hogy az az alkohollal jobban érintkezzék. Körülbelül 52°C hőmérsékletnél meg5 4 nyitunk egy szelepet és gőzt vezetünk közvetlenül a fluidizált szójababliszt-alkohol keverékbe, amig a liszt-alkohol keverék hőmérséklete eléri a 104°C-ot. Körülbelül 104°C hőmérsékleten a gőz bevezetését leállítjuk, és a liszt-alkohol keveréket körülbelül 30 percig a reaktorban tartjuk. A reaktorban a liszt-alkohol keveréket 103.103—179.103 Pa nyomáson tartjuk. Amikor a liszt-alkohol keverék hőmérséklete csökkenni kezd, ismét gőzt vezetünk a reaktor köpenyébe, hogy a hőmérsékletet 30 percig körülbelül 104°C-on tartsuk. Ha pedig a liszt-alkohol keverék hőmérséklete emelkedik, akkor hideg vizet vezetünk a köpenybe, hogy a hőmérséklet 104°C-ra csökkenjen. Körülbelül 29 perc múlva a keverőket leállítjuk és a liszt-alkohol keveréket hagyjuk leülepedni. A 30 perces periódus végén a reaktor nyomását lassan 84.103—88.103 Pa-ra csökkentjük, hagyományos vákuumszivattyút használva. A nyomás lassú csökkentése megakadályozza, hogy a vákuumvezetékbe termék kerüljön. A nyomáscsökkentés után megindítjuk az eke-típusú lapokkal ellátott keverőt, és a hőmérsékletet hagyjuk körülbelül 54°C-ra csökkenni. Körülbelül 88.103 Pa nyomáson a víz forráspontja 52°C és az etilalkohol forráspontja 35°C. A reaktor hőmérsékletét 52-54°C-on tartva, a termékbőt eltávolítjuk az összes alkoholt és a víz legnagyobb részét. Körülbelül 25-30 perc szárítás után az eke-típusú keverőt leállítjuk, a vákuumot megszüntetjük, a terméket a reaktorból kiszedjük és állati takarmányadalékként hasznosítjuk. Az így előállított liszt általában kellemes ízű, szójabab szaga lényegileg nincs, általánosan fehér színű, nem-szemcsés külsejű, és víz-visszatartó tulajdonságú. A takarmányozási kísérleteket borjukkal végeztük. A kísérletekben a borjukat három típusú tejpotlóval tápláltuk. Az első típus (A) egy teljes-tej pótló anyag, amelynek fehérjeforrása tejsavó és a kazein. A második típus (B) szójabab-anyag, amely a szójababliszt hagyományos hőkezelésével készült és amelynek PDI-értéke körülbelül 20. A harmadik típus a találmány szerinti eljárással előállított szójabab-anyag. A fehérjeforrást minden esetben más szokásos tápanyagokkal, így tejsavóval, állati és növényi olajokkal, vitaminokkal és ásványi anyagokkal kevertük. A fehérjeforrást a tápanyagokkal körülbelül a következő arányban kevertük: 26-27% fehérjeforrás, 22-23% zsíralapú por, 45-48% tejsavó és 1- -0,5% vitamin és ásványi anyag. Ezt az elegyet azután vízzel kevertük, s így tejszerű anyagot kaptunk, ezzel etettük az állatokat. A kísérleteket minden esetben 28 napig tartottak. Az 1. táblázat a kísérlet alatti súlygyarapodást szemlélteti kg-ban. Mindegyik oszlop egy 28 napos kísérletet jelent. Az „átlag” feliratú oszlop jelenti az öt kísérlet átlagát mindegyik típusú tejpótlóval. Az utolsó oszlopban zárójelben megadott százalékos értékek a teljes-tej 193271 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 6C 65
