193267. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szennyezők kimutatására
utáni szaporítása szintén ugyanúgy történik, mint ahogy az előbb ismertettük. Dugattyú vagy a rendszerben uralkodó vákuum segítségével a minta pontosan meghatározott mennyiségét szívjuk fel a mintavevő és kultiváló készülékbe, amely mennyiség például 1 ml vagy 5 ml lehet. A minta szaporítása és kiértékelése után elmaradó gázképződés esetén a minta nem tartalmaz koli-szerű csírát 1 ml vagy 5 ml mintatérfogatban. A szennyezők kimutatására szolgáló készülék 1 kultiválóedénnyel és 7 törőgyűrünél letörhető 2 tűheggyel, valamint 3 fecskendőtüvel van ellátva. Ez a 3 fecskendőtü egyúttal a vizsgálandó folyadékminta beszívócsonkja és a gázképződés során kiszorított tápanyag-csíraszuszpenzió kifolyócsonkja is. Átmérője célszerűen 3 mm-nél kisebb és a kultiválás során steril 13 dugó segítségével térfogatbeosztással ellátott 4 mérőedényben álló helyzetben. Az 1 kutiválóedényben folyékony 5 tápanyag található, az 1 kultiválóedényen kívüli 10 üvegedényben viszont egy vagy több szilárd 6 tápanyag van elrendezve. Ez a 10 üvegedény leválasztott edényként az 1 kultiválóedény vákuummal vagy gázzal töltött 9 tere mellett van elrendezve és a szilárd 6 tápanyag rögzítésére szolgáló 11 tartóval van ellátva. A szaporítás utáni szilárd 6 tápanyag csíravizsgálatához a mintát a 10 üvegedényből vesszük, amit 8 törőgyűrünél nyitunk fel. A találmány szerinti megoldás különösen baktériumok, élesztőgombák és penészgombák kimutatására alkalmas. Gáztöltés alkalmazása esetén például C02-t vagy N2-t használunk. A szennyező mikroorganizmusok savképző képességét pH-függő indikátorrendszer, például brómkrezolzöld ß' .b’ 3" .b" '- tetrabróm-m-kresol-sulfonphthalein/ vagy brómfenolkék /tetrabróm-phenol-sulfonphthalein/ segítségével tesszük láthatóvá. Az eljárás segítségével lehetőség van az alkalmazott gyártási élesztő erjedési aktivitásának a vizsgálatára. Külön vizsgálatok esetében a felfogócsövecskéből és a kultiválás után vagy a folyékony és/vagy a szilárd tápanyagból is mintát veszünk. A találmány szerinti megoldás révén egyidejűleg lehetőség van a savképző és a gázképző mikroorganizmusok meglétének megállapítására is. A megoldás alkalmazása esetén tehát nincs szükség külön gázmintavevő készülék rendszeresítésére, hiszen a tápanyagnak a mintavevő csonkon keresztüli kijutása jelzi a gázképződést is. Az ismert eljárásokkal ellentétben a találmány szerinti megoldás révén az erjedési aktivitással rendelkező élesztők megléte esetében már a minták tenyésztése során mintát lehet venni a további vizsgálatok céljára. A rendszer nem csak a szenynyező élesztők kimutatására alkalmas, hanem a gyártási élesztő erjedési aktivitásának megállapítására is képes. További jelentős előnye a megoldásnak, hogy a minta anyagának szennyeződése aligalig léphet fel, hiszen a mintavétel "közvetlen vételezéssel, például membránok átszúrásával történik. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás szennyezők kimutatására, elsősorban az élelmiszeripar számára, amelynek során csírákat tartalmazó folyadékot kombinált mintavevő és kultiváló készülék segítségével előre meghatározott mennyiségű tápanyaggal keverünk össze, azzal jellemezve, hogy a tápanyag és a csírák keverékének kultiválását olyan mintavevő és kultiváló-edényben (1) végezzük, amelynek lefelé nyitott kifolyónyílása van, a kultiválás során a vizsgált organizmusok általi gázképződés mellett a tápanyag és a csírák keverékének a gázképződés mértékével arányos mennyiségét folyatjuk ki, és ezt a mennyiséget mérjük, eközben megállapítjuk az indikátort is tartalmazó tápanyag zavarosodását és színváltozását, és ezzel egyidejűleg kvantitative értékeljük analog értékek segítségével a Szennyező organizmusok csíratartalmát, gázképzését, erjedési aktivitását és savképzését. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kultiválóedény (1) elkülönített üvegedény (6) részébe pótlólagosan legalább egy szilárd tápanyagot viszünk be, ezzel a vizsgálandó folyadék bevezetése után a vizsgált csírák kolónia/fűszerű növekedését váltjuk ki a szilárd tápanyagon és a kultiválás után mikroszkopikus ellenőrzéshez és/vagy további vizsgálatokhoz, valamint az organizmusok további neveléséhez mintákat veszünk. 3. Berendezés szennyezők kimutatására kombinált mintavevő és kultiváló készülékkel, melynek kultiválóedénye, letörhető üveghegye, fecskendőtüje és törőgyűrűje, valamint folyékony és szilárd tápanyaga van, azzal jellemezve, hogy a mintavevő fecskendőtüje (3) a vizsgálandó folyadék számára szívócsonkként és ezzel egyidejűleg a gázképződés során kiszorított tápanyag-csírakeverék számára kifolyócsőnkként van kialakítva, 3 mm-nél kisebb átmérőjű és steril dugó (13) útján térfogatbeosztásos mérőedényben (4) van rögzítve. 4. A 3. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a mintavevő folyékony tápanyag (5) kultiválóedényen (1) kívül üveg edény (10) van elrendezve legalább egy szilárdtápanyag (6) számára leválasztott edényként a kultiválóedény (1) csökkentett nyomású vagy gázzal töltött tere (9) mellett és a szilárd tápanyag (6) számára tartóval (11) van ellátva. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 1 rajz, 4 áhr^
