193249. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyamatosan áramoltatott, ömlesztett anyagok áthaladási teljesítményének meghatározására

193249 mas arra, hogy az általa szolgáltatott méré­si eredményeket egy teljes nagyméretű ma­lomipari berendezés komputervezérlésére felhasználják. A GB 2 113 856 sz. szabadalmi leírás olyan eljárást és alkalmas berendezést ismertet, amely folyamatosan szállított anyagáram át­haladási teljesítményének meghatározására szolgál. A megoldás lényege, hogy az anyag­áramot kompenzáló edényen keresztül tar­tályba vezetik, és a tartályban felhalmozó­dó anyag súlyát a felhalmozódás közben mérik. A kompenzáló edény feladata az anyagáram kiegyenlítése. Ezután a tartály olyan sebességgel lesz kiürítve, amely az anyagáram maximális sebességét jelentősen meghaladja, így a tartályban lévő anyag­szint csökken. A feltöltési-ürítési ciklus ezu­tán ismétlődik. Az egyes feltöltési ciklusok­hoz tartozó mért súlyértékeket komputerbe táplálják, amely interpolációs közelítő eljá­rással a közbenső kiürítési periódusra vo­natkozó értékeket képez- ily módon az áram­ló anyag tömege a teljes folyamat közben az anyag fajsúlyváltozásaitól függetlenül közelíthető. A megoldás hiányossága egyrészt, hogy főleg folyadékok áthaladási teljesítményének közelítő meghatározására alkalmas (például tej vezetékekben), másrészt csak közelítő mennyiségeket szolgáltat, amelyek az alkal­mazási körülményektől függően jelentős té­vedésekhez vezethetnek. További hiányosság, hogy a nagyobb mérési pontatlanságok csökkentése céljából — különösen az impul­zushatások kiküszöbölésére — a terményá­ram nem közvetlenül, hanem elosztóelemen keresztül lesz a mérlegtartályba vezetve, ami az anyagáramban csillapítást jelent, és kérdésessé teszi az áramlás folyamatosságá­nak biztosíthatóságát. A találmánnyal célunk az áthaladási tel­jesítmény meghatározására olyan eljárás ki­dolgozása, amely folyamatos, zavartalan terményáramlás mellett az áramlási telje­sítmény ±2 ezrelék pontosságú meghatáro­zását teszi lehetővé, tehát — az ipari mérle­gek pontosságtartományában lévén — kom­putervezéreit terményáram-felügyelet számá­ra is kielégítő pontosságú mérési eredmé­nyeket szolgáltat. Célunk továbbá a talál­mány szerinti eljárás foganatosítására al­kalmas berendezés kialakítása, úgy, hogy az eljárás és a berendezés egyaránt viszony­lag alacsony ráfordítást igényeljen. A kitűzött feladat megoldására olyan eljá­rást dolgoztunk ki, amelynek során ömlesz­tett anyagot elektronikus mérlegbe vezetünk és a mérleg kimenetét egymást követő méré­si ciklusonként zárjuk, majd nyitjuk, úgy, hogy a kimenet zárását a mérési ciklus kezdete előtt hajtjuk végre. A mérési ciklus közben az elektronikus mérleg által önma­gában ismert módon súlyértékeket mérünk, amelyekből elektronikus úton folyamatosan 3 számítjuk ki az ömlesztett anyag pillanat­nyi áthaladási teljesítményét. A találmány lényege, hogy a folyamatosan áramoltatott ömlesztett anyagot közvetlenül, esési impul­zusának korlátozása nélkül vezetjük a mér­legtartályba, továbbá, hogy a mérlegtartály kimenetének zárása után kivárjuk a mérleg­tartály lezárásából adódó, a mérést befolyá­soló — zavaró — átmeneti folyamatok le­csengését, és ezután a mérlegtartályban fel­halmozódó ömlesztett anyag zavarmentes, előnyösen lineáris súlynövekedésének tarto­mányában egymáshoz képest időben vi­szonylag rövid referencia-időtartománnyal eltoltan legalább két súlyértéket mérünk, amelyek különbségéből a referencia-időtarto­mány ismeretében meghatározzuk az ömlesz­tett anyag áthaladási teljesítményének ér­tékét. A találmány szerinti megoldás egyik leg­lényegesebb pontja a referencia-időtarto­mány helyes beállítása. A referencia-időtar­tománynak teljes egészében a mérési érték zavartalan növekedésének, előnyösen line­áris növekedésének szakaszába kell esnie. A mérleg kimenetének zárása pillanatában a kimenetet záró elem (például záróretesz) ré­vén eleve zavaró tényező lép fel. A termény kezdetben közvetlenül a mérlegedénynek üt­közik, ez az állapot azonban a termény fel­­halmozódásával fokozatosan megváltozik. A felhalmozódás első szakaszában tehát több­féle befolyásoló tényező is fellép, és ennek következtében kedvezőtlen körülmények kö­zött akár 0,2-0,5 másodperc is eltelik, amíg a zavaró tényezők egyensúlyi állapota beáll. Ezután kezdődik a mérési érték zavarmen­tes növekedésének szakasza,, amelyen belül a mérleg által tetszőleges időpontban képe­zett mérési értékek az időegységenkénti súlynövekedés kiszámítására felhasználha­tók. Ismert, hogy egy edény töltődése során a terményáram az esési áram ellenében növek­szik, és ez az ún. növekedési impulzusban jelentkezik. Valószínűtlen körülmények kö­zött, ahol a mérlegedény vízszintes kereszt­­metszete a terményáram esési keresztmet­szetével közel megegyezik, az esési impul­zus és a növekedési impulzus azonos nagy­ságrendben lenne. Gyakorlati kísérletek azon­ban megmutatták, hogy ez a hibatényező a valóságos alkalmazási esetekben ±l%o pon­tossághatáron belül marad. A növekedési­­-impulzus/esési-impulzus tényezőt hengeres mérlegedénynél, amelynek keresztmetszete a terményáram keresztmetszetének többszöröse, nem kell figyelembe venni. Egy megfelelő terményfelhalmozódás után a hulló termény­áram becsapódási körülményei állandónak tekinthetők. Gyakorlati megfontolások alapján nem cél­szerű mérési értékek képzésére felhasználni a mérlegedény töltési magasságának utolsó 10-20%-át. Kísérletek azt mutatták, hogy egy 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents