193236. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet kerekes járművek súrlódó segédhajtással történő mozgatására
193236 tására szolgálnak. Ennél a kiviteli alaknál a 13 pajzsok és a 7 állítótag 18 rúdjai 14 csuklócsapokkal a szabadonfutó 11 kerekek tengelyeihez vannak kapcsolva. A 7 állítótag úgy van kialakítva, hogy az összeszorító erőt a 13 pajzsoknak a mozgatandó 1 jármű 6 kerekének tengelye irányába történő elmozdulása hozza létre. A 6 kerék természetesen forgózsámolyos kialakítású is lehet. A 10. ábra szerinti példaképpeni kiviteli alaknál az 1 jármű (repülőgép) futóműve 6 és 10 kerekeket tartalmazó 9 forgózsámolyos kialakítású. A mozgatószerkezet 8 dörzskerekei úgy vannak kialakítva, hogy egyidőben a futómű mindkét kerekének nyomódnak neki. Ezen kiviteli alak a 7. ábrán vázolttól csupán annyiban különbözik, hogy az 5 szorítóegység 7 állítótagjának 18 rúdjai itt hosszabbak mint a 7. ábra szerinti kiviteli alak esetében. A 11. ábra egy olyan példaképpeni kiviteli alakot mutat be, amelynél a három 8 dörzskerékkel ellátott mozgatószerkezet egy repülőgép 9 forgózsámolyos futóművének 6,10 kerekeihez kapcsolódik azok súrlódó segédhajtása céljából. A középső 8 dörzskerék egyben 4 hajtókerékként van kiképezve, és vele egy tengelyen szabadonfutó 11 kerekek vannak csapágyazva. A 4 hajtókerékkel csak a 8 dörzskerekek egyike forog együtt, míg a másik két 8 dörzskerék csupán a forgatónyomaték átvitele céljából támasztókerékül szolgál. A 12. ábra szerinti példaképpeni mozgatószerkezet szintén három 8 dörzskereket tartalmaz. Két egymással V-alakban szöget bezáró összekötő 15 tag a középső 8 dörzskerék 17 tengelyén van csuklósán csapágyazva, két másik 8 dörzskerék pedig ezen öszszekötő 15 tagok szabad másik végein. Ennél a kiviteli alaknál az előző példákkal ellentétben a 8 dörzskerekek és az 1 jármű futómű 6,10 kerekei közötti összeszorító erő létrehozása azáltal lehetséges, hogy az öszszekötő 15 tag két végén levő 8 dörzskerekek egymástól mért távolsága kisebb mint a 6,10 kerekek átmérője. Az összeszorító erőt itt az összekötő 15 tagoknak a 6,10 kerekek megfelelő 16 tengelyei felé történő elmozdulása eredményezi. Ezt 7 állítótag és a 15 tagok háromszög alakú elhelyezése teszi lehetővé. Ennél az esetnél az 5 szorítóegység 7 állítótagjának két végén levő 8 dörzskerekeket munkahelyzetbe'szorításuk céljából egymástól eltávolítjuk, ami az összekötő 15 tagoknak a repülőgép 6 és 10 kerekeinek 16 tengelyei irányába történő elmozdulását eredményezi, és a 8 dörzskerekeknek a 6,10 kerekekhez való hozzányomását biztosítja. Előnyösen az összekötő 15 tagok közti 8 dörzskerék van egyben 4 hajtókerékként kialakítva. A 13. ábra egy olyan találmány szerinti kiviteli alakot ismertet, amelynél a 8 dörzskerekek átmérője nagyobb mint a repülőgép 7 futómű 9 forgózsámolyát alkotó 6 és 10 kerekek közti szabad távolság. Ebben az esetben a 8 dörzskerekeknek az 1 jármű (repülőgép) 6,10 kerekeihez való hozzászorítását a 8 dörzskerekeknek az 5 szorítóegység 7 állítótagja útján egymáshoz való közelítésével végezzük. A 14. ábra a 7. ábra szerinti kiviteli alaknál ébredő erőhatásokat ábrázolja. Ha a 8 dörzskerekeket F erővel egymás felé nyomjuk, akkor azok mindkét oldalról nekinyomódnak a repülőgép 6 kerekének, és P erő komponenssel nyomják a 6 és 10 kerekek felületét, M komponenssel a 11 kerekek nyomják a támasztó 2 felületet. Az ábrából látható, hogy amennyiben a P és F vektorok közötti szög nő, úgy a 6 és 10 kerekek felé ható P összeszorító erő is nő a 8 dörzskerekeket egymás felé szorító F erőhöz viszonyítva. Ebben az esetben a 8 dör2;skerekek ékhatást fejtenek ki a repülőgép 6 kereke alatt, ami a 11 kerekek és a talaj közti szükséges M komponenst biztosítja. Más szóval, a mozgatószerkezet hordja a repülőgép súlyának egy részét. Megfelelő súrlódó hajtóerő biztosítása érdekében a mozgatószerkezet középponti szögét előnyösen 90°—180° közötti értékre célszerű megválasztani. A repülőgép 6 kerekének különböző oldalain elhelyezett 8 dörzskerekek esetében az a szög minimális mértékére lehetséges érték a 0°. Forgózsámolyos szerkezet esetén a geometriai viszonyokat a 10. ábrán látható módon a 6,10 kerekek és a 8 dörzskerekek tengelyein átfektetett AC és BD egyenesek határozzák meg. Általában a ß középponti szöget 180°-nál kisebbre kell megválasztani, hogy a szerkezet megfelelő hajtóerőt tudjon biztosítani, vagyis a 4 hajtókerék nyomatéka a 8 dörzskerekeket a mozgatandó jármű 6 kerekétől az 5 szorítóegység szorítóereje ellenében eltávolítani igyekezzen. A 15. ábra egy olyan példaképpeni találmány szerinti szerkezetet ábrázol, ahol az 5 szorítóegység 11 kerekekkel felszerelt 20 kerethez rögzített csúszó 29 rúdon mozoghat függőleges irányban. A csúszó 29 rúd segítségével a 7 állítótag a mindenkor szükséges megfelelő magasságba emelhető. A 7 állítótag hidraulikus hengerének 18 rúdja előnyösen a 6 kerék tengelyével azonos magasságba van beállítva. így a 14 csuklócsapokkal a 18 rudakhoz csatlakozó 13 rajzsokban ágyazott 8 dörzskerekek a mozgatandó 1 jármű 6 kerekének kétoldalán szimmetrikusan vannak elhelyezve. A 7 állítótag magassága mechanikus eszközzel kézzel állítható be. Az 7 állítótag azonban önmagát központosító kivitelben is kialakítható. Ebben az esetben a 13 pajzsok 14 csuklócsapok nélkül mereven lehetnek a 18 rudakhoz erősítve. A 8 dörzskerekek közül egy vagy több 4 hajtókerékként alakítható ki. A 16. és 17. ábrán vázolt példaképpeni találmány szerinti mozgatószerkezet kifejezetten repülőgépek repülőtéren való földi moz8 5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
