193233. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új pirrolo-benzoxazepinek előállítására
11 193233 12 2. táblázat folytatása Vegyület Fájdalomcsillapító hatás (fenilkinonokozta rángások) ED mg/kg mp 11 -\l - |_2-(2,3-dimetoxi-fenil) -etil] - -piperidin-4-ilj -5H, 1 lH-pirrolo[2,1-c] [l ,4J — benzoxazepin 11~{l-[2-(4-dimetilamino-fenil)-etil]-piperidin-4-il]-5H, 11H-pirrolo [_2,1-c] [l ,4]benzoxazepin 0,1 0,4 11-(1-butil-piperidin-4-il)-5H,11H-pirrolo[_2,1-c] [l ,4]benzoxazepin 0,4 A találmány szerinti vegyületeket kedvezően hasonlítottuk össze a jól ismert ibupro- 20 fénnel, amely hasonló körülmények között orálisan ED50 = 10,4 mg/kg dózisban fájdalomcsillapító hatást mutatott. A találmány szerinti vegyületek hatékony mennyiségét a betegnek bármely ismert módon 25 beadhatjuk, például orálisan, kapszulák vagy tabletták, parenterálisan, steril oldatok vagy szuszpenziók, néhány esetben intravénásán, steril oldatok formájában. A szabad bázis-vegyületek, amelyek önmagukban is hatékonyak, 30 gyógyászatilag alkalmas savaddíciós sókká is alakíthatók, a stabilitás, a kezelhetőség kristályosítás megkönnyítése, az oldhatóság növelése, stb. céljából. A találmány szerinti vegyületeket oráli- 35 san adhatjuk a betegeknek, például egy inert hígítószerrel vagy hordozóanyaggal összekeverve, de zselatin kapszulába is zárhatjuk őket, vagy tablettákat is komprimálhatunk belőlük. Orális terápiás kezelés céljára a talál- 40 mány szerinti hatóanyagokat segédanyagokkal keverhetjük össze, és tabletták, pasztillák, kapszulák, elixírek, szuszpenziók, szirupok, ostyák, rágógumik és hasonló készítmények formájában szerelhetjük ki. 45 Ezek a készítmények legalább 0,5% hatóanyagot tartalmaznak, de az adott gyógyszerforma minőségétől függően előnyösen 4— 70 s% hatóanyagmennyiséget is tartalmazhatnak. A készítményekben a hatóanyag meny- 50 nyiségét úgy állítjuk be, hogy megfelelő dózisnagyságot tartalmazzon az adott gyógyszerforma. A találmány szerinti előnyös készítményeket úgy állítjuk elő, hogy egy orális dózisegység 1 —1,0 300 mg hatóanyagot ^5 tartalmazzon. A tabletták, pirulák, kapszulák és hasonló készítmények a következő segédanyagokat is tartalmazhatják: kötőanyag, például mikrokristályos cellulóz, tragant mézga vagy zselatin; segédanyag, például keményítő vagy laktóz; szétesést elősegítő ágens, például alginsav, kukoricakeményítő vagy hasonló; síkosító anyag, például magnézium-sztearát egyéb síkosítóanyag, például kolloidális szili- 65 cium-dioxid; édesítőszer, például szacharóz vagy szaharin; ízesítőszer, például borsmenta, metil-szalicilát vagy narancsaroma. Abban az esetben, ha a dózisegység kapszula, a hatóanyagon kívül egy folyékony hordozóanyagot, például egy zsírsav-olajat tartalmazhat. Más dózisegységek-formák más különböző anyagokat is tartalmazhatnak, amelyek megváltoztatják a dózisegység fizikai formáját, például bevonóanyagokat. így például a tabletták vagy pirulák cukorral, sellakkal, vagy egyéb enterális bevonószerrel lehetnek bevonva. A szirup a hatóanyagon kívül szacharózt tartalmazhat édesítőszerként, valamint bizonyos konzerválószereket, festékeket, színesítő és ízesítő anyagokat is tartalmazhat. Az ezekben a készítményekben alkalmazott anyagok gyógyászatilag tiszták, és nem toxikus mennyiségüek kell hogy legyenek. Parenterális terápiás kezelés céljára a találmány szerinti vegyületeket oldatba vagy szuszpenzióba vihetjük. Ezek a készítmények legalább 0,1% hatóanyagot kell hogy tartalmazzanak, de 0,5—30 s% mennyiségű hatóanyagot is tartalmazhatnak a készítmény súlyára számítva. A parenterális oldatokban vagy szuszpenziókban is olyan mennyiségű hatóanyagot alkalmazunk, amely megfelelő ahhoz, hogy megfelelő dózisnagyságot érjünk el. A találmány szerinti készítményeket úgy ámíthatjuk elő, hogy egy parenterális dózisegység 0,5—100 mg hatóanyagot tartalmazzon. Az oldatok és szuszpenziók szintén tartalmazhatják a következő komponenseket: egy steril hígítószer, például víz az injekcióhoz, sóoldat, olajok, polietilén-glikolok, glicerin, polipropilén-glikol vagy egyéb szintetikus oldószerek; antibakteriális szerek, például benzilalkohol vagy metilparabének; antioxidánsok, például aszkorbinsav vagy nátrium-biszulfit; kelátképző vegyületek, például etilén-diamid-tetraecetsav, pufferek, például acetáíok, cifrátok vagy foszfátok, és a tonicitás beállításához szükséges szerek, például nát-7
