193229. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-benzil-amino-alkil-pirrolidinonok és savaddíciós sóik előállítására

193229 l-benzil-5-pirrolidino-metil-pirrolidin-2-on, l-(4-metil-benzil) -5 -dimetil-amino-metil-pir­­rolidin-2-on, 1- (4-metil-benzil) -5-dietil-amino-metil-pirro­­lidin-2-on, 1- (p-klór-benzil) -5-dimetil-amino-metil-pirro­­lidin-2-on, 1- (p-klór-benzil) -5-dietil-amino-metil-pirroli­­din-2-on, 1- (3,4-diklór-benzil) -5-dimetil-amino-metil - -pirrolidin-2-on, 1- (3,4-diklór-benzil) -5-dietil-amino-metil-pirro­­lidin-2-on, 1- (p-metoxi-benzil) -5-dimetil-amino-metil-pir­­rolidin-2-on, 1- (p-metoxi-benzil) -5-dietil-amino-metil-pirro­­lidin-2-on, l-benzil-5-amino-metil-pirrolidin-2-on. Az új pirrolidinonszármazékok, állatkísér­letekben vizsgálva, a beszűkült cerebrális tel­jesítőképesség formáit megszüntetik illetve csökkentik. Az új vegyületeknek legfeljebb 2 g/kg dózisban (egyszeri, szájon át történő alkal­mazásban) nincs akut toxicitásuk (14 napos utómegfigyelés) az egereken végzett tájékoz­tató tűrőképességi vizsgálatok szerint. Ezek­nek az új vegyületeknek állatkísérletekben kiváló hatásuk van a spontán felismerési ké­pességekre, így a kísérletesen beszűkített ta­nulási- és emlékezési folyamatokra. A rövid idejű emlékezés beszűkítésével, illetve a rö­vid idejű emlékezés tartalmának a hosszú idejű emlékezésbe való átmenetének gátlá­sával végzett kísérletekben, amit muszkarin­­szerű cholinerg antagonista adásával értünk el (Scopolamin 0,6 mg/kg i.p.; lásd Psycho­­pharmacology 78, 104-111 (1982)), ezek az új vegyületek képesek voltak a farmakoló­­giailag indukált cerebrális elégtelenséget ellen­súlyozni, illetve megszüntetni. A patkányok tanulási képessége aktív ki­kerülési idomításban (J. Pharmacol. Methods 8, 255-263 (1983)) éppen úgy megjavult, mint új környezethez a spontán hozzászoká­suk, illetve vizsgálódó tájékozódási aktivitá­suk. A kísérleti állatoknak zárt kamrában való túlélési képességeinek vizsgálatánál (hypoxia­­-tűrésvizsgálat) — amely kamrán 96,5% nit­rogénből és 3,5% oxigénből álló gázelegy áramlott keresztül — a találmány szerinti új vegyületekkel előkezelt állatok statisztikusan jellemzően nagyobb túlélési képességűek vol­tak, mint a kontrollállatok, illetve mint a Piracetammal előkezelt állatok. Ezenkívül az új vegyületeknek ezzel a módszerrel vizs­gálva kifejezett agyvédő hatásuk volt már 50 mg/kg p.o. dózisban. Az új pirrolidinonszármazékokat hatásuk­ban összehasonlítottuk más szerkezetű pirro­­lidinonszármazékokkal, amelyeket a cerebrá­lis elégtelenség, az agyi eredetű psychodrom, a trauma utáni és az alkoholos agykároso­dás stb. esetében a humán gyógyászatban 5 már orvosságként alkalmaznak (Piracetam), illetve jelenleg klinikailag már kipróbáltak (Aniracetam). Az új vegyületek mind a hatásos dózis­ban, mind pedig az állatkísérletben elért tel­jesítményjavulásban jelentősen felülmúlják az­­előbb megnevezett hatóanyagokat. Az új vegyületeket magukban, vagy a találmány szerinti más hatóanyagokkal vagy adott esetben további farmakológiailag aktív hatóanyagokkal, például cerebroaktívátorok­­kal való kombinációban alkalmazhatjuk. Meg­felelő alkalmazási formák például a tabletták, kapszulák, kúpok, oldatok, szirupok, emul­ziók és a diszpergálható porok. Megfelelő tablettákat nyerhetünk például a hatóanyag­nak vagy a hatóanyagoknak ismert segéd­anyagokkal való keverésével, például közöm­bös hígítószerekkel, így kalcium-karbonáttal, kalcium-foszfáttal vagy tejcukorral, szét­esést könnyítő segédanyagokkal, így kuko­ricakeményítővel vagy alginsavval, kötőanya­gokkal, így keményítővel vagy zselatinnal, csúsztatószerekkel, így magnézium-sztearát­­tal vagy talkummal és/vagy a depot hatás elérésére szolgáló szerekkel, így karboxi-poli­­metilénnel, karboxi-metil-cellulózzal, cellulóz­­-acetát-ftaláttal vagy polivinil-acetáttal. A tab­letták több rétegből is állhatnak. Ennek megfelelően kaphatjuk a drazsé­kat, a tablettákkal analóg módon előállított drazsémagok bevonásával, a drazsébevona­tokban szokásos szerekkel, például kollidon­­nal vagy sellakkal, arab mézgával, talkum­mal, titán-dioxiddal vagy cukorral. A depot hatás elérése vagy az inkompatibilitás el­kerülése céljából a drazsémagok több réteg­ből is állhatnak. A depot hatás elérése cél­jából a drazsébevonatok is több rétegűek le­hetnek, amelyek előállításához a tabletták­nál említett segédanyagokat használhatjuk. A találmány szerinti hatóanyagokból illet­ve hatóanyagkombinációkból előállított szi­rupokhoz adhatunk még édesítőszereket, így szacharint, ciklamátot, glicerint vagy cukrot, valamint ízjavító szereket, például aroma­anyagokat, így vanilint vagy narancsextrak­­tumot. Ezenkívül tartalmazhatnak még szusz­­penziós segédanyagokat vagy sűrítőszereket, így nátrium-karboxi-metil-cellulózt, nedvesíxő­­szereket, például a zsíralkoholoknak etilén­­-oxiddal képzett kondenzációs termékeit, vagy védőanyagokat, így p-hidroxi-benzoátokat. Az injekciós oldatokat a szokásos módon, például konzerválószerek, így p-hidroxi-ben­­zoátok, vagy stabilizátorok, így az etilén-di­­amin-tetraecetsav alkálisói hozzáadásával ké­szítjük el, és injekciós palackokba vagy am­pullákba töltjük. Egy vagy több hatóanyagot, illetve ható­anyagkombinációkat tartalmazó kapszulákat például úgy állíthatunk elő, hogy a ható­anyagokat közömbös hordozóanyagokkal, így tejcukorral vagy szorbittal elkeverjük, és zse­latin kapszulákba töltjük. 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Thumbnails
Contents