193220. lajstromszámú szabadalom • Eljárás orális készítmények formálása során keletkező anyalugból metilén-klorid, alkohol vagy aceton visszanyerésére
193220 2 A találmány tárgya eljárás orális gyógyszerkészítmények formulálása során keletkező anyalúgból metilén-klorid, alkohol vagy aceton visszanyerésére. A gyógyszeriparban és a vegyiparban nagy mennyiségben használnak az alapanyagok gyártása és a gyógyszerkészítmények előállítása során metilén-kloridot, valamint metilén-kioridot és különböző oldószereket: pl. metanolt, etanolt, acetont tartalmazó elegyeket. Ilyenkor nagy térfogatú oldószerelegyek keletkeznek, melyek a környezetvédelmi rendelkezések miatt a csatornába közvetlenül nem engedhetők. Ilyen veszélyes hulladékok többek között a tablettagyártas során a tab letták külső rétegének kialakításakor alkalmazott lakkbevonó szer maradéka, a mosófolyadékkal mikrokapszulázásnál alkalmazott takkbevonó szer, ennek oldószere és a mosófolyadékok. A gyógyszeriparban a gyomorsavrezisztens gyógyszerkészítményekhez használt lakkbevonatok oldószerei különböző arányú metilén-klorid/metanol, metilén-klorid/ /etanoi, metilén-klorid/aceton elegyek, melyekben a komponensek térfogataránya (1:9) — (9:1). Ismeretes, hogy a metilén-klorid vízzel és metanollal, ill. etanollal azeotróp elegyet alkot. (Azeotropic Data, Advances in Chemistry Series 6., American Chemical Sociely, Washington, 1952, „22.o.”). Ugyancsak azeotróp elegyet ad acetonnal a metilén-klorid, az azeotróp 30 t% acetont tartalmaz, melynek forráspontja 57,6°C (Source book of industrial solvens, Reinhold Publ. Co., New York, 1957, „119-23.01"). További irodalom (Bruckner Gy. Szerves Kémia I., 271.o.) ismerteti, hogy a metilén-kloridot felhasználják az etanoi mentesítésére ugyanis az etanol/víz/ /metilén-klorid elegy terner azeotrópot ad. A metilén-klorid tulajdonságaival kapcsolatosan (Mázor: Szerves Kémiai Analitikai Zsebkönyv, Műszaki K.K. 1966., 861.o.) megállapítást nyert, hogy a metilén-klorid a kloroformhoz hasonlóan szennyezések hatására foszgénné alakul, amely a víz hatására lassan szénsavra és sósavra hidrolizál. Célul tűztük ki, hogy a tablettagyártás és mikrokapszulázás során keletkező metilén-klorid tartalmú anyalúgok gazdaságos feldolgozására eljárást dolgozzunk ki, egyrészt a metilén-klorid, másrészt az alkoholok vagy az aceton visszanyerésére. A metilén-klorid visszanyerése a víz és vízzel elegyedő oldószerek: pl. metilén-klorid/víz bomlástermékek (foszgén sósav), metilén-klorid/aceton, metilén-klorid/méta nol, metilén-klorid/etanol stb. elegyeiből közvetlen desztil 1 álássál, kifagyasztással vagy ülepítéssel ezideig nem volt megvalósítható. További kísérleteink során arra a felismerésre jutottunk, hogy a metilén-klorid tartalmú anyalúgokból ipari célra alkalmas minőségben jó hatásfokkal kinyerhető a metilén-klorid és az elegy másik komponensét képező oldószer is. 1 2 Találmányunk lényege, hogy a metilén-klorid tartalmú ipari anyalúghoz vizes nátrium-karbonát oldatot adunk, az elegyet összekeverjük és a szennyező oldószerkomponens térfogatára számítva azonos mennyiségű csapvizet adagolunk hozzá. A fázisrendszer komponensei ülepítéssel elkülöníthetők, az alsó fázis a metilén-klorid, a felső a vizes alkoholos acetonos fázis lesz. A metilén-kloridot és vizes oldószert külön-külön leengedjük, majd a metilén-kloridhoz térfogatára számítva mintegy 0,02-0,1 -szeres mennyiségű tömény kénsavat adunk és ülepítéssel a metilén-kloridot ismét elválasztjuk, majd kb. 1:1 tömegarányban szilárd nátrium-karbonáttal savmentesítjük és szűrjük. Az így nyert metilén-klorid ipari célra alkalmas minőségű, szükség esetén szokásos módon ciesztiHálással tisztítható. A vízes/oldószeres fázist ugyancsak desztilláíással szükség szerint töményíthetjük. A találmány szerinti eljárás megvalósítására az alábbi példákat adjuk meg, anélkül, hogy eljárásunkat azokra korlátoznánk. 1. példa Eritromicin granulátum gyártás során keletkező anyalúgból, amely 45% metílén-kloridból, 45% metanolból és 10% mennyiségű a gyártás során lezajló kémiai reakciók során képződött melléktermékből áll, 100 ml-t egy lengőlapátos keverővei, hőmérővel, csepegtetőtölcsérrel ellátott 250 ml-es csiszolatos gömblombikba mértünk. Az elegyhez állandó kevertetés közben 50 ml 5 t%-os 5°C hőmérsékletű vizes nátrium-karbonát oldatot adtunk. Az elegyet 20 percig kevertettük ügyelve arra, hogy a hőmérséklet 20°C-nál magasabb értékre ne emelkedjék. Ezután az elegyből a kivált szilárd szennyezéseket szűréssel eltávolítjuk, úgy hogy a szűrletet választótölcsérbe gyűjtöttük. A választótölcsérben 15 perc után a szűrlet két fázisra vált, a metilén-kloridtól elválasztottuk a vizes-alkoholos részt. Alul helyezkedett el a metilén-klorid, felül a vizes-alkoholos fázis. A továbbiakban a két fázist külön-külön dolgoztuk fel. a./ A kapott 42 ml metilén-kloridos fázist gömblombikba öntöttük és hűtés, kevertetés közben 2,5 ml tömény kénsavat csepegtetünk hozzá, olyan ütemben, hogy a hőmérséklet 20°C alatt maradjon. 15 perces kevertetés után ülepítettük a kénsavas részt, leválasztottuk, majd a műveletet megismételtük. A kénsavtól gondosan elválasztott metilén-kloridhoz 5 g vízmentes nátrium-karbonátot adtunk, majd 2 órán át kevertettük és vizsgáltuk a metilén-klorid savasságát (Dr. Kolos Ede: Vegyszervizsgálat, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969, „430-1. oldal”) A 0,0005 t%-os szabadsavtartalom elérésekor a metilén-kloridot a nátrium-karbonátos résztől elválasztjuk, majd ledesztilláltuk. Az így nyert metilén-klorid mennyisége 41 ml volt. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
