193197. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként N-szubsztituált amino-propán-szulfonsav származékokat tartalmazó növénynövekedést szabályozó készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

193197 kusan állapítjuk meg. Általában 0,1—25, elő­nyösen 0,1 —15 kg hatóanyag-mennyiséget al­kalmazunk hektáronként. Csírázás, serkentés, magcsávázás esetében 5—500 g/100 kg mag, növénynövekedésserkentésnél, termésnövelés­nél, talaj-kezelésnél 0,1 — 15 kg/ha az opti­mális dózis. Az alkalmazott hatóanyag mennyiségén (dózisán) túlmenően a találmány szerinti el­járásban a felhasználási területektől (például magkezelés, lombkezelés, talajba vagy talajra juttatás) függően a találmány szerinti készít­­ménykoncentrátumokat különböző hígításban alkalmazzuk. így például a magkezeléshez, a csírázási készség növeléséhez, a magkeze­léshez, a csírázási készség növeléséhez, a lombkezeléshez 0,5—10. 000 ppm, előnyösen 1 —1000 ppm hatóanyag-tartalmú hígított ké­szítményeket, a pre-emergens vagy poszt­­-emergens permetezéshez 0,1—3,0, előnyösen 0,3—1 tömeg% hatóanyag-tartalmú hígított készítményeket (például permetleveket) hasz­nálunk. Találmányunk tárgya továbbá eljárás az (I) általános képletű N-szubsztituált amino­­-propán-szulfonsav-származékok előállítására. Az (I) általános képletű N-szubsztituált amino-propán-szulfonsav-származékokat — ahol R1 és R2 jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom vagy 1—4 szénatomos alkil­­csoport; R jelentése furilcsoport, egy vagy két halogénatommal helyettesített 1—4 szén­atomos alkilcsoport vagy két halogénatommal helyettesített fenilcsoport — továbbá bázikus sóikat, előnyösen szervetlen bázisokkal vagy 1—6 szénatomos trialkil-aminnal képezett sóikat a találmány szerint úgy állítjuk elő, hogy valamely (II) általános képletű vegyü­­letet — a képletben R1 és R2 jelentése a fent megadott, X hidrogénatomot jelent — (III) általános képletű karbonsavval vagy annak reakcióképes származékával — előnyösen sav­­halogeniddel — reagáltatjuk — a képletben R jelentése a fent megadott —, majd a kapott savat kívánt esetben bázikus sójává, előnyö­sen szervetlen bázissal vagy 1—6 szénato­mos trialkil-aminnal sóvá alakítjuk, vagy az (I) általános képletű savat bázikus sójából, előnyösen szervetlen bázissal vagy 1—6 szénatomos trialkil-aminnal képzett sójából felszabadítjuk. A reakcióhoz használt (III) általános kép­letű vegyület karbonsav, vagy annak reakció­képes származéka. Ilyen származékok min­denekelőtt a karbonsav-halogenidek, de kar­­bonsav-amidok, -észterek vagy -anhidridek is alkalmazhatók. Amennyiben karbonsavat al-25 kalmazunk, a reagáltatást vízelvonószer je­lenlétében végezzük. A reakciót előnyösen 20 °C és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten, előnyö- 5 sen melegítés közben, célszerűen a reakció­elegy forráspontján játszatjuk le. Amennyi­ben a (III) általános képletű karbonsav reak­cióképes származékaként karbons^v-amidot alkalmazunk, előnyösen 110—220 °C közötti 10 hőmérsékleten dolgozunk. Karbonsav-észter­rel végzett reagáltatás esetén célszerűen 60— 150°C közötti, karbonsav-anhidriddel történő reagáltatás esetén 70°C-t meg nem haladó hőmérsékleten dolgozunk. 15 A reagáltatást oldószer alkalmazása nél­kül, vagy inert oldószerben végezzük. Utóbbi esetben célszerűen aromás szénhidrogéneket (benzol, xilol), alifás szénhidrogéneket vagy étereket alkalmazunk. 20 A kapott terméket a reakcióelegytől önma­gukban ismert módszerekkel (pl. kristályosí­tás, szűrés, bepárlás, stb.) különítjük el. A (II) általános képletű származékok is­mertek, és az irodalomban leírt módszerek szerirt állíthatók elő. (Pl. Chem. Abstr. 52, 10918a, Chem. Abstr. 95, 150152b). Ugyan­csak ismertek és ismert módon előállíthatok a (III) általános képletű karbonsavak, illetve reakcióképes származékait. A találmány szerinti (I) általános képletű N-szubsztituált amino-propán-szulfonsav-szár­­mazékok bázisokkal önmagában ismert mó­don sóvá alakíthatók. Erre a célra elsősorban alkálifém- vagy alkáliföldfém-hidroxidok vagy­karbonátok (nátrium-hidroxid, ikálcium-karbo­­nát, magnézium-karbonát, stb.) vagy trietil­­-amir alkalmazható. Az (I) általános képletű vegyületek nö- 40 vénynövekedést serkentő hatását az alábbi kísérletek eredményei tanúsítják. 8 I. Üvegházi vizsgálatok 1. Hajtatott saláta kezelése vízfüggönyös fó­liasátorban Vízfüggönyös fóliasátorban 2 m2 területű parcellán hajtatott salátát (Lucia) kezel­tünk az 1. és 3. példa szerinti vegyület - ből a 9. példa szerint előállított permetlé­­vel (500 1/ha). Öntözést a tenyészidő folya­mán egy alkalommal, kezelést öt alkalom­mal végeztünk. Az elsőt a kiültetéstől szá­mított 2 hét múlva, a többit további 2 he­tenként. A kísérletet négyszer megismétel­tük, az eredményekből átlagot számítot­tunk. Az I. táblázatban a salátafejek par­cellánkénti átlagsúlyát [kg/db] tüntetjük fel különböző dózisoknál. 45 50 55 I. Táblázat Vegyület Dózis /mg/kg/ Kontroll, /ke­/példa/ 1 3 5 zeletlen/ 1 0,1775 0,2075* 0,2125* 0,1750 3 0,1660 0, 1800 0,r975* 0,1650 böznek a kontrolitól. 5

Next

/
Thumbnails
Contents