193196. lajstromszámú szabadalom • Eljárás indolszármazékok és ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

193196-C0-. Q' = Q) például az Ind’-(CH2)„-,-COOH általános képletű karbonsavak és a (Illa) általános képletíí aminok reakciójával állít­hatjuk elő, célszerűen dehidiratizálószer, pél­dául karbonil-diimidazol vagy diciklo-hexil­­-karbodiimid jelenlétében, inert oldószerben, előnyösen THF-ban. Ha redukálószerként naszcens hidrogént használunk, azt célszerűen fémek gyenge sav­val vagy bázissal való kezelésével állítjuk elő. így például alkalmazhatunk cinket alkálilúg­gal vagy vasat ecetsavval kezelve, de alkal­mas például nátriumot vagy más alkálifémet alkohollal, mint például metanollal, etanollal, butanollal, amil- vagy izoamil-alkohollal vagy fenollal kezelve, továbbá alumínium-nikkel ötvözet alkálikus-vizes oldatban, célszerűen alkohollal kombináltan. A naszcens hidrogén előállítására alkalmazhatjuk még nátrium­­-vagy alumímiumamalgámot vizes-alkalikus oldatban. A reakciót heterogén fázisban is vé* gezhetjük, célszerűen vizes és benzolos- vagy toluolos fázisban. Redukálószerként különösen előnyösen al­kalmazhatunk komplex fémhidrideket, igy pél­dául LiAlH4-et, diizobutil-alumínium-hidridet vagy NaAl(OCH2-OCH3)2H2-et, valamint di­­boránt, szükség esetén katalizátorok, mint például BF3, Aid;) vagy LiBr jelenlétében. A reakciónál oldószerként előnyösen éte­reket, mint például dietil-étert,di-n-butil­­étert, THF-t, dioxánt.diglimet vagy 1-2-di­­metoxi-etánt, valamint szénhidrogéneket, pél­dául benzolt alkalmazunk. NaBH4-del vég­zett redukció esetén az oldószer elsősorban alkohol, például metanol vagy etanol, továb­bá víz vagy vizes alkohol. E módszernél a reakcióhőmérséklet előnyösen —80 és + 150°C, különösen 0 és 100°C közötti érték. A savamidok -CO-csoportját (például olyan (V) általános képletü vegyületek esetében, amelyekben G = -(CH2)n-i-CO- és Q’ = Q) kü­lönösen előnyösen redukálhatjuk LiAlHU-del, THF oldószerben 0 és 66°C közötti hőmérsék­leten, amikoris az indol-gyűrű 1-es helyzeté­ben lévő arilszulfonil védőcsoport egyidejűleg szintén lehasítható. Az (V) általános képletű piridiniumsók — amelyek képletében Q’ jelentése (b) képletü csoport és An jelentése előnyösen klór- vagy brómion — (I) általános képletté való redu­kálását NaBH4-del is elvégezhetjük, víz, me­tanol, etanol vagy ezek keverékének jelen­létében, 0 és 80°C közötti hőmérsékleten, kí­vánt esetben bázis, mint például NaOH jelen­létében. Az N-benzil-csoportot reduktív úton nát­riummal, folyékony ammónia jelenlétében ha­sítjuk le. A karbonilcsoport vagy csoportok -CH2 csoporttá való redukálást végezhetjük a Wolff-Kishner módszer szerint, így például vízmentes hidrazinnal abszolút etanolos kö­zegben való kezeléssel, nyomás alatt, 150° és 250°C közötti hőmérsékleten. 5 Az eljárásnál katalizátorként előnyösen nátrium-al'koholátot alkalmazunk. A reduk­ciót Huang-Minlon módszere szerint módo­síthatjuk, amikoris a hidrazin-hidrátot magas­­-forráspontú, vízzel elegyedő oldószerben, mint például dietilén-glikol vagy trietilén-gli­­kol, alkáli-lúg, mint például nátrium-hidroxid reagáltatjuk. A reakciókeveréket általában 3— —4 órán át forraljuk, majd a vizet ledesztillál* juk és a képződött hidrazont max. 200°C hő­mérsékleten elbontjuk. A Wolff-Kishner reak­ciót hidrazinnal szobahőmérsékleten, dimetil­­-szulfoxidban is kivitelezhetjük. Az olyan (I) általános képletű vegyülete­­ket, amelyek egy vagy több hidrogénatomjuk helyén egy vagy több hidrolitikusan lehasít­ható csoportot tartalmaznak, (I) általános képletű vegyületekké hidrolizálhatunk. Ezen eljáráshoz a kiindulási vegyületeket elő­állíthatjuk például a (Illa) általános képletű vegyületek és (II) általános kép­letű vegyületek reakciójával, amely ve­­gyületekben X' = X és egy vagy több hid­rogénatomjuk helyén hidrolitikusan lehasít­ható csoportot tartalmaznak. így például az 1-acil-indol-származékokat, amelyek olyan (I) általános képletű vegyületek, amelyek kép­letében az indol-gyűrű 1-es helyzetében acil­­-csoportot, előnyösen max. 10 szénatomos al­­kanoil-, alkilszulfonil- vagy arilszulfonil-cso­­portot, mint például benzol-, metán vagy p­­-toluolszulfonil-csoportot tartalmaznak, a megfelelő, az 1-es helyzetben szubsztituálat­­lan indol-származékká hidrolizálhatunk, pél­dául savas, vagy méginkább semleges vagv bázikus körülmények között, 0 és 200°C kö­zötti hőmérsékleten. A reakciónál katalizátor­ként előnyösen nátrium-, kálium- vagy kal­­cium-hidroxidot, nátrium- vagy kalcium-kar­bonátot vagy ammóniát alkalmazhatunk. A reakciónál oldószerként előnyösen vizet, rö­­vidszénatomszámú alkoholokat, mint például metanolt, etanolt, étereket, mint például THF vagy dioxánt, szulfonokat, mint például tet­­rametilén-szulfont vagy ezek keverékét hasz­nálhatjuk. A hidrolízist csak vízzel is elvé­gezhetjük, előnyösen a víz forráspontján. Az (I) általános képletű vegyületek kö­zül az L-ek jelenlétében kötést tartalmazókat úgy is előállíthatjuk, hogy a (IV) általános képletű vegyületekből kettőskötés képzésével HE csoportot hasítunk. Az E jelentésétől függően, a lehasított vegyület lehet halogén­­-hidrogén, víz, (dehidratálás), karbonsav vagy más sav, ammónia vagy hidrogén-cia­­nid. A (IV) általános képletü vegyületeket előállíthajuk a (II) általános képletű vegyüle­tek — a képletben X‘=X — és (VII) általá­nos képletű vegyületek — a képletben E és Ar jelentése a fenti — reagáltatásával. Amennyiben E jelentése halogénatom, a ha­sítást bázikus körülmények között könnyen elvégezhetjük. Bázisként előnyösen alkáli­­fém-hidroxiidokat, alkálifém-karbonátokat, al-6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents