193182. lajstromszámú szabadalom • Ásványolajmentes hűtő-kenő folyadék
A találmány tárgya ásványolajmentes hűtőként) folyadék, amely napraforgóolajból, szójaolajból vagy repceolajból készült zsírsavkeverékekből, illetőleg olajsavból előállított 2—4 tömegrész (I) általános képletü szarkozin(ok)-ból — a képletben R jelentése napraforgóolajból vagy szójaolajból vagy repceolajból előállított zsírsavak 16—20 szénatomos alkil- vagy alkenilcsoportja, vagy az olajsav 14 szénatomos alkenilcsoportja, — és 1 tömegrész (II) képletü trisz-(dietilamino)-diborátból álló kondenzációs terméket, valamint hígítószerként 70—85 tömeg°/o-bar. 12—26 tömegrész víz és 0,5—2 tömegrész etanol elegyét, továbbá pufferanyagként 2—12 tömeg%-ban trietanol-amint tartalmaz. A fent leírt arányú vizes-etanolos hígítással az elegy dermedéspontja —10°C lesz. A találmány szerinti készítmény önmagában, vagy ivóvízzel, ipari vízzel — 1:5—1:50 tömegarányban — hígítva a legkülönbözőbb forgácsolási műveleteknél előnyösen alkalmazható. Ismeretes, hogy különböző összetételű és minőségű fémes szerkezeti anyagok, elsősorban ötvözött és ötvözetlen szénacélok forgácsolással történő megmunkálási műveleteihez, mint hossz, furat és menetesztergálás, sík-esztergálás, gyalulás, hántolás, vésés, palást- és homlokmarás, üregelés stb. olyan összetételű folyadékokat kell alkalmazni, amelyek a megkívánt kenést és hűtést biztosítják, valamint ezenkívül transzparensek, korróziógátlók, keményvízállók, ellenállnak az anaerob baktériumos hatásnak, és detergens, forgácsöblítő tulajdonsággal rendelkeznek. A kenőhatásnak nagy nyomáson és magas hőmérsékleten is (300—800°C-on) érvényesülnie kell. (BARTZ. W. J.: VD1 Zeitschrift 16 (12) 1013 (1975); TRUTVETTER, E. — SCHAFFRANEK, R.: Kühlmittel und Schmierstoffe für Metallbearbeitung, B. P., Hamburg, (1972), BRUNO, A.: Tribologia et Lubrifioazione, 7 (4), 225. (1972); WATKINS, C. R.: Journal of the Institute of Petroleum 1 59 (567) 106 (1973); PÖTSCHKE, H.: , Schmiertechnik Tribologie 21 (3) 63. (1974). Hütőkomponensként 2—12 nK° vizet célszerű alkalmazni. A forgácsolás során a befektetett energia mintegy 80 %-a hővé alakul át. (Adler, F. J.: Schweizer Maschinenmarkt 73 (20) 108 (1973)). A vízzel készült emulziónak ill. oldatnak (munkafolyadék) stabilnak, a forgácsöblítő hatás érvényesítése miatt alacsony viszkozitásúnak, továbbá korróziógátlónak és szagmentesnek kell lennie. A munkafolyadék az emberi bőrre, valamint a gépi berendezések kenőanyagállományára és festett részeire nem fejthet ki ártalmas hatást. Előnyös, ha a munkafolyadék átlátszó, mert így figyelemmel lehet kísérni a munkafolyamatokat. Az ismert — a fentiekben felsorolt szakirodalomban leírt készítmények víztartalmú, vízben oldódó hűtőkenő anyagokat tartalmazó oldatok és nem emulziók, nem tartalmaznak kenőolaj komponenst vagy emulgeáló szert. A találmány szerinti emulzió kenöképessége kedvezőbb az ismert oldatokénál. Az ismert — a fentiekben felsorolt szakirodalomban leírt — nátrium-karbonátot, nátrium-nitritet, trinátrium-foszfátot, és/vagy nátrium-szappant tartalmazó vizes alapú kenőanyagok nem feleltek meg a legújabb kenési, tárolási, és keményvízállósági követelményeknek. Jobb eredményt biztosítanak elsősorban kenőhatás szempontjából az ismert emulziós fémmegmunkáló anyagok, amelyek 85—80 %-ban finomított orsóolajat vagy gépolajat és 15—20 %-ban olyan emulgeátor kompozíciót tartalmaznak, amelyek ionmentes zsíralkohol-poligiikol-étereket, zsírsavpoliglikol-észtereket, valamint anionaktív-komponenseket tartalmaznak. Ezek az ismert készítmények azonban gazdasági szempontból illetőleg környezetvédelmi okokból nem kielégítőek, minthogy a készítmények biológiai lebonthatósága nem megfelelő. A fentiekben felsorolt szakirodalomból ismeretesek félszintetikus és szintetikus hűtőkenő folyadékok, amelyek összetételét az alábbiakban mutatjuk be: 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50
