193174. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és adagoló üvegszálak képzésére
193174 nail al ábrázoltuk a nyomásdiagramban. A nyomásesés nagysága, amelyet a G vonallal jelöltünk, akkora, hogy az üvegtest nyomását a 4 nyomólap alatt lényegében atmoszférikus nyomásra csökkenti. Ez a nyomás kissé nő a 3 perforált lemez és 4 nyomólap közötti üveg nyomómagasságának hatására és azután megint csökken, amikor az olvadt üveg kifolyik a 4 nyomólap nyílásain. A H pontban a nyomás kisebb, mint a nyomás közvetlenül a 3 perforált lemez fölött. A H pontban, amely tulajdonképpen a 7 kúp belsejében van, a nyomás lényegében atmoszférikus nyomás és ennél kissé nagyobb vagy kisebb lehet, attól függően, hogy milyen az üveg felületi feszültsége és a hüzási feszültség, tehát nemcsak egyedül a 3 perforált lemezen keresztüli nyomásesés határozza meg. Az ábrázolt kiviteli példában, — ha a példakénti méreteket alkalmazzuk — a nyomás a H pontban = az atmoszférikus nyomás — 2,39 cm üveg. A 4. ábrán az 1—3. ábrák szerinti adagolót ábrázoltuk, abban az esetben, ha egy vagy több elvékonyítandó szál eltört vagy megszakadt, úgyhogy a szálat nem lehet tovább vékonyítani és semmiféle feszültség sem hat a 7 kúpra. Ebben az esetben az olvadt üveg felületi feszültsége a kúp alakot gömböcske vagy csepp alakúra alakítja át, amely annál a nyílásnál helyezkedik el, amelyből előzőleg a szálat kihúztuk. Ez az eredő cseppalak az üveg felületi feszültségének a következménye az alakítási folyamat hőmérsékletén, amely felületi feszültség a kúpot egy minimális felületű cseppé akarja átalakítani és ennek a felületi feszültségnek az eredményeképpen, az elvékonyítás hiányában egy pozitív belső nyomás fejlődik ki a 8 gömböcske vagy csepp belsejében, amely belső nyomás nagyobb, mint a 3 perforált lemez feletti olvadt üveg nyomása. A 8 gömböcskében vagy cseppben lévő belső nyomást meg lehet határozni, a Young és Laplace egyenlet segítségével, amely megállapítja, hogy a nyomáskülönbség a csepp felületén át arányos az olvadt üveg felületi feszültségével az adott hőmérsékleten és a csepp vagy gömböcske görbületének átlagsugarában. Ez a jelenség a szakmában jó! ismert. A 8 gömböcske vagy csepp belsejében a nyomás nagyobb, mint a 3 perforált lemez fölött és ez a belső nyomás elegendő ahhoz, hogy megakadályozza az olvadt üveg kilépését kisebb nyomáson, a 3 perforált lemez fölött, azon a nyíláson keresztül, amelyen a csepp van, úgy hogy a csepp nem fog megnőni és lerepülni a 3 perforált lemez alsó felületéről. A nyomás a 8 gömböcskében vagy cseppben vagy gömböcskében igyekszik azt felfelé tolni a felette lévő 5 térben lévő kisebb nyomás ellenében és a csepp felfelé kényszerül a felette fekvő nyíláson keresztül. Ha az elvékonyitási folyamat megszakad egy bizonyos nyílásnál, akkor annál a nyílásnál képződött 8 cseppben képződött nyomás 9 6 nagyobb lesz, mint a szomszédos, mellette lévő 7 kúpban uralkodó belső nyomás. így ha a 3 perforált lemez egy adott nyílásánál a szálképzés megszakad, ez nem fogja megszakítani vagy megakadályozni a 3 perforált lemez többi nyílásánál végbemenő folyamatos szálképzést. A 4A. ábra a nyomásviszonyokat ábrázolja abban az esetben, amikor a berendezés a 4. ábrán ábrázolt működési módban van, azaz a szál-elvékonyítás megszakad. Ebben az esetben a J pontban, a 3 perforált lemez nyílásainak kilépő végénél, a nyomás lényegében atmoszférikus nyomás, de ez a nyomás nagyobb, mint a 3A. ábra H pontjában uralkodó nyomás. Míg a többi nyílást elvékonyításra használjuk, a szál elszakadása vagy eltörése az egyik nyílásnál nem fogja lényegesen befolyásolni az áramlás sebességét a 4 nyomólapon keresztül, amint azt az előzőekben megmagyaráztuk, de a nagyobb nyomás a 8 gömböcske vagy csepp belsejében meg fogja akadályozni, hogy azon a nyíláson keresztül áramlás jöjjön létre, ahol a szálszakadás történt. Ennek következményeként nincsen nyomásesés a 3 perforált lemezen keresztül annál a nyílásnál, ahol a szál elszakadt és a nyomás ennél s nyílásnál az atmoszférikusnál nagyobb. Az idézett példában a J pontban a nyomás = az atmoszférikus nyomás -j- 1,96 cm üveg. A szálképzés megszakítása alatti működés, amint a 4. ábrán ábrázoltuk, eltér a beindítási működéstől, amit a 2. ábrán ábrázoltunk. A különbség abban a nyomásban van, amelynek a 6 csepp ki van téve, azaz lényegében a lefelé ható sajtolási nyomásban, amely az A távolságban hat, amint azt láthatjuk a 4. ábra gömböcskéjénél vagy 8 cseppjénél, amely egy előző kúpból származik és kisebb nyomásnak van kitéve közvetlenül a 3 perforált lemez fölött, míg a 8 csepp belseje nagyobb nyomáson van. Ha összehasonlítjuk a 3A. és 4A. ábrán látható nyomásokat, akkor ebből ez a nyomáskülönbség nyilvánvalóvá válik és a G vonallal jelzett nyomásesés hatása érzékelhető. Az 5. és 6. ábrák olyan adagolót ábrázolnak, amelynél a csúcsos nyílásokkal ellátott 3a perforált lemez- felelt közbenső 4a nyomólap van elhelyezve. Az fi.és 6.ábrákon bemutatott adagoló lényegében azonos az 1—4. ábrákon láthatóval, kivéve, hogy a lyuksűrűség kisebb, annak következtében, hogy a 3a perforált lemezen.csúcsok vannak. Az 5. és 6. ábrákon látható adagoló ugyanúgy működik mint az 1-4. ábrákon leírt ada-goló. Az 5. ábra alján látható cseppek azonosak a 2. ábrán látható cseppekkel, amelyek a csúcsoknál képződnek és lefelé esnek, hogy összegyűljenek és elvékonyításra kerüljenek. Az állandósult üzemben mindegyik csúcsnál egy alakítókúp képződik és ezekből lesznek a szálak feszültség alatt elvékonyítva. Ha egy adott nyílásnál a szál megszakad, akkor az olvadt üveg felületi feszültsége a 10 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
